Ott volt a magyar zsidók legyilkolásánál
Johann Breyer, az auschwitz-birkenaui haláltábort őrző SS-egység egykori tagja a 60 éve él az Egyesült Államokban. Múltja miatt folyt ugyan ellene kiutasítási eljárás, de a bíróság végül úgy ítélt: miután az akkor 17 éves kárpát-német kiskorúként jelentkezett az SS-be, nem vonható felelősségre. Breyer azzal védekezett, hogy csak a külső őrszemélyzet tagja volt, s bár tudott arról mi folyik a lágerekben, a bűncselekményeknek nem volt részese. Ugyanakkor az amerikai hatóságoknak rendelkezésére álltak azok, a bűnösségét bizonyító iratok, amelyek alapján most német ügyészség emelhet vádat ellene – jelentette a Der Spiegel.
Breyer a Poprád közeli Nova Lesná (Alsóerdőfalva) szülötte s 1942-ben, „népi németként” jelentkezett az SS-be. Korábbi vallomásai szerint egy évvel később a buchenwaldi, majd az auschwitzi tábor őrszemélyzetében szolgált, majd 1944 augusztusában megszökött és nem tért vissza többé a szolgálatba. A háború befejezése után Németországban menekültként jelentkezett s 1952-ben kivándorolhatott az Egyesült Államokba. Philadelphiában, szép, háromszintes sorházban él feleségével és elzárkózik a sajtó elől. Csak egyszer volt hajlandó beszélni, az amerikai AP hírügynökségnek. Akkor azt mondta, hogy ő Auschwitz I. tábor őrszemélyzetében szolgált, a halálfejes SS-egység tagjaként. Abban a lágerben dolgoztatták a rabszolga-munkásokat, s ott kísérletezett áldozataival Dr. Mengele. Auschwitz II, Birkenau volt a másik tábor – itt a foglyok legyilkolása volt a cél, de ahhoz neki nem volt köze.
Ott volt a magyar zsidók legyilkolásánál
A készülő új vádirat alapjául az iratok szolgálnak, amelyek szerint Breyer 1945 januárjában szabadságot kapott, hogy Pozsonyban szülei számára segélyért folyamodhasson az illetékes SS-hivatalban. Szakértők szerint a tény, hogy Breyert a háború végső szakaszában szabadságra engedték, arra utal: kiválóan láthatta el feladatait. Fontosabb azonban az SS-hivatal papírja, amelyből világosan kitűnik: Johann Breyer Birkenauban, az „igazi” haláltáborban volt az őrszemélyzet tagja. A segély-hivatal 1944 december végén értesítette hivatalos a birkenaui SS-őrség parancsnokságát, hogy Breyer szülei havi 300 korona segélyben részesülnek. Arról a táborról van szó, ahová az SS-katona szabadságolása előtt fél évvel, 1944 nyarán, az odahurcolt magyar zsidók százezrei is érkeztek, hogy túlnyomó többségük egyenesen a gázkamrában végezze.
A magánvádlók német ügyvédje egyelőre elégedetlen a német igazságügyi hatóságok lépéseivel. Azok u.i. meg kívánják hallgatni a magánvádlókat, akik azonban 70 év után aligha lesznek képesek azonosítani Breyert – az ügyvéd szerint az ügyészség szándékosan késlelteti a vádemelést.
További írásokat olvashat Németországról a
www.ger – mania.huhonlapon
