Német vélemény: Orbanisztán a kegyencek gazdasága
A magyar színpadon az Orbán elfojtja a szabadságot című darab megy, a háttérben azonban egészen más zajlik: a kegyencek gazdasága, ami azután befolyásolja az ország fejlődését.
Badische Zeitung
A német regionális újság arról számol be, hogy Magyarország emlékművet állít a német megszállásnak, közben a kormány és a pártok nem foglalkoznak a jó ideje virulens antiszemitizmussal. Orbán Viktor újjáválasztása óta mélyült a szakadék a Fidesz-hívek alkotta többségi társadalom és a baloldali ellenzék között. Marsovszky Magda, aki könyvet írt a magyar nacionalizmusról és tekintélyelvű válságkezelésről, arra hívja fel a figyelmet, hogy azt igyekeznek sulykolni a köztudatba, hogy a magyarok a történelem áldozatai. Ebbe a sorba illeszkedik bele az emlékmű is. Orbán Viktor azt szereti hangsúlyozni, hogy a kicsiny magyar nép a németek és az oroszok által elszenvedett szolgasors után most bátran harcol az uniós bürokraták ellen, választói pedig ezt szeretik hallani tőle. Csak éppen az antiszemitizmus nem a német megszállással kezdődött, az első zsidóellenes törvények 1920-ban születtek, mert a történelmi igazságtalanságok, valamint a rossz gazdasági helyzet miatt bűnbakokra volt szükség. Ugyanakkor a Trianon-trauma segít megérteni, miért osztogatott a kormány útleveleket a határon túli magyaroknak.
Ellen Bos, az Andrássy Egyetem politológia professzora úgy ítéli meg, hogy Magyarország ’89 óta az átalakulás éltanulójából Európa beteg embere lett. Az ország az államszocializmus idején nem dolgozta fel a múltját, viszont a politika rendszer ma olyan, hogy a két oldal nem ismeri el az ellenfél integritását és legitimitását. A Fidesz a magyar nemzetet védi, az MSZP a magyar demokráciát. A mindenkori ellenzék bojkottál és duzzog.
Egy német vállalati képviselő ezt – névtelenül – megtoldja azzal, hogy a magyar színpadon az Orbán elfojtja a szabadságot című darab megy, a háttérben azonban egészen más zajlik: a kegyencek gazdasága, ami azután befolyásolja az ország fejlődését. A német vállalatok 30 százaléka távozik, de az üzletember szerint az alapkérdés az: ki az, aki a negatív szalagcímek és a vállalkozóellenes hangulat miatt ide sem jön? Az ország kilátásai eközben éppen nem rózsásak, a családok 70 százaléka tavaly egy hosszú hétvégére sem tudott elutazni. Ebben az helyzetben az emberek frusztráltsága azok ellen irányul, akiket a társadalmon kívülállónak gondolnak. Ily módon az egyik budapesti zsidó hitközség hetven családjából hét elhagyta az országot, viszont egyre nagyobb a Jobbik befolyása, bár ez a parlament összetételén nem látszik, hála a választási törvénynek.
(Forrás: Galamus)
