CDU-képviselő a marijuana engedélyezéséért

Joachim Pfeiffer, a CDU Bundestag-frakciójának tagja egy zöldpárti képviselőtársával együtt javasolja a marijuana forgalmazásának engedélyezését. A képviselők szerint ez a megoldás arra, hogy felszámolják a szervezett bűnözés által működtetett feketepiacot, ugyanakkor a tiltás feloldásával csökkenne a kereslet a drog iránt. Az állam évi 1-2 milliárd eurót ad ki a marijuana-fogyasztók felderítésére, miközben az igazi tetteseket, a forgalmazókat nem érik el és kriminalizálják a fiatalokat. A cannabis legalizálása ugyanekkora összeget hozna adó formájában az államháztartásnak – írják a képviselők. A legalizálás segítene a betegeknek is: azok a patikában saját költségre hozzájuthatnak ugyan cannabist tartalmazó szerekhez, de ha a növényt – hogy a magas költséget megtakarítsák – maguk növesztik, büntethetővé válnak.

Párttagkönyv kell Berlinben

Aki azt hinné, hogy „megfelelő” párttagság közszolgálati alkalmazáshoz csak Magyarországon elvárás, némileg csalódhat, ha Berlinre pillant. A német fővárost jelenleg (akárcsak a szövetségi kormányt) a CDU és az SPD koalíciója kormányozza és személyzeti kérdésekben kereszténydemokrata politikus dönt. Ennek következtében a főváros által felvett tisztviselők legalább 50 százaléka párttag – elsősorban a CDU tagjai számíthatnak állásra, de „szükség esetén” bekerülhetnek szociáldemokraták is. A felvételi beszélgetéseken a jelölt politikai hovatartozása után is érdeklődnek, a diszkrét kérdéssel, miszerint „van-e társadalmi elkötelezettsége?...”, jelentette városházi forrásokra hivatkozva a Der Tagesspiegel.

Drága kutyák

A németek is milliószámra tartanak kutyát – és milliókat fizetnek ki utánuk adóban. Bár nem mindenki s nem ugyanannyit. Lévén az ebadó helyi ügy, a település önkormányzatától függ annak mértéke. Egy országos felmérés szerint Mainzban a legmagasabb: évi 186 euró, azaz majd 56.000 Ft. Hagenben 180, Wuppertalban 160, Dortmundban és Kölnben 156, Lübeckben és Tübingenben 144 eurót kell fizetni a négylábúak után.
Délen és keleten olcsóbban meg lehet úszni: a bajor Windorfban nincs ebadó, Ettalban évi kerek 1 eurót kell fizetni s vannak kelet-német teleülések, ahol 10-20 euróval le lehet tudni.
A harci kutyákat viszont mindenütt keményen, több száz, akár évi ezer euróval adóztatják. S még sokkal többe kerülhet, ha nincs a kutyán az adó befizetését igazoló érem: ez akár tízezres bírsággal is járhat.

Sok millió a követségek védelmére

A német kormány több tízmillió eurót irányzott elő egyes közel-keleti, ázsiai külképviseleteinek jobb védelmére. A Der Spiegel bizalmas döntésről tudósított,amely szerint a bagdadi nagykövetség átépítésére 12 millió, a pakisztáni külképviselet új épületére 17, a kairóira pedig 20 millió szánnak. A megnövekedett terror-veszély miatt védeni kell az épületeket a drón-támadásoktól is, emellett adott országokban páncélozott járműveket kapnak a német diplomaták.

Sok német harcol Ukrajnában

Több, mint száz német állampolgár harcol a kelet-ukrajnai, orosz-barát erők soraiban, jelentette mértékadó forrásokra hivatkozva a Die Welt. Kormánypárti képviselők felhívták az Alkotmányvédelmi Hivatalt, folytasson vizsgálatot az ügyben -annál is inkább, mivel a hatóságok eddig csak tucatnyi ilyen önkéntes harcosról tudtak. Németországban százezrével élnek az egykori Szovjetunióból származó bevándorlók, köztük sok ukrán is. Vannak hírek arról is, hogy egyesek az ukrán hadsereghez csatlakoztak. A német törvények tiltják az ország polgárainak, hogy külföldi fegyveres testülethez csatlakozzanak, az érintettek ellen eljárás indulhat és megfoszthatják őket állampolgárságuktól – bármely oldalon harcoljanak is.

