Nagy adósságok, csökkenő kiadások
Magyarország alapvetően átépíti súlyos nehézségekkel küzdő egészségügyi rendszerét, ezért a gyógyszereket és orvosi felszereléseket szállítóknak új üzleti környezetre, központi beszerzésekre, ugyanakkor az átalakítások miatt hosszú ideig tartó bizonytalanságra kell berendezkedniük. A szektor magas adósságainak rendezésére még nincsenek megoldások, az EU-projektek leálltak, de új kiírások előkészületben vannak. Erről ír legújabb elemzésében a Germany Trade and Invest német kormányhivatal. Az intézmény feladata a német külgazdasági kapcsolatok ápolása.
A berlini jelentés kitér arra, hogy 106 kórházat, a teljes állomány mintegy háromnegyedét államosítják, (az év végéig ugyanez vár a szakrendelőkre is) és 16 kórházat bezárnak. Miután a kórházak számláit zárolták, nem világos, ki fogja a még nem rendezett számlákat kifizetni, miután az állam nem vállalta át automatikusan az adósságokat. E kérdés éppúgy megoldásra vár, mint az új beszerzési rendszer működése – így például az, hogy az utóbbit országosan, vag regionálisan szervezik-e majd. Nem világos az sem, hogy az egyetemi klinikák korszerűsítésének és fejlesztésének korábban megindított programját milyen ütemben folytatják majd, miután szakmai vélemények szerint ez a program jelenleg holtponton van s különösen az onkológiai fejlesztések késnek. Értesülések szerint a fejlesztéseknél eddig keveset fordítottak információs technikára, illetve a személyzet képzésére, ezért német cégek a jövőben ezeken a területeken nagyobb lehetőségekre számíthatnak.
Figyelmeztet a német tanulmány arra, hogy a magánszektornak a magyar egészségügyben játszott szerepét átfogóan felülvizsgálják. Egyes területeken, így a fog-gyógyászatban, beruházásokkal kívánják ösztönözni a külföldi betegek kezelését. 2010 - ben kereken 400.000 külföldit kezeltek magyar fogorvosok s az ebből származó teljes bevételek kereken 53 milliárd forintot tettek ki, miközben az 1.300 - 1.400 rendelő 25-30 százaléka kezel külföldieket is. EU-forrásokból kívánnak beruházni ebbe az ágazatba, hogy annak bevételei 10 év múlva elérjék az évi 250 milliárd forintot.
A magyar egészségügyre fordított források egyébként évről-évre csökkenek, az 2011-es kiadások már nem érték el a 2002 évit sem, mutat rá a felmérés. A magyar kiadások két százalékkal alacsonyabbak az EU-országok átlagánál, míg gyógyszerekre a társadalombiztosítás az EU-átlagnál többet fordít: a GDP 1.1 százaléka helyett 1.4 százalékot. Ennek egyik oka, hogy Magyarországon viszonylag magasak a gyógyszerárak s a helyzetet csak rontja a forint csökkenő árfolyama. Az elemzés azzal számol, hogy a tervezett hatósági intézkedések következtében az u.n. generikus (a szabadalom által már nem védett) szerek árát 20-25 százalékkal kívánják majd mérsékelni.
