Hogy mi van?

2013. május 27., 13:06

Azt állítja Kövér László,
az Országgyűlés elnöke (az arab Al-Dzsazíra hírtelevíziónak adott nyilatkozatában, Bayer Zsolt hírhedt cigányozós cikkéről), hogy Bayer cikkei „ha az ember tárgyilagosan és prekoncepció nélkül olvassa, védhető állításokat tartalmaznak”.

Ezzel szemben a tény az,
hogy még a tisztán kormánypárti Médiatanács sem tartotta védhetőnek az állításokat, és azok gyűlöletkeltő, kirekesztő tartalma miatt büntetést szabott ki a Magyar Hírlapra. De hitték volna, hogy éppen Kövér minősíti a médiahatóságot elfogultnak és prekoncepciósnak?

Azt állítja Balog Zoltán,
az emberi erőforrások minisztere (egy budapesti konferencián), hogy az Európai Unió jelenleg olyan kérdéseket tesz fel a magyar kormánynak, amelyekről Magyarországon egyébként konszenzus van. Mint mondta, ezek nem a magyar társadalom valóságos kérdései, és a helyzet torz voltát jelzi, hogy azokról Magyarországon kívül sokkal szenvedélyesebb és arrogánsabb vita folyik, mint itthon.

Ezzel szemben a tény az,
hogy minden jelenlegi uniós aggályt és kérdést megfogalmaztak itthon is, akár a választási kampányhirdetések korlátozásáról, akár az uniós büntetések ürügyén a kormány által kivethető különadókról, akár a bírósági ügyek áthelyezéséről legyen szó. A negyedik alaptörvény-módosítást pedig úgy, ahogy van, minden demokratikus erő felháborodottan utasította vissza. Igaz, süket kormányzati fülekre találtak, így aztán nem csoda, hogy Balog Zoltán nem hallja az itthoni vitát, miközben az európait, úgy látszik, kénytelen meghallani.

Azt állítja Doncsev András,
az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára (egy nyíregyházi konferencián), hogy a Bajnai-kormány idején történelmi mélypontra zuhant a gyerekvállalások száma, azóta viszont a népesedési adatok visszaigazolják az Orbán-kormány társadalompolitikájának sikerét, ugyanis kevesebb a halálozás és az abortusz, az élve születések száma viszont szolidan emelkedik.

Ezzel szemben a tény az,
hogy a halálozások és az abortuszok számának csökkenése hosszú évek óta tartó folyamatos tendencia, tehát egyáltalán nem köthető a mostani kormányhoz, a születések száma ugyanakkor nem emelkedik, hanem éppenséggel visszaesik. Lehet, hogy Doncsev államtitkár nem olvassa a KSH adatait, de akkor segítek: 2009-ben (a Bajnai-kormány alatt) 96 442 gyerek született az országban, 2011-ben, az Orbán-kormány idején 88 049, ami drámai zuhanás. Tavaly volt egy kis javulás (90 300), idén azonban ismét csökken a születések száma (4,8 százalékkal kevesebben jöttek a világra, mint 2012 első negyedében). Talán az EMMI-ben elkelne egy matematika-államtitkár is.

Azt állítja Orbán Viktor
(az Alkotmánybíróságon tett látogatása alkalmából), hogy az új alaptörvény körüli viták korszaka lezárult, az alkotmányos viták nyugvópontra jutottak Magyarországon.

Ezzel szemben a tény az,
hogy a viták egyáltalán nem jutottak nyugvópontra, hiszen a demokratikus ellenzék változatlanul elutasítja az alaptörvényt, annak módosításaival együtt, és hatalomra jutása esetén megváltoztatja vagy megsemmisíti az új alkotmányt. De a viták korszaka azért sem zárulhatott le, mert az Európa Tanács Velencei Bizottsága jelenleg is azzal foglalkozik, hogy a negyedik alkotmánymódosítás összeegyeztethető-e az európai jogállami normákkal. Ha pedig úgy foglal állást, hogy nem, akkor mind a tanács, mind az Európai Unió szervei – a Parlament és a Bizottság – is fel fogják szólítani Magyarországot a korrekcióra. Persze lehet, hogy Orbán tényleg nem vitázik, hanem enged. Aztán bejelenti, hogy megint győztünk. n

15:01

Friedrich Merz második próbálkozásra lett Németország kancellárja, miután a Bundestag első szavazásán történelmi kudarcot szenvedett – ez a világháború utáni Németországban példátlan eset.

India május 6-án rakétatámadást hajtott végre Pakisztán ellen, válaszul a Pahalgamban történt, 26 hindu turista életét követelő terrortámadásra, amelyet Újdelhi szerint pakisztáni hátterű csoportok követtek el. Pakisztán jelezte, hogy válaszolni fog a támadásokra.