Elégedettek a németek a nagy-koalícióval

Az orosz-ukrán válság közepette a németek 54 százaléka elégedett a kereszténydemokratákból és a szociáldemokratákból álló szövetségi kormány tevékenységével – tükrözi a legújabb felmérés. Ez a Merkel-kormány eddigi második legjobb megítélése, amelyben az is figyelemre méltó, hogy az egyébként élesen ellenzéki Zöldek választóinak fele is elégedett a koalíció munkájával.

Kevesebbet ihat a kerékpáros

-legalábbis, ha az illetékesek jóváhagyják a javaslatot, hogy vigyék lejjebb a megengedett mennyiséget. Míg az autóvezetők vérében legfeljebb 0.5 ezrelék a megengedett mennyiség, a két keréken közlekedőket csak akkor büntetik, ha 1.6 ezreléknél magasabb véralkohol-tartalmat állapít meg a szonda. Illetékesek most a több évtizede megállapított limit csökkentését javasolják – a kerékpárosok védelmében is.

Meggátolni a terrorista-jelöltek kiutazását

Újfajta, „ideiglenes” személyi igazolványt vezet be a német kormány még e héten, hogy meggátolják potenciális terroristák kiutazását. Az ilyen gyanúsítottaknak ugyan bevonták az útlevelét, ám, mint kiderült, legalább húszan ezek után személyi igazolvánnyal hagyták el az országot. Az ideiglenes, csak belföldön érvényes új igazolvány várhatóan másfél évig lesz használható.

<b>„Berlini fókák” – Karácsonykor a tóban</b>

Többnyire az idősebb nemzedékekhez tartoznak a „Berlini fókák”: azok a bátrak, akik nem félnek Karácsony idején is beleereszkedni a német főváros tavainak jeges vizébe. A „fókák” idén az Oranke-tóban frissítették magukat. az ünnephez illő öltözékkel. Bár nézni is rossz a bátrakat, amint vidáman dacolnak a faggyal, ők esküsznek rá, hogy nincs üdítőbb, mint a téli fürdés a szabadban – utána bizsereg az egész test, mondják. Olyan, mind a szauna – csak fordítva...

Nem lehet mindenütt kupi

Nem adhat bérbe tulajdonosa minden ingatlant bordélyház céljára – döntött a fellebbviteli bíróság Frankfurt város perében egy háztulajdonos ellen. A háziúr ingatlana hátsó részét kiadta egy „masszázs-szalonnak”, azaz bordélyháznak. A város panaszt emelt azzal az indokolással, hogy a prostitúció ugyan nem tiltott, de annak helye az arra kijelölt övezetekben van. A háziúr harmadfokon elveszítette a pert: a szövetségi közigazgatási bíróság Frankfurt városának álláspontját fogadta el.

<b>Schmidt kancellár sokszor elájult</b>

A politikusi munka rendkívül megterhelő, hivatali ideje alatt legalább százszor veszítette el eszméletét, árulta el Helmut Schmidt. A 95 éves egykori kancellár egy, az egészségügyről rendezett tanácskozáson azt is elmondta, hogy már az ötödik szívritmus-szabályozót viseli, s az „sokkal jobb, mint az első volt...” A veterán szociáldemokrata helyeselte, hogy Németországban - ellentétben az Egyesült Államokkal – nem tárgyalják a nyilvánosságban a politikusok egészségi állapotát. Így azt sem tudják, milyen volt utódai, milyen Angela Merkel egészsége...

