Aszpirinnel védekezik a trombózis ellen? Nem biztos, hogy használ!
Sokaknál hatékony megelőzést nyújt a vérrögök okozta szívinfarktus és stroke ellen is az aszpirin. Ugyanakkor van olyan beteg, aki nem reagál a kezelésre. A hatástalanságot fokozza például a kevés folyadékfogyasztás, a dohányzás, a helytelen táplálkozás, illetve a kezeletlen magas vérnyomás.
Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája szerint az artériás trombózis hátterében a legfontosabb tényezők egyike a vérlemezkék összecsapódása, melyért az erekben lévő plakk felhasadása (ún. ruptúrája) a felelős.
A plakk miatt az ér keresztmetszete szűkül, melynek eredményeként megnő benne a vér keringési sebessége, tehát megnő a vérnyomás. Ennek hatására az érbelsőn sérülések keletkeznek, mely a vérlemezkék összecsapódását váltja ki.
Az aszpirin (acetilszalicilsav) ezt az összecsapódást hivatott megakadályozni. Sajnos hiába az elsősorban láz- és fájdalomcsillapítóként ismert aszpirin több pozitív tulajdonsága, van, hogy szedése ellenére is kialakulnak vérrögök. Ennek hátterében legtöbbször aszpirinrezisztencia vagy ún. non-responsio áll.
A hatástalanságot fokozza például a kevés folyadékfogyasztás, a dohányzás, a helytelen táplálkozás, illetve a kezeletlen magas vérnyomás – mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.
Hogy kideríthető legyen, vajon kinél áll fenn aszpirinrezisztencia, érdemes részt venni egy laborvizsgálaton. Ehhez egy egyszerű vérvételre van szükség, majd a vért egy készülékbe rakják, és figyelik, hogy a benne lévő speciális anyagokkal átitatott membrán miként záródik el a kicsapódó vérlemezkéktől.
Amennyiben aszpirinrezisztenciát igazolnak, úgy az adag emelésével sokszor el lehet érni jobb hatást, de eredményesebb, ha az aszpirint egy másik vérlemez-összecsapódást gátló készítménnyel helyettesítik ( pl. clopidogrel).
(Forrás: Trombózisközpont)
