Beláthatatlan ideig fasírtban maradnak Orbánék az EU-val
Feszült marad a viszony Magyarország és az Európai Unió között a következő negyedévekben, ami hatással lehet az ország GDP-növekedési kilátásaira is. Számos kellemetlen ügy negatív hatása egymásra rakódik.
A következő negyedévekben feszült marad az Európai Unó és a magyar kormány viszonya, részben az új reklámadó bevezetése miatt, részben azért, mert Orbán Viktor miniszterelnök a végsőkig ellenezte Jean-Claude Juncker jelölését az Európai Bizottság élére – olvasható az Emerging Europe Monitor internetes hírlevélben, amelynek írását a napi.hu honlap ismertette.
E viszonylag újabb ügyek mellett nem tesz jót Brüsszel és Budapest kapcsolatának, hogy az utóbbi viszonylag oroszpárti álláspontot foglal el az ukrán válság uniós kezelésében, amivel elszigetelte magát a többi kelet-közép-európai országtól.
Orbán az EU-csúcs utáni sajtónyilatkozatában azt hangoztatta magyar újságíróknak, hogy ő nem egy személy ellen szavazott, hanem egy erős jelzést kívánt küldeni, miszerit Magyarország nem fogadja el az elmúlt öt évben kialakult gyakorlatot, vagyis azt a gyakorlattá vált „lopakodó alkormánymódosítást”, amely alatt a nemzeti hatáskörbe tartozó ügyek brüsszeli megkérdőjelezését értette. Egyébként pedig a kialakított álláspontja ellenére azt mondta a magyar minszterelnök: biztos abban, hogy meg fogja találni az együttműködéshez szükséges közös hangot Junckerrel.
Ez a véleménye az időközönként megjelenő Emerging Europe Monitor internetes hírlevél szakszerzőinek, akik ezúttal a Magyarországgal kapcsolatos politikai kockázatelemzésüket készítették el. Az EU és Magyarország kapcsolatait mindenekelőtt az teszi feszültté, hogy a harcias Orbán Viktor a korábbinál is szorosabb befolyása alá vonta az ország politikai életét. Ez erősíteni fogja a brüsszeli döntéshozók kétségeit a magyar kormány demokratikus elkötelezettségét illetően.
Mivel Magyarország diplomáciailag elszigetelődött a kelet-közép-európai régióban, a budapesti kormány kevéssé hatékonyan tudja érvényesíteni a magyar érdekeket uniós szinten. Még fontosabb azonban, hogy az Európai Bizottság megvonhatja a strukturális alapok Magyarországra jutó forrásainak kifizetését, ha azt találja, hogy a kormány lényegesen megsérti az uniós előírásokat. Már láttunk erre példát idén áprilisban, amikor a források elosztási rendszerének EU-s felülvizsgálata nyomán a kormány jobbnak látta, ha nem kéri az újabb utalásokat, mert borítékolható volt, hogy elutasító választ kapna.
