Lengyelország a 48. helyre esett a demokrácia terén


Mint a lengyel média hírül adta, a The Economist hetilap tekintélyes vizsgálata szerint Lengyelország 2015-ben, viharos gyorsasággal 8 helyett zuhant a „demokrácia listán”, s olyan egzotikus országok előzik meg, mint a Dél-Afrikai Köztársaság, Jamaica, vagy Trinidad és Tobago.

2016. március 9., 10:46

A hetilap szerint – idézi a Gazeta Wyborcza – jelenleg olyan időben élünk, amely nem kedvez a demokratikus alapértékek betartásának, vagy éppen a demokrácia kiszélesítésének a világon. Nem véletlenül adta felmérése eredménye bemutatáskor a brit lap címének: „A demokrácia mutatója 2015-ben. Demokrácia a szorongásos időkben”.

A világnak – és ezen belül Lengyelországnak is – 2015-ben háborúkkal, terrorizmussal, vagy éppen a migráció eddig ismeretlen mértékével kellett szembenézni. Ebben a helyzetben a szabadság és a jog egységei váltak a szorongás első áldozatává.

A demokrácia mutatói 2015 alapján Lengyelország a 48. helyen szerepel a „hibás demokráciák” sorában. Ez azt jelenti, hogy a 2014-es helyéhez képest 8 helyet esett.


A legnagyobb ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) 2015-ös parlamenti sikere után a lengyel kormány a magyar példát követi – olvasható a jelentésben. A szakértői csoport, amely a vizsgálatot végezte, felhívta a figyelmet arra, hogy az EU megfigyelőit megrázta az a gyorsaság, amellyel a PiS a közmédiában, az alkotmánybíróságban bevezette a változásokat – a morális és társadalmi hagyományok nevében.

A jelentés szól az új kormány politikai szempontjából kényelmetlen viszonyról Lengyelország és az EU, valamint Németország között. Ennek okait abban kell keresni, hogy a PiS kedvezőtlenül állt az európai integrációhoz, az uniós szabályozáshoz a menekültek befogadásáról, és azon államok átfogó koncepciójához, amelyek számára a nemzeti érdek a legfontosabb.

Ide tartozik az is, hogy Párizsban a „demokrácia helyzetéről Lengyelországban” tartanak vitát az Európai Tanácshoz tartozó államok küldöttségei. A tanácskozás fő témája a közmédia helyzete.

A PiS szerint a vádak hamisak, és azt mondják, hogy érdemi tényeket fognak bemutatni, nem pedig érzelmeket, hogy megdöntsék azt az állítást, amely szerint bármi rossz történik Lengyelországban, és a demokrácia alapelveit megtörik. Ez nem igaz és ezt be akarják bizonyítani.

A résztvevőkhöz intézet levelében a KOD (Bizottság a Demokrácia Védelméért) vezetője, Mateusz Kijowski „kifejezte ellenkezését minden olyan tevékenység iránt, amelynek célja a közmédia átalakítása a kormány propaganda eszközévé”.

Mindez – írják a The Economist szakértői –, a PiS kormánya tüntetésekhez vezetett és mélységes megosztást azok között, akik elfogadják a kommunista rendszer 1989-es megdöntése után kialakult politikai rendszert, és azok között, akik elvetik azt.


Magyarország egyébként ezen a listán csupán az 55. helyen szerepel, Ghána és a Fülöp-szigetek után.

Donald Trump amerikai elnök június 3-án bejelentette, hogy 25%-ról 50%-ra emeli az acél- és alumíniumtermékekre kivetett vámokat. A döntést Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára közölte, hozzátéve, hogy az elnök várhatóan még aznap aláírja a rendeletet.