Gyönyörűséges freskók, káprázatos mozaikok
I. sz. 79-ben a Vezúv kitörése 24 óra leforgása alatt két, rendkívülinek nem nevezhető római kisvárost – Pompejit és Herculaneumot – törölt le a térképről egészen rendkívüli módon. Nehéz eldönteni, mi volt drámaibb – a természeti katasztrófa, vagy a hat méter vastag hamu alatt fekvő városok megtalálása 1700 évvel később? Erről szól a British Museum legújabb kiállítása, ahol bámulatos freskókat, mozaikokat és több száz tárgyat láthatunk, köztük olyanokat, amelyek még sosem hagyták el Itáliát.
Az a nap is épp úgy kezdődött, mint az összes többi. I. sz. 79. augusztus 24-ét írunk.
Szokványos munkanap volt, és a három festő reggel megérkezett megbízója házába, amely Pompeji főutcáján, a modern kori régészek által Via dell’Abbondanza-nak elnevezett átmenő forgalmú utcában állt. A festők az oecus-ban, a nappaliban dolgoztak, elkészültek már a cupidók kocsiversenyével, az északi fal dekorálásával. A Nap delelőn járt, éppen a központi falfelület festéséhez kezdtek volna, de már sohasem tudjuk meg, mit alkottak volna, ha be tudják fejezni a munkát. Mert ekkor kitört a Vezúv, és a három festő eldobott mindent és futott amerre látott, hogy mentse az életét.
Keverőtálkák, állványzatot tartó szegecsek, körzők, 50-60 festékes vödör, ecsetek – mind ott maradtak in situ, vagyis úgy, ahogy hagyták őket. Ezért kapta az épület a „Festők munkában háza” elnevezést. A Vezúv kitörése két átlagos római kisvárost – Pompejit és Herculaneumot – 24 óra leforgása alatt törölt le a térképről egészen rendkívüli módon. A katasztrófa véget vetett a két város életének, de érintetlenül megőrizte az ókor mindennapjait, míg a régészek közel 1700 évvel később felfedezték.
– A kiállításon ellátogathatunk a két városba, a városok házaiba, beléphetünk egy római háztartásba, végigmehetünk egy római utcán – meséli a múzeum igazgatója, Neil MacGregor. A British Museum saját gyűjteményén és a Nápolyból, Pompejiből, Herculaneumból nagyvonalúan kikölcsönzött mintegy 250 tárgyon keresztül – melyekből számos darab először látható Itálián kívül – átélhetjük és betekintést nyerhetünk a két római város mindennapi életébe.
Meglepő történetek derülnek ki. A 12-15 000-res lakosú Pompeji a régió ipari központja volt, a leletek között megtalálták – többek között – annak a nőnek a szobrát, aki a saját pénzéből építette fel a Fórum, a város főterének legnagyobb épületét. Bizony nagy dolog volt ez egy férfiak által dominált társadalomban, s így méltán állítottak emléket neki.
De láthatunk ennél földhözragadtabb kiállítási tárgyakat is, mint például egy szinte frissen sült, jellegzetes római kenyércipót, a mai pizza elődjét, amit “i. sz. 79-ben toltak be a kemencébe és az 1930-as években vettek ki”, hogy a kiállítás kurátorának szavait idézzük.
Pompeji és Herculaneum bámulatos épségben megmaradt leleteit a 4-500 °C hőfokú, mindent beborító lávának köszönhetjük. A régészeti feltárások során megszokott arany- és ezüstékszereken, használati tárgyakon, kerámia vázákon, gyönyörű freskókon és mozaikokon kívül, előkerültek elszenesedett ételek, bőrből készült áruk és fabútorok is, többek között egy asztal meg egy bölcső.
“Pompeji és Herculaneum halála kellett ahhoz, hogy ilyen jól megismerjük az ókori embereket, de a kiállítás az ő életüket ünnepli” – mondja Paul Roberts kurátor.
British Museum
Great Russell Street
London
WC1B 3DG
2013. március 28. – szeptember 29.
Jegyár: felnőtt: £15
Nyitva: minden nap: 10.00–17.00
Pénteken: 20.30
