Fenegyerek vagy marionettbáb? – Nem csillapodnak a Trump körüli botrányok
Elnökségének korai szakasza óta nem volt olyan népszerű Barack Obama, mint most, a Fehér Házból való távozása előtt. Míg Trump beiktatására lasszóval sem nagyon sikerült fellépőket fogni, Washington és Hollywood színe-java búcsúztatta – vagy inkább siratta el – a leköszönő elnököt, akinek nem csak a meghatottságtól potyogtak a könnyei a kiköltözést megelőző partikon.
Búskomorsága nem alaptalan: bár közkedvelt elnökként hagyja el a Pennsylvania Avenue-t, nyolcéves elnöki munkásságának jelentős eredményei mehetnek füstbe akár már hetekkel távozása után. Ugyanis a Fehér Ház elvesztésével pártja, a demokraták a szövetségi kormányzás minden frontján kénytelen átadni a kormányrudat a konzervatív republikánusoknak. A jobboldali vezetés pedig határozottan ellenez szinte minden, Obama nevéhez fűződő szakpolitikai mérföldkövet az egészségbiztosítási reformtól kezdve a klímapolitikában bekövetkezett zöld fordulaton át a liberális bevándorlási és abortuszpolitikáig.
Mindenki kíváncsian várta tehát, hogy Donald Trump milyen kabinettagokat jelöl majd az adminisztrációjába, mivel kampányából konkrét szakpolitikai csapásirányokra és intézkedésekre csak nagy bátorsággal lehetett következtetni. A jelölési folyamat során azonban sorra robbantak a részben már korábban időzített politikai bombák, melyek Trump megválasztását kisebb vagy nagyobb részben az orosz hekkertámadások számlájára írták, a figyelmet pedig újfent elvonták a szakpolitikai kérdésekről. Hivatalos bizonyítást nyertek a már a választási kampány során is hangoztatott demokrata aggályok, miszerint az orosz politikai vezetés közvetlen irányításával történt Hillary Clinton illegális úton megszerzett e-mailjeinek kiszivárogtatása. Ez valóban befolyásolhatta ugyan a választások kimenetelét, de mivel az oroszok magába a választási procedúrába nem avatkoztak bele a vizsgálatok szerint, így azok tisztaságát közvetlenül nem sértették meg. Donald Trump győzelme tehát legális, még ha legitimitása megkérdőjelezhető is. Obama elnök szankciókat foganatosított Oroszországgal szemben, de ez már eső után köpönyeg.
MTI/AP/Evan Vucci
Az orosz befolyás tényének titkosszolgálatok általi megerősítése önmagában elegendő lett volna, hogy Trump egész elnöki ciklusának legitimitására rányomja a bélyegét, de az események nem álltak meg itt. Egy héttel beiktatása előtt a BuzzFeed nevű honlap egy hírszerzői dokumentumcsomagot hozott nyilvánosságra, amelynek tartalmához képest a Clinton-hekkelés gyerekcsínynek tűnik. A benne foglaltak szerint Vlagyimir Putyin kompromittáló üzleti, politikai és részletesen illusztrált szexuális jellegű információkkal a markában tarthatja Trumpot, a milliárdos pedig lényegében folyamatos zsarolásnak lehet kitéve. Ezek a vádak olyan súlyosak, hogy ha bármely részük bizonyítást nyerne, Donald Trump az elnöki hivatalnál sokkal többet is elveszíthetne. A bizonyítottság hiánya miatt azonban mindezeket egy frappáns ellentámadással rágalomhadjáratnak minősítette, és az évek óta heti rendszerességgel füllentő milliárdos máris álhírek áldozataként tudta pozicionálni magát, amivel képes lehet az eddigi és az esetleges jövőbeli megalapozott kritikákat is hitelteleníteni. Akárki szivárogtatta is ki ilyen szakmaiatlanul ezeket a híreket, jelenleg úgy fest, az akció inkább visszafelé sült el. Felmerül ugyanakkor az a kérdés is, hogy mit csináltak a titkosszolgálatoknál az elmúlt hónapokban, hogy az ilyen súlyos vádak helytállóságát képtelenek voltak ellenőrizni, míg Clinton levelezésével kiemelten foglalkoztak a kampány utolsó heteiben, ezzel jó eséllyel ártva neki.
A soha nem tapasztalt nagyságú botrányhalmaz közepette kezdődött meg tehát a miniszterjelölti casting. A kinevezettek egy része politikai hűségük fizetségeként kapta meg a bizalmat Trumptól, mások általa kiemelkedőnek vélt szakmai kvalitásuk okán kerültek kiválasztásra, míg megint mások Trumphoz fűződő hosszú múltra visszatekintő bizalmas személyi viszonyuknak köszönhetően kerültek a kiválasztottak közé. A kabinet felállása előtt a jelölteknek még el kell nyerniük a szenátus jóváhagyását is, meghallgatásaik pedig részben már le is zajlottak. A beiktatást követő héten akár már teljes létszámmal működhet a kabinet. Az összeállni látszó társaság kísértetiesen hasonlít magára Trumpra: zömében idős, gazdag, fehér férfiak alkotják, több egykori katonatiszttel megtűzdelve, a kisebbségi és női kvóta gondolata pedig láthatóan hidegen hagyja az új elnököt.
Bár Trump a washingtoni „mocsár” lecsapolását ígérte, adminisztrációjában a politikai elit tagjai és Wall Street-i bankárok is szép számmal szerepelnek. Az eddigi meghallgatások tartogattak érdekességeket. Jeff Sessions alabamai szenátor, az igazságügyi tárca várományosa meghallgatásán megkérdőjelezte a nem hívő személyek igazság iránti egyenlő fogékonyságát. Ben Carson idegsebész az adminisztráció egyedüli fekete tagjaként a lakhatásügyért felel majd, valamint Trump őt bízza meg a városok szegénynegyedeiben szerinte elharapózódott erőszakhullám kezelésével. A feladatra társat is talált neki Steve Harvey tévés játékvezető személyében. Carsonnal annyi bennük a közös, hogy egyiküknek sincs a probléma megoldását tekintve releváns szaktudása vagy tapasztalata.
A világ számára egyik legfontosabb kinevezett Rex Tillerson külügyminiszter-jelölt, aki korábban a világ legnagyobb olajipari vállalatát, az Exxon Mobilt vezette hosszú ideig. Jelölése a mostani politikai klímában meglehetősen provokatív lépés volt, mivel Tillersonnak jól ismert Vlagyimir Putyinhoz fűződő baráti kapcsolata, ami egy orosz állami kitüntetés formájában is testet öltött. Szenátusi meghallgatásán eskü alatt véletlenül még azt is letagadta, hogy az Exxon lobbizott volna az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók ellen. A meghallgatást vezető republikánus szenátornak kellett emlékeztetnie kettejük korábbi telefonbeszélgetésére, melyet Tillerson kezdeményezett az ügyben. Ezt ellensúlyozandó a leendő külügyminiszter tényként tekint az oroszok választási beavatkozására és támogatja az esetleges válaszlépéseket, még ha nem is számíthatunk dühöngő oroszellenességre tőle.
Trump korai megnyilatkozásai alapján azonban körvonalazódni látszik a következő négy év doktrínája: enyhülés az orosz–amerikai viszonyban és keményebb fellépés Kínával szemben. Változás azonban nem csak Keleten várható, némi meglepetésre ugyanis Trump január 20-i határidővel hazarendelte Obama politikai kinevezett nagyköveteit, köztük a távozását már korábban bejelentő Colleen Bellt is, utódjaik pedig hamarosan érkezhetnek is a szenátusi támogatás birtokában.