<b>Hízik a német</b>

Sok cukor, sok kalória – kevés mozgás. Következésképp hízik a német ember (is). A Statisztikai Hivatal adatai szerint 2013-ban a felnőttek 52 százaléka volt túlsúlyos – szemben a négy évvel korábbi 51 és a nyolc évvel ezelőtt 50 százalékkal szemben. Az egészségtelen túlsúly jobban nehezedik a férfiakra: 63 százalékuk hordoz felesleges kilókat, a nőknél ez az arány „csak” 43 százalék.A német kutatók megállapítása szerint az egészségtelen táplálkozás és a mozgáshiány következtében a túlsúlyos németek száma (mint a világ sok fejlett országában) jelentősen tovább fog nőni.

<b>Bicaj-belső automatából</b>

A németek szeretik az automatákat – így vannak Berlinben különlegesek is. Az egyikből (l.képünket) a nap bármely órájában belsőt vásárolhat defekt után a kerékpáros. De árulnak automatából a fővárosban tojást, könyvet, fogkefét (krémmel) – és kukacot is, megszorult horgászoknak. Volt egyébként az egyik divatos luxus-áruházban önkiszolgáló arany-bolt : 150 euró bedobása után a Brandenburgi kapu arany(ozott) mását vehettük ki az automatából. A csekély érdeklődés miatt azt leszerelték- – a többi automata működik.

<b>Lemondták a német-orosz párbeszédet</b>

2007-ben hozták létre a Pétervári Párbeszédet – német és orosz civil szervezetek találkozóját. Az évente felváltva Németországban, illetve Oroszországban rendezett kötetlen eszmecseréken a két ország vezető politikusai is részt vettek. Az ideit októberben, Szocsiban tervezték, ám azt a német fél lemondta. A találkozó elhalasztását az ukrán válság, illetve az orosz kormánynak a civil szervezetek elleni fellépései indokolták, közölték német részről. Az utóbbi fejlemények miatt több német civil szervezet eleve lemondta részvételét a szocsi találkozón.

TUI – német a világ legnagyobb utazási cége

A TUI eddig is vezetett a német idegenforgalmi piacon, de immár a világ legnagyobb utazási vállalkozása lett. Amint szeptember 14-én bejelentették, egybeolvad a német TUI és annak brit leányvállalata, a TUI Travel. A fúzióval a világ legnagyobb utazási vállalkozása jött létre, amelynek értéke 6.5 milliárd eurót tesz ki. Az összeolvadással jobban ki tudják használni a kapacitásokat a szállodáknál és az üdülőhajókon s évi 45 milliós megtakarítást is elérnek.

<b>Tilos a „saria-rendőrség”</b>

Wuppertalban, Északrajna-Vesztfáliában „Saria-rendőrség” feliratú színes mellénnyel jártak az utcán radikális iszlámisták, emlékeztetve a sok mohamedán lakta kerület lakóit: tartsák meg a próféta törvényeit. A fenyegetően fellépő „rendőrök” tiltani akarják a fiataloknak a diszkók látogatását, az alkohol fogyasztását, a „szabados” életet. Mind a tartomány vezetői, mind a szövetségi belügyminiszter határozottan közölte: a rend fenntartására egyedül a rendőrhatóság jogosult s fel fognak lépni a provokátorok ellen.

<b>Meghalt a Hindenburg léghajó utolsó túlélője</b>

1937 május 6-án New York közelében, leszállás közben kigyulladt és kiégett a Hindenburg léghajó, a náci Németország büszkesége. A 245 m hosszú repülőn lévő óriási mennyiségű hidrogén robbant be. A szerencsétlenségnek 36 halálos áldozata volt, az utasok és a személyzet tagjai közül 62-en túlélték. A napokban hunyt el, 92 éves korában Frankfurtban az utolsó túlélő: Werner Franz 14 évesen felszolgálóként dolgozott a léghajón és sikerült idejében kiugrania.

