Mr. Marx megérkezett Amerikába

A legutóbbi, márciusban készült felmérések szerint az amerikaiak 59 százaléka helyesli Barack Obama lépéseit. Ez 5 százalékos visszaesés februárhoz képest..A megkérdezettek 26 százalék ítéli meg negatívan az új elnök intézkedéseit, ami 9 százalékkal több, mint februárban. A tanulmányt a „Pew Research Center for the People & the Press“ washingtoni közvélemény-kutató intézet készítette.

Kutatók az okokat abban látják, hogy Barack Obama inkább pártja liberálisaira hallgat mintsem a mérsékeltekre. A konzervatívok egyre hangosabban kritizálják: Amerika első embere be akarja vezetni az európai szocializmust. Az elnököt 44 százalék szabadelvűnek ítéli, 26 százalék a mérsékeltek táborába sorolja és 17 százalék idejétmúltnak nevezi.
A „Newsweek“, az USA harmadik legolvasottabb heti hírmagazinja szerint a jelenlegi adminisztráció elfordul a szabadpiaci kapitalizmustól, előtérbe helyezve az állam szerepét.

Az amerikaiak, ecseteli a lap egyik cikke, jóval individualistábbak mint az európaiak. Vállalkozóbb szelleműek és tágabban értelmezik a szabadság fogalmát. Például a fegyverviselés terén: előbb lövök, utána beszélek. Vagy: a természetvédelem fogalma itt sokak számára kimerül abban, hogy négy keréken repesztve mondják: „milyen szép is a táj!“

Az európaiak kevésbé gyanakvóak az állammal szemben. Tőle várnak szociális támogatásokat, amely gyakorlata még Bismarckra vezethető vissza. Az óvilágiak szemében a túlzott gazdagság társadalmi feszültségeket szül. Emiatt az európai szociális demokrácia modellje nem vetne gyökeret az Újvilágban – vélik a Newsweek cikkírója.

Ezeket az érveket mondja fel Robert Lee is. A texasi férfi udvariasan, de egyenesen fogalmaz: Mr. Obama az USA-t marxista, szocialista irányba vezeti. A gazdaságélénkítésre szánt 800 milliárd dolláros pénzügyi csomag – 56 százalék helyesli, 35 százalék ellenzi – nem segíti a fellendülését, vallja Lee. Például: miért kellene házvásárlásra ösztönözni azokat, akik nem keresnek eleget, hogy saját otthonuk legyen?

A középkorú férfi a 168óra.hu-nak egy e-mail interjúban kifejti: inkább a vállalkozókat kellene támogatni adó csökkentéssel és egyéb kedvezményekkel, ha új alkalmazottakat vesznek fel vagy modern technológiát alkalmaznak.

Attól vonni el, akinek van?

Az Obama-adminisztráció csökkenteni kívánja az alacsony- és középkeresetűek adóját – ezt a felmérés alapján 82 százalék helyesli, 14 százalék ellenzi; és emelni azokét, akik évi jövedelme meghaladja a 200.000 dollárt – 61 százalék egyetért vele, 34 százalék nem.

Utóbbiak közé tartozik Debbie Jackson. A houstoni űrhajós mérnök hölgy fél, hogy a jelenlegi amerikai vezetés túlzásba viszi a kis- és középosztály támogatását; túl sokat von el a gazdagabbaktól. Említ egy esetet: kisvállalkozó ismerőse éppen a 200.000 dolláros kategóriába esik és mivel így keményen meg fogják adóztatni, nem vesz fel új alkalmazottat.

"Túl szocialista Obama" – vallja Amy is. Tennessee államban élő ismerőséről mesél, akinek felesége nem megy el dolgozni, hiszen akkor túllépnék a majd negyed millió dolláros évi jövedelemhatárt és rengeteget adót vonnának le tőlük. A 38 éves háztartásbeli hölgy barátságosan de határozottan leszögezi: Reméli Obama nem vezeti csődbe az államot.

Kizárt dolog – mondja Shirley. Az 55 éves, színes bőrű hölgy előkertje virágait kapálgatja. "Bízom és hiszek az elnökben" – mondja határozottan az ápolónő. Obama adópolitikáját így látja: „Aki évente keres 200.000 dollárt, annak nem fáj, ha több terhet fizet.“ Annak is örül, hogy 2010 szeptemberéig kivonják a harcoló amerikai egységeket Irakból. Erről hasonlóan vélekedik a „Pew“-felmérésben a megkérdezettek 76 százaléka.

