Engedetlen papok

A követelések régiek, az egyház modernizálását szorgalmazók élén azonban most olyan pap áll, aki korábban maga is fontos posztot töltött be. Igaz, Helmut Schüller, a Caritas egykori elnöke már 1999-ben is rosszallást váltott ki ötleteivel: egyik napról a másikra kapta meg a felmondó levelet. Azóta egy kis település plébánosa, a harcot azonban nem adta fel.

2011. augusztus 22., 13:52

Az általa létesített, engedetlenségre buzdító

platformoteddig 300 pap írta alá. Váratlanul "civilek" is csatlakoznak a felhíváshoz, nem is kevesen: eddig 12 ezren adták aláírásukat. Ha az osztrák katolikus egyház nem küzdene rengeteg problémával, ha nem szembesülne évről évre tízezrek kilépésével és az egyre égetőbb papi utánpótlás-hiánnyal, talán lehetne legyinteni is: volt már ilyen. Így azonban az 58 éves lelkész felhívására az egyházi vezetés is kénytelen odafigyelni.

A felhívás az engedetlenségre (Rómával szemben) azt az ígéretet is tartalmazza, hogy az aláírók prédikációikban fohászkodnak az egyházi reformért. Ebbe beletartozna a papi nőtlenség megszüntetése, a nők pappá szentelésének és az elváltak újraházasodásának engedélyezése – vagyis csupa olyasmi, ami elől az egyház mereven elzárkózik.

Schüller nem egy interjúban mondta már el, hogy tudja: ez nem osztrák belső ügy. Ám véleménye szerint el lehetne érni a szigor enyhítését, ha például Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek képviselné ezeket a követeléseket a Vatikánban. Schönborn – ő volt az, aki 12 évvel ezelőtt Schüllert elmozdította a Caritas éléről – személyesen is meghallgatta a lázadó papot, ám véleményét nem változtatta meg. A követeléseket a vele lojális püspökökkel együtt a leghatározottabban elutasítja, mondván: Isten rendjét ember nem változtathatja meg. Az egyház Jézusé, nem a mienk.

Így Schüller hiába reménykedik, a bécsi érsek nem képviseli a reformért kiáltókat a pápánál, nem próbálja meggyőzni arról, hogy ideje lenne figyelembe venni a világ változását. A jelek szerint ilyen lépésre még a hívők számának rohamos csökkenése sem készteti az érseket, aki azonban szeptemberben ismét fogadja a lázadó papot. Viszont neki és a 300 aláírónak ultimátumot is adott: az újabb találkozóig döntsék el, vajon egyáltalán még az egyházhoz tartoznak-e.