Nincs megoldás a menekültek uniós elosztása nélkül

A kijelentések a CDU-hoz tartozó Adenauer Alapítvány és partnere a Polgári Magyarország Alapítvány rendezvényén hangzottak el. Az alkalmat a Bundestag német-magyar baráti csoportjának budapesti látogatása adta. Annak vezetője, Michael Stübgen a múlt héten lapunknak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy menekültek és menedékjogot kérők befogadása európai feladat, amelyből az Unió minden tagállamának részt kell vállalnia. „ A befogadást megtagadni nem lenne sem európai, sem keresztény magatartás és nem is lenne összeegyeztethető a Lisszaboni Szerződésben megfogalmazott közös értékekkel, mindenekelőtt az emberi méltóság tiszteletével, a szolidaritással, és a megkülönböztetés tilalmával”.

Az egyébként Kelet-Németországból származó, lelkész-képviselő ezúttal megismételte álláspontját, mondván: nincs más megoldás, mint a menekülteket az Unió országaiban arányosan elosztani, „szolidaritás nélkül nem fog menni.” Stübgen szerint Görög- és Törökországban kellene – uniós segítséggel – táborokat felállítani. A képviselő elmondta, hogy Németországnak jó tapasztalatai vannak a bevándorlók integrálásában: ment az a hatvanas években érkezett jugoszlávokkal, olaszokkal és a később érkezett törökök beilleszkedése is javulást mutat. Németország ma is kész olyan bevándorlók fogadására, akár a Nyugat-Balkán országaiból is, akikre a munkaerő-piacnak szüksége van és megfelelő képességekkel rendelkeznek, mondotta.

Gulyás Gergely Fidesz-képviselő, a magyar-német baráti csoport alelnöke szerint „az európai baloldal, benne a magyar, tartalékot lát a bevándorlókban.” Gulyás elutasította az uniós tervet a menekültek elosztására azzal, hogy a kérdés legfeljebb akkor kerülhet majd napirendre, ha schengeni határok biztosításával megfékezték az áradatot és kialakult, ki az a „néhány tíz- vagy százezer ember, aki valóban jogosult politikai menedékre.” A migránsoknak addig elsősorban törökországi táborokban kellene megvárniuk, mikor térhetnek vissza hazájukba, Szíriába. A képviselő azzal vádolta az európai baloldali értelmiséget, hogy miközben támogatja a migrációt, szemet huny a távolabbi tragédia, afrikaiak éhhalála felett. Gulyás szerint az EU-tagjelölt országoknak, mint Szerbia és balkáni társai, ugyanúgy kötelességük az uniós jog megtartása, mint a tagállamoknak. Az EU-nak nem érdeke a tömeges bevándorlás, a kialakult helyzet az uniós vezetést kérdőjelezi meg, hangoztatta.

Sajátos színfoltot adott a rendezvénynek a vitavezető, Jan Mainka, a Budapester Zeitungtól. Kijelentette, hogy a magyar kormány intézkedéseivel „a német adófizetők pénzét védi”, majd feltette a kérdést a német képviselőknek: a fejlemények tükrében nem kellene-e Németországnak bocsánatot kérnie a magyar kormánytól a korábbi bírálatokért? Miután a felhívás válasz nélkül maradt a vitavezető a két ország jobb együttműködését szorgalmazva „ kettős tengelyt” javasolt – feltehetően nem tudva, mit mond ez azoknak, akik ismerik a történelmet.