Csecsenföld fura ura

Az idén tavasszal az Oroszországi Föderációhoz tartozó Csecsenföld parlamentje egyhangúlag újraválasztotta Ramzan Kadirovot a köztársaság elnökének. Bár a politikus valójában Moszkva kreatúrája, (rém)tetteivel mindinkább kompromittálja moszkvai gazdáit is. A Kreml azonban egyelőre nem akar, igaz, nem is nagyon tudna szabadulni tőle. KULCSÁR ISTVÁN írása.

2011. augusztus 19., 18:33

Amikor hétévi szünet után Tom Parfitt, a Foreign Policy című amerikai magazin munkatársa visszatért Groznijba, azt tapasztalta, hogy a nemrégiben még a két háború nyomait viselő csecsen fővárosból eltűntek a romok. Új lakó- és irodaházak, bevásárlóközpontok, iskolák, kórházak nőttek ki a földből, felépült Európa legnagyobb mecsetje és egy hatalmas stadion; a tereken szökőkutak csobognak, az emberek kávéházakban, szépségszalonokban múlatják az időt.

Igaz, a házak falain elhelyezett óriásportrékról a helyi Nagy Testvér néz le a járókelőkre, s a grozniji televízióban is vele kezdődik minden híradó, amelyet a rossz nyelvek csak Kadirov News néven emlegetnek, a Kreml számára mégis hamisítatlan sikertörténet ez. A gerillatevékenységtől, fegyveres ellenállástól továbbra sem mentes szomszédos észak-kaukázusi köztársaságokkal, Ingusétiával, Dagesztánnal összehasonlítva ugyanis Csecsenföldön immár évek óta béke honol – állapítja meg az amerikai újságíró.

Igaz, ez a béke sem felhőtlen, hiszen tavaly novemberben fegyveres támadás érte a grozniji parlamentet. Ugyanakkor tény, hogy amióta az orosz szerveken kívül – sőt, immár csaknem kizárólagosan – Kadirov hatóságai is vigyázzák a köztársaság biztonságát, a csecsen terroristák inkább szülőföldjüktől távol látják tanácsosabbnak tevékenykedni. Tavaly márciusban a moszkvai metróban az általuk elkövetett robbantásokban 38 ember vesztette életét, az idén januárban 35-en haltak meg a domogyedovói reptéren a radikális iszlamisták öngyilkos merényletében.

Fejvadászok

Nem kevésbé aktívak azonban a Moszkva szolgálatában álló Ramzan Kadirov terrorlegényei sem, akik szintén nemcsak szűkebb hazájukban működnek. 2006 novemberében a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet az elfogott szeparatista fegyvereseknek és Kadirov személyes ellenségeinek sorozatos kegyetlen megkínzásáról, meggyilkolásáról állított össze jelentést az ENSZ illetékes bizottsága számára.

A csecsen vezér fejvadászai tették el láb alól az emberi jogi aktivista Natalja Esztemirovát és a Szadulajev házaspárt Groznijban, hozzájuk vezetnek a szálak a Kadirovot bíráló orosz újságírónő, Anna Polit-kovszkaja moszkvai meggyilkolása ügyében is. Minden jel szerint ők végeztek a Kadirov-klán ellenfeleivel: Movladi Bajszarovval és Ruszlan Jamadajevvel Moszkvában, a (vér)bosszú elől emigrált Szulim Jamadajevvel Dubajban, Gazsi Jedilszultanovval, Iszlam Dzsan-nibekovval és Ali Oszajevvel Isztambulban, Umar Iszrailovval pedig Bécsben.

Különösen az utóbbi gyilkosság váltott ki nagy nemzetközi visszhangot. Iszrailov korábban Kadirov testőre volt, majd külföldre menekülése után bűncselekmények egész sorával vádolta meg hajdani főnökét a strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bíróságán. Az Iszrailovot elrabolni próbáló, majd megölő halálbrigád perében, ahol az elsőrendű vádlott Ramzan Edilovot – alias Otto Kaltenbrunnert – épp a minap ítélte életfogytiglani börtönre a bécsi bíróság, az ügyész a felbujtóként megnevezett Ramzan Kadirov tanúkénti kihallgatását is kérte. Maga a csecsen elnök a szavai szerint „Ausztráliában” őt ért vádak kapcsán újságíróknak kijelentette, hogy semmi köze Iszrailov megöléséhez, és különben is, ha akarta volna, már korábban is adhatott volna erre utasítást.

