Ez a tragédia a Fidesz alatt nem fordulhatott volna elő

Tömegközlekedtem kolléganőmmel, és valamiért a Titanic tragédiájáról esett szó köztünk. Miután ő leszállt, egy – a közelünkben ülő – középkorú, jól öltözött férfi ült mellém. Bizalmasan hozzám fordult, és megkérdezte, hogy ismerem-e a Titanic valós történetét.

Nem vagyok híve az utcai ad hoc ismerkedésnek (pláne ha kihallgatnak), így meglehetősen hűvösen válaszoltam neki. „Tudja, uram – mondta félhangosan – ez a tragédia a Fidesz alatt nem fordulhatott volna elő.”

Első gondolatom az volt, hogy meghúzom a vészféket, és mentőt hívok, ám a józan ész győzött bennem, hisz hamarosan úgyis leszálltam.
A második gondolatom pedig sokkal keserűbb konzekvencia levonására sarkallt: a vakhit egyre jobban uralja hazánk állampolgárai jelentős hányadának agyát. Az emberek ismét hinni akarnak. Hogy miben, az lényegtelen.

Kétségtelen, a Fidesz regnálása alatt nem süllyedhetett volna el sem a Titanic, de a Lusitania sem, hiszen akkor még Fidesz sem volt. Ám erről korántsem tud mindenki, és aki esetleg nem annyira tájékozott, mint jómagam, joggal hiheti, hogy a történelem nagy sorskérdései – intervallumtól függetlenül – másként, de mindenképp pozitív irányba dőltek volna el, már amennyiben akkor épp Orbán Viktor tartja kezében az ország gyeplőjét.

Ha például idén augusztus 21-én ő a kormányfő, nyilván lakodalmas kocsin viszik a szlovákok Révkomáromba Sólyom Lászlót, leszavazzák a diszkriminatív nyelvtörvényt, és a magyar labdarúgó-válogatott már páholyból nézhetné a hátralévő vb-selejtezők alakulását. Üdülési csekkjeimért két kézzel kapnának Erdélyben vagy Besztercebányán, csakhogy a magyar turizmust fellendíthessék.

A Jobbik és a gárda pedig huszáros balra áttal távozna a közéletből, megspórolva a beígért két pofont. Ja, és Orbán Viktor sohasem a hátsó kijáratokon távozna, pusztán azért, mert színt kell vallania kínos ügyekben.

Hát ilyen lenne nemzetünk! Egy tejjel-mézzel folyó Kánaán.

Nagy kár, hogy közben le kellett szállnom a HÉV-ről.

Hódi János
Budapest