Foreign Affairs: Orbánnal szemben a népnek kell megvédenie a demokráciát
Foreing Affairs: Tíz év elteltével komoly kételyeket ébreszt az egykori diadal: a közép- és kelet-európai államok uniós csatlakozása – írja “Kelet-Európa délre tart – eltűnő demokrácia az EU legújabb tagállamaiban” című elemzésében Jan-Werner Müller.
A Princeton-i egyetem tanára szerint mára nyilvánvalóvá vált, hogy a belső átalakulás, a liberális demokrácia meghonosítása részben tündérmese. Az érintett országokkal olyan sok a gond, hogy azt aligha lehet kézlegyintéssel elintézni. Nem egyszerűen a tekintélyelvűség valamely korábbi formájához térnek vissza, inkább az illiberális demokrácia olyan formája van náluk kialakulóban, amelyben pártok próbálják megszerezni az államot vagy ideológiai okokból, vagy gazdasági haszonszerzés céljából. Néhány helyen a modell arra emlékeztet, amit Putyin vezetett be: a választásoknak köszönhetően fennmarad a demokratikus látszat, de a vezetők megpróbálják módszeresen leépíteni a fékeket és ellensúlyokat, megnehezítve bárki másnak a hatalom megszerzését.
Az irányzatot Magyarország vezeti, amiben az az irónia, hogy az ország valaha az EU vezette átalakulás reklámgyereke volt. A Fidesz abból húzott hasznot, hogy a baloldali, posztkommunista elitek lejáratták magukat a 90-es években. A fiatal demokraták arra buzdították híveiket, hogy ne magukban keressék a hibát a gazdasági bajok miatt, hanem azoknak tulajdonítsák a gondokat, akik levezényelték a rendszerváltást. A párt emellett a nacionalizmust is felhasználta annak a populista érvnek az igazolására, miszerint feleslegesek a fékek és ellensúlyok. A Fidesz felemelkedésével összeomlott a politikai konszenzus, ami a liberális demokrácia alapvető normái és intézményei mellett alakult ki. Orbán leckéjét a térség baloldala is elsajátítja, lásd Zémant Csehországban, vagy Pontát Romániában.
Az EU keveset tett, amikor folyamatos támadás alá került a régióban a demokrácia. Brüsszel időnként keményen nyilatkozik Orbánról, de nincsenek jogi és politikai eszközei ahhoz, hogy közbelépjen. Ily módon a Bizottság a politikai problémákat csak közvetve tudja felvetni, pl. amikor a Fidesz-kormány a nyugdíjkorhatár leszállításával lefejezte a magyar igazságszolgáltatást. De ettől még a helyzet az maradt, amit a fiatal demokraták akartak.
Az, sajnos, nem járt komoly hatással, hogy a befolyásos európai vezetők zárt ajtók mögött gyakorolnak nyomást. A nyilvános megszégyenítés sem segített, mert válaszul a szóban forgó kormányok EU-ellenes hangulatot szítottak, mint Orbán, aki függetlenségi háborút hirdetett Brüsszel ellen. Ami meggondolásra készteti az ilyen államokat, az a pénz, bár bízhatnak abban, hogy csinálhatnak jóformán bármit, úgysem zárják ki őket a szervezetből.
Az unió most fontolgatja, hogy új eszközöket léptessen életbe a renitens országok ellen. Végső soron persze kiderülhet, hogy a kelet-európai népek jobbak, mint a politikai elit. 25 év elteltével a régió lakóinak meg kell védeniük a forradalmak örökségét, éspedig azzal, hogy megakadályozzák, hogy az Orbán-féle populisták ellopják a demokratikus vívmányokat.
(Szelestey Lajos/Klubrádió)
