Új elnöke lesz Lengyelországnak

Lengyelország rálépett az orbáni útra – állapították meg az elemzők, miután az elnökválasztás második fordulóját a Jog és Igazságosság jelöltje, Andrzej Duda nyerte a hónapokon át esélyesebbnek tartott regnáló köztársasági elnök, a kormánykoalíció által támogatott Bronisław Komorowski ellen.

2015. május 26., 14:15

Eredetileg még az is kérdéses volt, szükség lesz-e második fordulóra, hiszen Komorowski a felmérésekben mindig legalább 60-70 százalékos népszerűséget mutatott – ám az utolsó napokban már valami „lógott a levegőben” – mondták ismerőseim.

Pedig Komorowski mellett az első forduló után nemcsak a legsikeresebbnek tartott volt baloldali elnök, Aleksander Kwaśniewski állt ki, de az egykori legendás Szolidaritás-vezér, a Nobel-békedíjas szintén volt államfő, Lech Wałęsa is azt nyilatkozta: ha Andrzej Duda nyer, az ország számára az katasztrófát jelent. Emellett minden elemző a két jelölt vitáját – bármennyire is személyeskedésbe torkollott – úgy értékelte, legalábbis egyenlőek voltak a felek, s az már Komorowskinak elegendő, de sokan őt tartották az egyértelmű győztesnek is.

Némi izgalom a legutolsó pillanatra is jutott: eredetileg exit poll eredményt este 9-kor akartak hirdetni, de kiderült, az Országos Választási Bizottság kénytelen volt a kampánycsendet másfél órával meghosszabbítani, ugyanis egy hatszáz lelkes kis faluban egy szavazó halála miatt tovább kellett nyitva tartani a szavazóhelyiséget – mint utólag kiderült, ez tizenöt szavazót jelentett.


Az immár hivatalos végeredmény szerint a jobboldali-nacionalista Andrzej Duda 51,55 százalékkal nyert, a konzervatív-liberális Bronisław Komorowski 48,45 százalékot kapott. A szavazáson az arra jogosultak 56 százaléka vett részt, ez több mint 7 százalékkal magasabb az első forduló részvételi arányánál. A fiatalok többsége az ellenzéki jelöltre adta voksát, és az első forduló meglepetésemberének, a zenész Kukiz rendszerellenes híveinek csaknem 70 százaléka is így tett.

Elsőként Komorowski gratulált ellenfelének, és sikeres elnökséget kívánt neki, mondván, ez sikert jelent majd Lengyelországnak is. A 43 éves ügyvéd, a kiváló szónoki képességekkel rendelkező Duda papír nélkül tartott hosszú beszédet, amelyben még elődjének is köszönetet mondott, s az országot egységre szólította fel. Közölte, az elnöki hivatal mindenki előtt nyitva fog állni, kész az övével ellentétes nézeteket is meghallgatni.

A köszönetek sorában virágokat osztogatott, lányának, feleségének – aki megígérte, igyekszik jó „First Lady” lenni –, stábja vezetőjének; csak egyetlen ember neve nem hangzott el: pártja vezetőjéé, Jaroslaw Kaczyńskié. A PiS elnöke az elmúlt hónapokban a háttérben maradt – egyes elemzők szerint ez volt a választási siker titka. Ma már Duda stábjának vezetője bejelentette: Kaczyński miniszterelnök lesz, hiszen nyilvánvaló, hogy az őszi parlamenti választásokat a párt nyeri. (Jelszavuk: „Az egész hatalmat a PiS kezébe!”)

Maga Duda bejelentette, hogy kilép a Jog és Igazságosság pártjából. Ez csak formalitás, hiszen az egykori Kaczyński-kormányban a fiatal Duda már államtitkár volt, 2014 óta pedig a párt európarlamenti képviselője.

Elemzők úgy vélik, Komorowski a Polgári Platform nyolc éve tartó kormányzásáért fizetett. Nagy kérdés, hogy augusztus 6-ig – akkor veszi át az elnöki széket a megválasztott államfő – milyen lesz a parlament és az elnök együttműködése, mert Lengyelország ugyan nem elnöki köztársaság, de az államfőnek sok kérdésben meghatározó szerepe van, így pl. az ország külpolitikájában is. Ez azt vetíti előre, hogy a magyar–lengyel kapcsolatok mindenképpen javulni fognak, mert Duda sok választási ígérete orbáni példát követett (bankadók), és számos külföldi lap már eleve attól tart, hogy beigazolódik Kaczyński elhíresült mondata – „Lesz még Budapest Varsóban!” –, ugyanakkor elemzők szerint a lengyel–orosz kapcsolatok még tovább fognak romlani.

A világsajtó Duda győzelmét értékelve ilyen címeket írt: Az ultranacionalista győzött, Szörnyű sokk Európának!, A könnyen hívő lengyelek siettek választani. A The New York Times internetes kiadásában az olvasható, hogy ez egyben azt is jelentheti, hogy az őszi parlamenti választásokon a kormányzó Polgári Platform veszthet. S ha ez így lesz, akkor a német és francia kapcsolatokat meglazítja Lengyelország. „Az Európai Unió és a NATO számára egy geopolitikai, gazdasági és katonai jelentőségű szövetséges és partner elvesztését jelentheti ez az eredmény” – írta az egyik római napilap.