Egyházi adó és személyes adatok

Egyre többen lépnek ki Németországban a katolikus egyházból. Az okok között szerepelnek egyes papok pedofil ügyeiről szóló beszámolók csakúgy, mint a limburgi püspök körüli botrány, aki óriási egyházi pénzekből épített magának palotát. Nem kevesen viszont azért hagyják ott az egyházat (ha nem is a vallást), mert a közigazgatás, sőt a bankok is tudják, ki a hívő és ki nem. Az egyházak ugyanis -éppen az adó kapcsán – betekinthetnek a népességnyilvántartási adatokba, s onnan azt is tudják, ki él második házasságban, vagy egyneművel élettársi viszonyban.

Nem kevesebb gondot okoz, hogy a bankok legutóbb körlevélben kérték ügyfeleiket: közöljék, tagjai-e valamely egyháznak. Az ok:immár a kamatokból, osztalékokból levont adóból is jár az egyházaknak.

Pénzt kérnek a rendőrök a meccsekért

Fizessenek a labdarúgó-klubok évi 50 millió eurós átalányt azért, hogy a rendőrség távol tartja, megfékezi a garázda szurkolókat. Ezzel az igénnyel lepte meg az egyesületeket a Német Rendőr Szakszervezet elnöke. Adataik szerint az elmúlt évadban 14 százalékkal emelkedett a mérkőzések biztosítására kirendelt rendőrök száma, azok összesen 780.000 munkaórát teljesítettek s már a harmadosztály meccseire is egyre több rendőrt kell kiküldeni a helyszínekre, illetve a szurkolókat szállító vonatokra. A szakszervezet szerint a nyilvántartott, notórius garázdákat kötelezni kellene arra, hogy kedvenc egyesületük mérkőzései előtt, különösen, ha azok idegenben vannak, a meccs kezdésének időpontjában jelentkezzenek a rendőrségen – így nem vehetnének részt a „harmadik félidő” összecsapásaiban,

Visszaszorítják az illegális kutya-kereskedelmet

A német hatóságok nagyobb eréllyel lépnek fel a kelet-európai illegális kutya-kereskedelem ellen. Szlovákiából, Magyarországról, Romániából és máshonnan csempésznek be túl fiatal állatokat, papírok,mikrochip nélkül s azokat szörnyű körülmények között szállítják. Az új rendszabály előírja, hogy a kereskedők csak az állatorvos által megvizsgált és egészségesnek minősített kutyát árulhatnak. Egyúttal fokozottan ellenőrzik a határövezetekben a szállítmányokat.

Távozik a német nagykövet

Diplomáciai források szerint távozik Budapestről az NSZK nagykövete. Matei Ion Hoffmann három és fél évig képviselte hazáját Magyarországon. A 63 éves jogász- diplomata, aki korábban többek között az OECD mellett és Algériában volt nagykövet, nem ad búcsúfogadást. Az idézett források szerint utódja nő lesz és afrikai országból érkezik Budapestre.

Hoffmann megérkezése után így nyilatkozott lapunknak: „Arra törekszem, hogy differenciáljak aközött, mit tesz egy kormány, mit egy ország. A kettőt el kell választani, Magyarország Magyarország marad, függetlenül attól, ki kormányozza. Ezt a véleményt képviselem kormányomnál is s ez a véleményem a médiát illetően is: ha bírálnak, ne az országot állítsák karanténba, mert ez csak tovább szítja az indulatokat”.

„Betelt a pohár”

„Ha az amerikaiak Németországban hírközlési csatornákat hallgatnak le, sőt, ügynököket foglalkoztatnak, ezzel megsértik az ország törvényeit. A pohár betelt, azt nem fogadhatjuk el.” Így fogalmazott Hans-Georg Maassen, az Alkotmányvédelmi Hivatal elnöke. Az amerikaiaknak jelezniük kellett volna szövetségesüknek, amikor a német hírszerzés egy munkatársa felajánlotta szolgálatait Washingtonnak, tette hozzá. A német belső elhárítás vezetője a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak kijelentette azt is: a jelenlegi németországi Izrael-ellenes tüntetések olyan csoportokat egyesítenek, amelyeknek egyébként nincs közük egymáshoz. A tüntetők között túlnyomórészt iszlámisták vannak, mellettük részben szélsőjobboldaliak, valamint a török-nacionalista Szürke farkasok mozgalom. Közös fellépésük nem egészen új, de méreteiben figyelemre méltó. A jelenség fenyegetést jelent a zsidó és az izraeli érdekekre Németországban, ezért azt az alkotmányvédelem igen komolyan veszi, mondotta az elnök.