Muzulmán jog

A most 36 éves Ramzan Kadirov az első csecsen háborúban (1994–96) apja, Ahmad Kadirov mufti oldalán Csecsenföld függetlenségéért harcolt, majd apjával együtt átállt az oroszok oldalára, és 1999 után, a második csecsen háborúban már a szeparatisták ellen küzdött. E háború után lett az idősebb Kadirov az Oroszországi Föderációhoz tartozó Csecsen Köztársaság elnöke, majd az ő meggyilkolása után, mihelyt betöltötte a törvényben megkövetelt 30. életévét, örökölte meg Ramzan e magas posztot Vlagyimir Putyin jóvoltából.

Ramzan Kadirov számos orosz katonai kitüntetés és az Oroszország Hőse cím birtokosa, az Egységes Oroszország Párt főtanácsának tagja, a közgazdaság-tudomány kandidátusa, az Orosz Természettudományi Akadémia tiszteletbeli tagja, amatőr ökölvívó, Mike Tyson személyes jó barátja, hét gyermek atyja. A csecsen elnök az állítólag az Al-Kaidával kapcsolatban álló észak-kaukázusi radikális iszlamisták fő ellensége, ugyanakkor szemmel láthatóan igyekszik iszlamizálni Csecsenföldet, itt-ott már a muzulmán jog, a saria törvényeit akarja bevezetni. Korlátozta a szeszes italok árusítását, és Groznijban a lányoknak, asszonyoknak már nem tanácsos fejkendő nélkül járniuk. Kadirov elvben a többnejűség híve, és tiltani kívánja a menyasszony atyjának engedélye nélkül kötendő házasságokat.

Miután annak idején egy koppenhágai újság közölte az ominózus Mohamed-karikatúrákat, az elnök bejelentette: dán állampolgárok nem léphetnek a Csecsen Köztársaság területére. Legújabban pedig azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy személyesen rúgta ki a hajdani holland futball-legendát, Ruud Gullitot, a Tyerek Groznij elsőosztályú labdarúgóklub edzőjét, mert elégedetlen volt (igaz, talán nem is alaptalanul) a munkájával.

Eközben Kadirov nem igazán tartja szem előtt az Oroszországi Föderáció törvényeit, bár szolgai alázattal nyilatkozik a szövetségi állam vezetőiről. A Kommerszant-Vlaszty című moszkvai újság évente megrendezett hízelgésversenyén a résztvevők szavazatai alapján tavaly ő került az első helyre. (Brezsnyev idején a talpnyalók nem hivatalos listáját Eduard Sevardnadze akkori grúziai párttitkár, későbbi grúz államelnök, illetve Hejdar Alijev azerbajdzsáni első titkár, későbbi azerbajdzsáni államfő vezette.) „Putyin az én bálványom. Ő egy személyben csecsen is, orosz is. És ő adott nekünk a világon mindent” – nyilatkozta Ramzan Kadirov.

Kadirov számlája

Természetesen elsősorban nem ez az, ami miatt a Kreml rendületlenül kitart mellette, jóllehet kiskirálykodása, az általa folytatott iszlamizálás, a parancsára elkövetett gyilkosságok, nevetséges megnyilvánulásai, kijelentései mind Moszkvára ütnek vissza. Az orosz vezetés viszont „fut a pénze után”. Jóformán a szó szoros értelmében. Csecsenföld békés, prosperáló mintaköztársasággá változtatása ugyanis a szövetségi költségvetésnek nagyon súlyos milliárdjaiba került. (És ha hinni lehet William Burns volt amerikai nagykövetnek – erről szóló jelentését a WikiLeaks szivárogtatta ki –, ebből minden harmadik rubel Kadirov személyes bankszámláin landolt.)

Egyelőre azonban Moszkvának nincsen más jelöltje a posztra, és ha lenne is, nem biztos, hogy sikerülne a helycserét békés úton levezényelnie. Lev Tolsztoj Hadzsi Murat című regényéből tudjuk, hogy Csecsen-földön a kétszeri pálfordulás is előfordulhat.