Három csapást alkalmaznak a netkalózokra is
Svédországban április elsején lépett hatályba a világ egyik legszigorúbb kalózellenes törvénye. A jogszabály lehetővé teszi, hogy a neten illegálisan terjesztett tartalmak szerzői jogának tulajdonosai (az esetek többségében szórakoztatóipari cégek) lenyomozhassák azokat a felhasználókat, akik visszaélnek a megosztóoldalak lehetőségeivel.
A törvény kapott hideget-meleget a társadalom több szintjéről egyaránt. Közvéleménykutatási-adatok szerint a svédek körülbelül fele ellenzi ezt a szigorítást. A svéd letöltők legnagyobb örömére a Pirate Bay csapata a múlt héten mutatta be a felhasználók számára anonimitást biztosító segédprogramját, amelyet a nagyközönség számára hamarosan elérhetővé tesznek.
A netes társadalom ilyen válaszreakciói mellett a svéd jogszabály komoly hatást gyakorolt az ország adatforgalmára is. A Netnod Internet Exchange forgalomanalitikai adatai alapján 30 százalékkal esett az adatforgalom egyik napról a másikra. Ahogyan arra a torrentfreak.com is rámutatott, ilyen nagyságrendet nyilván nem lehet kizárólag arra fogni, hogy kitavaszodott és az emberek felálltak a számítógép mellől, hogy friss levegőt szívjanak...
A Svéd Kalózpárt elnöke szerint az első ijedelem után majd konszolidálódik a helyzet és az adatforgalom volumene hetek múltán visszaáll. A svéd kalózellenes ügynökség munkatársa, Henrik Pontén viszont teljes meggyőződéssel vélte úgy: működik a szigorú jogszabály, az adatforgalom hirtelen zuhanásából pedig egyenesen következik, hogy a netes forgalom java része nem más, mint illegális letöltés.
Letartóztatások és retorziók
A kalózellenes törvény életbe lépését követő második napon a hatóságok már őrizetbe is vettek két jogsértőt (közönségesen: netkalózt), akik a vád szerint egy nemzetközi hálózat tagjaként tevékenykedtek. Az ügy súlyára jellemző, hogy ezeket a letartóztatásokat egy nemzetközi razzia során foganatosították, amelyet maga az Europol koordinált. Az elfogott kalózok a vád szerint már-már ipari mennyiségben tették elérhetővé a legkülönfélébb filmeket, zenei tartalmakat és szoftvereket.
Mindezek tetejébe még egy úgynevezett "rip-boxot" is üzemeltettek, amely nem más, mint egy nagyteljesítményű számítógép, aminek segítségével mozifilmeket lehet gyorsan és hatékonyan dekódolni és a megfelelő formátumba "aprítani", hogy a fájlcserélőkkel terjeszthető legyen.
Természetesen nem Svédország az egyetlen állam, ahol az illegális letöltés kérdése napirenden van és ilyen fokú közizgalmat vált ki. Franciaországban a vonatkozó kalózellenes szabályozás még márciusban ment át a felsőházon, most a nemzetgyűlés is elfogadta. A francia jogászok megoldása szerint az illegális letöltők egyszerűen lekapcsolhatóak az internetről, ha másodszori felszólításra sem hagynak fel tevékenységükkel. A beazonosított netkalózokat akár egy éves időtartamra is eltilthatják az internetről.
Középkori hangulat
A probléma itt is ugyanaz, mint a svéd, az új-zélandi vagy bármelyik már állam vonatkozó jogszabálya esetében: a kalózok azonosítására ugyanis csak egyetlen eszköz áll rendelkezésre, az IP-cím. A hamis címeket generáló szoftverek azonban oly fejlettek, hogy eséllyel vezethetik a nyomozó hatóságot egy ártatlan nethasználóhoz. Nagy a tévedés esélye. Az megvádolt nethasználónak ezek után saját ártatlanságát kell bizonyítania: egy kémprogram telepítésével lehetővé kell tennie, hogy a hatóságok nyomon követhessék online tevékenységét. Finoman fogalmazva ez az állami erőszak-monopólium egy vadhajtásának tűnik.
Az Európai Parlament múlt heti ajánlásában hívta fel a figyelmet arra: az internet szabadsága és a felhasználók jogai megvédendők. Az ajánlás arra is kitért, hogy a "három csapás" elvének ezt az online formája, vagyis a felhasználók letiltása, mint végső eszköz, kerülendő.
Dúl a harc, de a bitek erről mit sem tudnak.
______________
Kapcsolódó cikkek
Fuccs az illegális letöltésnek?
A kalózkodás jó dolog, töltögessünk bátran!
Újabbnál újabb veszélyek leselkednek a fájlcserélőkre
Ha letölti, majd kedvesen bekopognak magához a nyomozók