Chlamydia: a „néma betegség”
Bár a női és férfi nemi szerveket megtámadó Chlamydia trachomatis baktérium felfedezése több mint 100, a heveny gyulladás következtében kialakuló súlyos szövődmények megismerése pedig legalább 30 éves múltra tekint vissza, a fertőzés népegészségügyi jelentőségének megfelelő kezelése ma sem tekinthető megnyugtatónak – mondta el a 168 Óra Praxis rovatának Melczer Zsolt nőgyógyász-onkológus, a Magyar STI Társaság alelnöke, a Budai Oltóközpont és Magánorvosi Centrum szakorvosa.
A világon alig van néhány ország, ahol – megfelelő felvilágosító munka, széles körű diagnosztikai lehetőségek biztosítása és ésszerű szűrőprogramok szervezése révén – jelentősen és tartósan csökkenne a fertőzés gyakorisága és a késői szövődmények száma.
A Chlamydia trachomatis D-K szerotípusai által okozott urogenitális fertőzések és azok szövődményei a leggyakrabban előforduló szexuálisan terjedő megbetegedések (STD-STI) közé tartoznak. A fertőzések különösen a szexuálisan aktív, fiatal korosztályt érintik. A sokszor csekély tünetekkel vagy tünetmentesen zajló fertőzések viszonylag gyorsan és gyakran vezetnek a nemzőképességet jelentősen befolyásoló szövődményekhez. Az infekció felismerése célzott mikrobiológiai vizsgálatokkal, a kórokozó direkt kimutatásával lehetséges. A felismert fertőzés kellő ideig és dózisban adott antibiotikumokkal kezelve eredményesen gyógyítható. A sikeres kezeléshez a sokszor panasz- és tünetmentes partner vagy partnerek kezelése is szükséges – mondta el a a Budai Oltóközpont és Magánorvosi Centrum szakorvosa.
Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint évente körülbelül 250 millió szexuális úton közvetített megbetegedés fordul elő földünkön, s ezáltal ezek a betegségek az egyik legnagyobb egészségügyi problémát jelentik. Az alsó genitális traktus Chlamydia trachomatis okozta fertőzései felszálló infekciók révén súlyos komplikációkhoz vezethetnek mind a férfiaknál, mind a nőknél. A következmény infertilitás, méhen kívüli terhesség és az újszülöttek fertőzése lehet. Mivel a legtöbb fertőzött tünetmentes, az infekció továbbadásában ezek a személyek igen nagy szerepet játszanak – mondta a szakember.
A nemi úton terjedő betegségek és azok következményei súlyos közegészségügyi problémát jelentenek világszerte. A gyakran tünetmentesen zajló infekciók következtében az érintettek partnerkapcsolataikban tovább fertőznek. A szexuálisan közvetített infekciók (STI) terjedésében a promiszkuitás, a szexuális szabadosság, a nem megfelelő felvilágosítás, továbbá a különböző lappangási időkből adódóan a tünetek, következésképpen a betegségtudat hiánya nagy szerepet játszanak.
Becslések szerint a Chlamydia trachomatis (C. trachomatis) okozta fertőzés prevalenciája ma már felülmúlja a syphilisét és gonorrhoeáét. A 15–25 éves korosztály fertőzöttsége 5-10-szer nagyobb, mint a hasonló szexuális szokásokat mutató 30–35 éves korosztályé. Az összes fertőzés 40-50%-a a 20 évesnél fiatalabb, 75%-a a 25 év alatti korcsoportban fordul elő. Rizikófaktort jelent a fertőzés szempontjából a gyakori partnercsere, az alkalmi kapcsolatok létesítése. Tévedés azonban azt hinni, hogy a betegség csupán a promiszkuáló fiatalok megbetegedése. Bár a járványügyi helyzet alakulását jelentősen befolyásolja a társadalomnak ezen életkorba tartozó, szabados életmódot folytató „kemény magja”, melyet a nemzetközi szakirodalom „hard core-nak” nevez – mondta el a 168 Órának Melczer Zsolt nőgyógyász-onkológus, a Magyar STI Társaság alelnöke, a Budai Oltóközpont és Magánorvosi Centrum szakorvosa.
A kórokozó latens vagy perzisztáló jelenléte a szervezetben esetenként monogám párkapcsolat idején manifesztálódó megbetegedést eredményez. Megelőzése a fiatalok szűrése révén valósulhatna meg, ez azonban térítéses.
