A kutatók is nagyon meglepődtek

Szivacsok segítik a korallzátonyok fennmaradását az óceán élelemhiányos „sivatagában”, mivel magukba szívják a szerves anyagokat és táplálékká alakítják őket a zátonyok élőlényei számára – fedezték fel holland kutatók.

2013. október 7., 19:31

A szivacsok csaknem tízszer annyi anyagot hasznosítanak újra, mint a baktériumok, és annyi tápanyagot állítanak elő, mint a zátony koralljai és algái együtt – idézi a BBC hírszolgálata a Science című tudományos lapban megjelent tanulmányt.

Jasper de Goeij, az Amszterdami Egyetem vízi ökológusa és kutatócsoportja egy karibi korallzátony szivacsait vizsgálta meg. Arra a következtetésre jutottak, hogy a színpompás és fajokban gazdag korallzátonyok fennmaradásához szükség van szivacsokra.

Mivel a korallok szerves anyaguk csaknem felét kibocsátják a tengervízbe, a zátonyoknak vissza kell szerezniük ezeket a tápanyagokat, hogy beépítsék őket az ökoszisztémájukba. A munka egy részét elvégzik ugyan a baktériumok, ám az általuk termelt táplálék nem tartaná fenn a korall élővilágát.

A szivacsok sziklahasadékokban élnek, a korallok által a vízbe bocsátott szerves anyagokat és a planktont szívják magukba. Azt sejtették a kutatók korábban is, hogy ezek az élőlények lehetnek a táplálék körforgásának hiányzó láncszeme, ám nem tudták, milyen mennyiségű élelmet termelnek, és azt sem, pontosan hogyan táplálják a zátonyon lakó társaikat.

A kutatókat nemcsak a táplálék reciklálásának sebessége, hanem mennyisége is meglepte – körülbelül tízszer annyi tápanyagot állítanak elő a szivacsok, mint a baktériumok. Az egyik szivacsfaj például, a Halisarca caerulea saját testtömege kétharmadának megfelelő mennyiségű oldott szenet vesz fel a vízből, ám mérete alig nő, mivel elöregedett, elhalt sejtjei a tengerfenékre hullnak, ahol a csigák és más apró lények táplálékává lesznek.

A kutatók becslései szerint a szivacsok annyi tápanyagot termelnek, mint egy-egy trópusi zátony koralljai és algái együttvéve, ezért remélik, tanulmányuk felhívja a figyelmet a törékeny élőlények kulcsszerepére és védelmük fontosságára.

Tényleg meghosszabbítható az élet a biohacking segítségével, vagy ez csak egy hangzatos áltudomány? Mikor özönlik el Magyarország utcáit a kiborgok és a transzhumánok? Már elérhetők az MVM Future Talks tudományos sorozat nagyköveteinek dokumentumfilmjei, amelyekben olyan neves tech innovátorok szólalnak meg  az „örök élet” lehetőségeiről, mint Giulia Enders, Teemu Arina, Ulbert István vagy  Joe Cohen.