A háború ára

Shirly azt mondja: nekikeseredik ha hallja, hányan vesztettek életüket a háborúban. Több mint 4000 amerikai katona áldozat eddig, több 100 ezer az iraki civil lakosság körében – mutatja egy grafikon a háború árát a National Public Radio (NPR) honlapján. Shirly beszámol jó néhány kolleganőjéről, akiknek katona fiai öngyilkosságot követtek el. Az NPR adatai szerint a katonai állományon belül elkövetett önkezű halálesetek száma 30 éves rekordot döntött. Csak januárban 24 katona vetett véget életének.

Irakkal kapcsolatban megemlítendő Thomas Ricks megjegyzése is: „Az amerikai külpolitikai történetének legnagyobb tévedése volt az invázió. Még nem is fogjuk fel, hogy mekkora“ – nyilatkozta nemrég egy NPR-adásban az egykori Pentagon-tudósító, aki egy könyvet írt az iraki állapotokról „The Gamble“ (Hazárdjáték) címen.

Ha már háború, akkor persze itt van Afganisztán is. Az Obama-vezetés még 21 ezer katonát akar az országba küldeni, hogy támogassa az afgán biztonsági erők felépítését. feladatuk az al-Qaida kiszorítása és a tálibok megtörése. Az USA támogatni kívánja Pakisztánt a fegyveres terrorista szervezetek elleni küzdelemben.

„Egyetértek, és örülök, hogy vége ennek a 'mi győzünk'-szemléletnek, áthelyezve a lényeget az ország újraépítésére“, írja Robert Lee a 168óra.hu-kérdésére. A felmérésben 53 százalék szintén ezt vallja. Lee öccse egy évig harcolt Herat közelében az iráni határ mentén: “Többnyire fiatal afgánok ellen, akiket az irániak fizettek le, például motorkerékpárral, melynek Afganisztánban szinten felbecsülhetetlen az értéke.“

Evezzünk békésebb vizekre, például a tudományos kutatáshoz. Az Obama-stáb visszavonta a Georg W. Bush által bevezetett intézkedést, amely nagy részben tiltotta az embrionális őssejtkutatás szövetségi támogatását. Bush ezzel visszavetette az amerikai kutatók tudományos haladását – állítják bennfentesek. Obama döntésének hírére a tudósok tábora fellélegzett: „Barack Obama eddigi rendelkezései úgy az említett területen, mint az egészségügyben is wellness-kúrának tűnnek az elmúlt nyolc évhez viszonyítva“, állapítja meg Steffi Österreich, a mellrákkutatás professzorra a houstoni Baylor College-ban.

Egyetemi tandíj a csillagokban

Holly Smith pedagógus nagyító alá veszi az új adminisztráció oktatásra vonatkozó terveit, a több mint 100 milliárd dolláros élénkítő csomagot.

A texasi tanárnő alsósokat tanított, mielőtt szülni ment. Az volt az érzése, meséli, hogy tanítás helyett diákjait hajszolta az éves tesztekre. Mottó: „Tanulj, hogy átmenj, aztán felejtsd el!“ Obama kijelentette, kevesebb súlyt fognak fektetni az állandó vizsgáztatásokra és csökkenteni kívánják az iskolai tanulmányaikat félbehagyók számát – 2007-ben ez a szám csaknem 9 százalék a 16 és 24 évesek körében, olvasható az Amerikai Oktatási Minisztérium (U.S. Department of Education) 2008-as statisztikájában.

Megfizethetőbbé akarják tenni a továbbtanulást a tudományos karokon. „Bátyámmal együtt csak úgy sikerült elvégezni az egyetemet, hogy szüleink támogattak, ösztöndíjat nyertünk, dolgoztunk és kölcsönt vettünk fel“ – emlékszik vissza a szőke hajú, 30 éves hölgy.

Egy év egy állami egyetemen mintegy 12.000 dollárba kerül, magánegyetemen 30.000 dollárba – legalábbis a statisztika szerint.

Az amerikai szülök így aztán NDK-ás módon járnak el: ott, mikor világra jött egy csecsemő, befizettek neki egy Trabira, hogy az megérkezzen 18 éves korára. Az USA-ban mami és papi az egyetemi évekre kezd el gyűjteni az első „óá“-tól.