Orbán folytatja erőfeszítéseit, hogy ellenségeket szerezzen
Már megint a lengyel lapok címoldalára került a magyar miniszterelnök, ezúttal azon mondatai miatt, amellyel Angela Merkelnek válaszolt a „lovasság” bevetésére. Míg a lengyel sajtó nagy szimpátiával tálalta eddigi megszólalásait, most kíméletlenül bírálja Orbánt. Nem véletlenül: a németek kancellár asszonya még a saját miniszterelnöküket is megelőzi népszerűségben Lengyelországban.
Az onet.pl. címében azt írja, hogy Orbán Viktor megsértette Merkel asszonyt, olyannyira, hogy a német külügyminiszter is kritikával illette a magyar kormányfőt szavai miatt. „A németek egyszer már küldtek tankokat” – idézik Orbánt, s ezek a mondatok, amelyekkel tulajdonképpen a kancellár megszólalását a III. Birodalom korszakának történéseihez hasonlította, hatalmas felháborodást keltettek.
A lengyel hírportál a Spiegel, a DPA és a Deutsche Welle vonatkozó cikkeiből is idéz, amikor beszámol az esetről, kiemelve, hogy Guido Westerwelle határozottan visszautasította a magyar kormányfő szavait. Merkel jóindulatú és lojális megközelítése, „mindent megteszünk, hogy Magyarország a helyes úton járjon, de ez nem jelenti azt, hogy azonnal lovasságot kell küldjünk” váltotta ki Orbán megdöbbentő reakcióját, aki egyértelműen nem értette meg a német kancellár iróniáját. Pénteken a magyar közrádióban elhangzott mondatai („A németek egyszer már küldtek lovasságot, tankok formájában. Kérjük, ne tegyék ezt még egyszer. Nem vált be.”) 1944 márciusára utaltak, amikor a Margaréta-hadművelet keretében a hitleri hadsereg megszállta Magyarországot. A Spiegel-Online emlékeztet arra – írja a lengyel hírportál –, hogy „Magyarország akkor a hitleri Németország közeli szövetségese volt”.
A jelenlegi helyzetet magyarázza az onet.pl cikkében, amikor ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy az új magyar alaptörvény, és különösen annak negyedik módosítása, illetve az Orbán-kormány által bevezetett, demokráciát korlátozó számos jogszabály miatt az Európai Parlament már azt is felvetette, hogy fel kellene függeszteni az ország EU-s szavazati jogát.
Egy volt diplomata, jelenleg ellenzéki politikus, Kerék-Bárczy Szabolcs az ATV-nek elmondta, hogy a németek szembenéztek saját szörnyű múltjukkal és leszámoltak azokkal az időkkel – írja a hírportál.
A Deutsche Welle tudósítását idézi a gazeta.pl is, terjedelmesen beszámolva a nemzeti-konzervatív Orbán kormány vezetőjének kijelentéséről. Merkel kancellár eredeti mondatai célzást jelentettek az SPD kancellár jelöltje, Peer Steinbrück javaslatára, amellyel az Magyarország uniós kizárásáról beszélt, mert szerinte a magyarok Orbán vezetése alatt újra és újra felrúgják a demokrácia alapvető szabályait. Merkel erre reagált ironikusan, ám a magyar kormányfő ezt a célzást nem értette meg, illetve nagyon rosszul fogadta.
Meglepő módon éppen a konzervatív Rzeczpospolita című lap fogalmazott a legkeményebben, cikkének címe: Orbán: Merkel kancellár olyan, mint Hitler. Piotr Jendroszczyk beszámolójának alcíme is sokatmondó: A magyar miniszterelnök nem hagyja abba az erőfeszítéseket, hogy ellenségeket szerezzen.
A szerző szerint gyakorlatilag nincs olyan hónap, amikor Budapest és Brüsszel között ne kerülne sor komoly vitára, de ezek a feszültségek eddig az uniós tagállamokkal való kétoldalú kapcsolatokban nem jelentkeztek. Ezt a helyzetet most Orbán Viktor változtatta meg, aki megsértette Merkel asszonyt a közrádióban elhangzott szavaival.
A Rzeczpospolita című lapnak Balázs Péter volt magyar külügyminiszter elmondta, hogy Orbán kijelentése ebben az értelemben túlment minden racionális értékelésen. A magyar kormányfő ellenzékéhez tartozó politikus szerint éppen a CDU európai képviselőinek köszönheti jelentős mértékben, hogy az Európai Néppárt bizonyos fokig megértéssel fogadta Orbán tevékenységét, de ez most kizárólag a magyar miniszterelnök hibájából megváltozhat.
Annál is inkább – írja a cikk –, mert az alaptörvény negyedik módosítása miatt Strasbourgban nem kevés olyan hangot hallani, hogy az EU szerződésének 7. pontja alapján kellene fellépni Magyarország ellen. Ez megfosztaná Magyarországot szavazati jogától az EU tanácsában. Ehhez a döntéshez azonban szükség van az Európai Néppártra is.
Piotr Jendroszczyk idézi a Human Rights Watch nemrégiben nyilvánosságra hozott jelentését, amely a Fidesz kormányzása alatt elfogadott 600 jogszabályt elemzett. Ebből kiderül, hogy a kétharmados többséggel rendelkező kormány szisztematikusan redukálja az államhatalom más ágainak jogait.
Budapest ugyanakkor ezt másként gondolja. Az Independent hasábjain Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes úgy érvelt, hogy a Nyugat eddig nem fogadta el „az egyesült Európa szellemét”, és az utolsó tíz esztendőben megvádolta már Bulgáriát, Csehországot, Lengyelországot, Romániát és Szlovákiát a demokrácia hiányával, csak azért „mert a választások eredményeként a Nyugat által nem kedvelt politikusok kerültek hatalomra”.
