Új elnöke lesz Lengyelországnak

Lengyelország rálépett az orbáni útra – állapították meg az elemzők, miután az elnökválasztás második fordulóját a Jog és Igazságosság jelöltje, Andrzej Duda nyerte a hónapokon át esélyesebbnek tartott regnáló köztársasági elnök, a kormánykoalíció által támogatott Bronislaw Komorowski ellen.

2015. május 26., 10:36

Eredetileg még az is kérdéses volt, szükség lesz-e második fordulóra, hiszen Komorowski a felmérésekben mindig legalább 60-70 százalékos népszerűséget mutatott – ám az utolsó napokban már valami „lógott a levegőben” – mondták ismerőseim.


Pedig Komorowski mellett az első forduló után nemcsak a legsikeresebbnek tartott volt baloldali elnök, Aleksander Kwasniewski állt ki, de az egykori legendás Szolidaritás-vezér, a Nobel-békedíjas szintén volt államfő, Lech Walesa is azt nyilatkozta: ha Andrzej Duda nyer, az ország számára az katasztrófát jelent. Emellett minden elemző a két jelölt vitáját – bármennyire is személyeskedésbe torkollott – úgy értékelte, legalábbis egyenlőek voltak a felek, s az már Komorowskinak elegendő, de sokan őt tartották az egyértelmű győztesnek is.


Némi izgalom a legutolsó pillanatra is jutott: eredetileg exit-poll eredményt este 9-kor akartak hirdetni, de kiderült, az Országos Választási Bizottság kénytelen volt a kampánycsendet másfél órával meghosszabbítani, ugyanis egy 600 lelkes kis faluban egy szavazó halála miatt tovább kellett nyitva tartani a szavazó helyiséget – mint utólag kiderült ez 15 szavazót jelentett.


Az immár hivatalos végeredmény szerint a jobboldali nacionalista Andrzej Duda 51,55 százalékkal nyert, a konzervatív-liberális Bronislaw Komorowski 48,45 százalékot kapott. A szavazáson az arra jogosultak 56 százaléka vett részt, ez több mint 7 százalékkal magasabb az első forduló részvételi arányánál. A fiatalok többsége az ellenzéki jelöltre adta voksát, és az első forduló meglepetés emberének, a zenész Kukiz rendszerellenes híveinek csaknem 70 százaléka is így tett.


Elsőként Komorowski gratulált ellenfelének és sikeres elnökséget kívánt neki, mondván, ez sikert jelent majd Lengyelországnak is. A 43 éves ügyvéd, a kiváló szónoki képességekkel rendelkező Duda papír nélkül tartott hosszú beszédet, amelyben még elődjének is köszönetet mondott, s az országot egységre szólította fel. Közölte, az elnöki hivatal mindenki előtt nyitva fog állni, kész az övével ellentétes nézeteket is meghallgatni.

A köszönetek sorában virágokat osztogatott, lányának, feleségének – aki megígérte, igyekszik jó „First Lady” lenni –, stábja vezetőjének, csak egy ember neve nem hangzott el: a pártja vezetőjéé, Jaroslaw Kaczynskié. A PiS elnöke az elmúlt hónapokban a háttérben maradt – egyes elemzők szerint ez volt a választási siker titka Ma már Duda stábjának vezetője bejelentette: Kaczynski miniszterelnök lesz, hiszen nyilvánvaló, hogy az őszi parlamenti választásokat a párt nyeri. (Jelszavuk: „Az egész hatalmat a PiS kezébe”.)


Maga Duda bejelentette, hogy kilép a Jog és Igazságosság pártjából. Ez csak formalitás, hiszen az egykori Kaczynski-kormányban a fiatal Duda már államtitkár volt, 2014 óta pedig a párt európarlamenti képviselője.


Elemzők úgy vélik, Komorowski a Polgári Platform 8 éve tartó kormányzásáért fizetett. Nagy kérdés, hogy augusztus 6-ig – akkor veszi át az elnöki széket a megválasztott államfő – milyen lesz a parlament és az elnök együttműködése, mert Lengyelország ugyan nem elnöki köztársaság, de az államfőnek sok kérdésben meghatározó szerepe van, így pl. az ország külpolitikájában is. Ez azt vetíti előre, hogy a magyar-lengyel kapcsolatok mindenképpen javulni fognak, mert Duda sok választási ígérete orbáni példát követett (bankadók), és számos külföldi lap már eleve attól tart, hogy beigazolódik Kaczynski elhíresült mondata – „Lesz még Budapest Varsóban!” -. ugyanakkor elemzők szerint a lengyel-orosz kapcsolatok még tovább fognak romlani.


A világsajtó Duda győzelmét értékelve olyan címeket írt: „ Az ultranacionalista győzött”, „Szörnyű sokk Európának!”, „A könnyen hívő lengyelek siettek választani”. A New York Times internetes kiadásában az olvasható, hogy ez egyben azt is jelentheti, hogy az őszi parlamenti választásokon a kormányzó Polgári Platform veszthet. S ha ez így lesz, akkor a német és francia kapcsolatokat meglazítja Lengyelország. „Az Európai Unió és a NATO számára egy geopolitikai, gazdasági és katonai jelentőségű szövetséges és partner elvesztését jelentheti ez az eredmény” – írta az egyik római napilap.