Kész az új nyugdíjtörvény
Több hónapos előkészítés és egyben koalíciós vita után a lengyel kormánypártoknak sikerült megegyezniük a nyugdíjreform kérdésében – de nem a társadalommal. Az új törvény tervezetére már csak a szejmnek kell áldását adnia, ez minden valószínűség szerint hétfőn már meg is történik, a Szolidaritás ugyanakkor nem hajlandó nyugdíjkorhatár felemelésébe belenyugodni, és lázadást jósol.
A koalíciós kormányzás eddigi legnagyobb sikereként értékelte Donald Tusk lengyel miniszterelnök, hogy sikerült kompromisszumos megoldást találnia Waldemar Pawlak miniszterelnök-helyettessel, a lengyel parasztpárt (PSL) vezetőjével. Az új törvény értelmében a jelenlegi, nőknél 60, férfiaknál 65 éves nyugdíjkorhatárt fokozatosan felemelik 67 évre, ezt a férfiak 2020-ban, a nők 2040-ben érik majd el. A PSL a kezdetektől fogva azért küzdött, hogy ezt a korhatárt a nőknél gyerekenként három, de maximum 9 évvel csökkentsék – végül elállt ettől a követeléstől, de sikerült bevezettetnie az ún. részleges nyugdíjat.
Az új szabályozás értelmében a nők 62, a férfiak 65 éves korukban elmehetnek ”résznyugdíjba”, amennyiben van 35, illetve 40 év munkaviszonyuk, és nem kapnak munkát, vagy egészségi állapotuk ezt indokolja. Ebben az esetben azonban a nekik járó teljes összegnek csupán 50%-ára jogosultak. A megemelt nyugdíjkorhatár egyben azt is jelenti ugyanis, hogy jelentősen fog emelkedni az öregségi ellátások összege az ígéretek szerint.
Ezt a reformot tulajdonképpen a Tusk-kormány tavaly őszi parlamenti választások utáni győzelme óta tárgyalják a szakértők és a társadalom különböző rétegei is. A vita során az elemzők szinte kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy a jogosultsági kor emelésére mindenképpen szükség van, s természetesen megegyeztek a vélemények abban is, hogy a jelenlegi nyugdíjak rendkívül alacsonyak, tehát azokat emelni kell, és ennek egyik módja a most elfogadott változat. A tervezet azonban a lengyel társadalom akkora ellenállásával találkozott, hogy végül napirendre kellett vennie a parlamentnek azt a kérdést, tartsanak-e népszavazást ebben az ügyben. Az utolsó pillanatig kérdéses volt ennek kimenetele, de a koalíciós megegyezés kirántotta a talajt az ellenzék javaslata alól.
Az ellenzéki pártok közül a legnagyobb, a radikálisan jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) a legélesebben ellenzi ezt a változtatást, vezérük, Jaroslaw Kaczynski már bejelentette: abban a pillanatban, amikor pártja hatalomra kerül, ezt a törvényt azonnal vissza fogják vonni. Mellettük áll a pártból kiszakadt Szolidáris Lengyelország (SP) összes képviselője – és meglepetésre a Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) is. Ezzel szemben a harmadik legnagyobb lengyel parlamenti erő, a Palikot Mozgalma (RP) kiállt a törvénytervezet mellett – ennek akkor volt nagy jelentősége, amikor még úgy tűnt, hogy a koalíciós partner PSL nem hajlandó a kompromisszumra.
Az eddigi és valószínű jövő heti parlamenti siker ellenére a miniszterelnök nem lehet nyugodt: a Szolidaritás már hetek óta sátortábort vert fel, először az ő kancelláriája előtt, most már a szejm épületénél táboroznak. Magukkal vittek egy koporsót „A lengyel nyugdíjas” felirattal, s tábláikon is ehhez hasonlóak láthatók – pl. „A legjobb nyugdíjas a halott nyugdíjas”. Vezetőjük közölte, hogy a kormány áruló, a nép pedig rabszolga, így Spartacus-lázadás lesz Lengyelországban. Nem tudja őket megnyugtatni egykori legendás vezérük, a Nobel-békedíjas Lech Walesa sem, aki kijelentette: „A szívem a Szolidaritással van, de az eszem ezúttal mást mond, s nem értek egyet velük”.
