Óriási szakadék a különböző származású gyerekek lehetőségei között

A gyerekek életkörülményeinek javításáért küzdő szervezet munkatársai kedden közzétett jelentésükben azonnali cselekvésre szólítottak fel annak érdekében, hogy leküzdjék a különböző származású fiatalok lehetőségei között tátongó szakadékot.

Az alapítvány éves jelentései eddig leginkább az amerikai szövetségi államok helyzetére, illetve az ezek közötti különbségekre fókuszáltak, azonban általában nem foglalkoztak a gyermekek származására vonatkozó információkkal. A friss helyzetértékelésben ezúttal elsősorban az eltérő származás állt a figyelem középpontjában, és tudományos módszerekkel mutatják be a drámai egyenlőtlenségeket.

Az elemzők kidolgoztak egy új, tizenkét mutatón alapuló indexet, amely azt mutatja, hogy mennyire eredményes egy gyermek születésétől felnőttkoráig. Az indikátorokkal egyebek mellett az olvasási és matematikai készségeket, a középiskolai érettségi bizonyítvány eredményeit, a tizenéveskori terhességek arányát, a munkahelyi kilátásokat, a lakókörnyezet minőségét, a családok jövedelmi helyzetét, a képzettségi szintet mérik – adta hírül a Híradó.hu.

A mutatókat összegző index értéke 1–1000-ig terjed. A lista élén az ázsiai-amerikai családok gyerekei (776) állnak, őket a fehér gyermekek (704) követik. A spanyol ajkú (404), az őslakos indián származású (387) és az afroamerikai (345) gyerekek pontszáma ezzel szemben aggasztóan alacsony, és ez a helyzet majdnem az összes szövetségi államra jellemző.

Patrick McCarthy, az Annie E. Casey Foundation elnöke kijelentette, hogy az eredmények összehangolt cselekvésre hívják fel a magán-, a nonprofit, a jótékonysági és a kormányzati szektort, hogy egyenlő esélyeket teremtsenek a gyermekek számára bőrszínüktől függetlenül.

A vizsgálat készítői 2012-es adatokkal dolgoztak, ebben az időszakban a népszámlálási statisztikák szerint a 18 éves kor alatti amerikai gyerekek közül 39 millióan fehér, 17,6 millióan spanyol ajkú, 10,2 millióan fekete, 3,4 millióan ázsiai, 640 ezren pedig őslakos indián felmenőkkel rendelkeztek, 2,8 millió fiatalkorú pedig kevert családból származott.

A jelentésben a fekete gyerekek előtt álló kihívásokat „nemzeti válságnak” titulálták.

Az afroamerikai gyerekek az Egyesült Államok déli és felső közép-nyugati államaiban érték el a leggyengébb pontszámokat, a legrosszabb eredmények Wisconsinban születtek, ezt szorosan követte Mississippi és Michigan. A legjobb helyzetben pedig olyan államokban voltak, amelyekben viszonylag alacsony arányuk, ilyen volt Hawaii, New Hampshire, Utah és Alaszka is.

Az eredmények az ázsiai származásúak és a spanyol ajkúak alcsoportjai között is eltérőek voltak. A család jövedelmi helyzetét tekintve például a délkelet-ázsiai származású – burmai, laoszi, kambodzsai, vietnami – gyerekek nagyobb nehézségekkel néznek szembe, mint azok, akiknek a családja Indiából, Japánból, a Fülöp-szigetekről vagy Kínából származott.

A spanyol ajkúak körében a mexikói és a közép-amerikai felmenőkkel rendelkező gyerekek jóval nehezebb helyzetben voltak, mint a kubai vagy dél-amerikai származásúak. A hispán gyerekek a legmagasabb átlagos pontszámot Alaszkában (573), a legalacsonyabbat pedig Alabamában (331) érték el.

A teljes felmérés legalacsonyabb pontszámát az őslakos indiánok érték el Dél-Dakota államban (185). Az itt található indián rezervátumok a legszegényebbek között vannak az országban, és részben ez vezet a családon belüli erőszakos cselekmények és a tizenéveskori terhességek magas számához, az alkoholizmus és a kábítószer-használat terjedéséhez, valamint a gyenge oktatási eredményekhez.

A jelentés készítői ajánlásukban sürgős cselekvésre, egyebek mellett származásspecifikus adatok gyűjtésére és azok elemzésére szólítottak fel, a szakértők szerint ezeknek köszönhetően jobb szakmai programokat lehetne kidolgozni. Az alapítvány szerint az is elengedhetetlenül fontos, hogy több munkalehetőséget biztosítsanak a hátrányos helyzetű csoportok tagjai számára a munkaerőpiacra való belépésük idején.