Csere-otthon állatoknak

Mintegy 70.000 kutyát, macskát, egyéb házi kedvencet adnak a németek évente átmenetileg állat-otthonba, amíg nyaralnak, utaznak. Az átmeneti szállás gyakran idegen, kellemetlen az érintetteknek, ezért a Német Állatvédő Szövetség más megoldást kínál: bárki jelentkezhet, hogy kész időlegesen befogadni háziállatot – viszonzásul számíthat arra, hogy legközelebb az ő kedvence talál megfelelő gondozásra. A szövetség bekapcsolásával írásban rögzítik az (ingyenes) befogadás tartamát, az állat egészségügyi adatait, táplálását s a többi tudnivalót. A sikeres rendszerbe egyre többen kapcsolódnak be.

Tiltva marad a Mein Kampf – Németországban

2015 végével (a szerző halála után 70 évvel) lejárnak Hitler Mein Kampf (Harcom) című könyvének szerzői jogai. Azokat Bajorország birtokolja, mivel a diktátor bejelentett lakóhelye mindvégig Münchenben volt. A bajor kormány nem engedélyezte az uszító irat újra-kiadását s most a német tartományok igazságügyi miniszterei úgy döntöttek: a könyv kiadása a határidő lejárta után is tiltott marad Németországban. A kötetből a náci időkben csaknem 11 millió példányt nyomtak, azok antikvár forgalma engedélyezett.

A Mein Kampf 1936-ban jelent meg először magyarul. A tilalom ellenére világszerte sok országban a háború után is lefordították Bajor tiltakozásra az új lengyel kiadást betiltották. 2004-ben egy cseh kiadót 3 évi börtönre ítélték felfüggesztve „alkotmányellenes propaganda” miatt.

A meleg büszkeség napja Berlinben

Százezres tömeg vonult fel a hét végén Berlinben, a meleg büszkeség napján. A menet élén ott volt Klaus Wowereit, a város (szociáldemokrata) főpolgármestere, aki maga is már régen, nyíltan vállalja másságát. A homoszexuálisok, leszbikusok és transz-szexuálisok menetén idén először vehettek részt rendőrök egyenruhában is. Támogatásukra – amint képünk mutatja – Nagybritanniából, Svédországból és más országokból érkeztek kollégáik.

Gauck vizsgálja a képviselők pénzét

Az elnöki hivatal jogászai alapos vizsgálatnak vetik alá a Bundestag képviselők fizetésének tervezett emelését, közölte Joachim Gauck szóvivője. Nem kevés bírálatot váltott ki a nagy-koalícióban kormányzó CDU/CSU és SPD által elfogadott törvény, amely szerint a képviselők jelenlegi 8.252 eurós (bruttó) havi fizetése idén 8.667, januártól pedig 9.082 euróra, azaz több, mint 2.7 millió forintra emelkedik. Az emelés ebben az évben 1.7, jövőre 3.5 milliós többletkiadást jelentene a költségvetésnek. A döntéshozók érvelése szerint jövedelmük ezzel elérné a szövetségi bírákét, majd 2016-tól fizetésük a közalkalmazottakénak megfelelően fog emelkedni. „Viszonzásul” felemelték a nyugdíjkorhatárt: a képviselők eddig 57 éves kortól vonulhattak vissza, ez a jövőben csak 63 évtől lesz lehetséges s a legmagasabb nyugdíj legfeljebb a fizetés 65 százaléka lehet a jelenlegi 67.5 százalék helyett. A vitatott törvény csak akkor léphet érvénybe, ha azt az államelnök aláírta.

VB-bugyi és egyéb üzletek

Az, hogy sok német válogatottjuk győzelmét reméli a foci-világbajnokságon, nem hagyta érintetlenül a gazdaságot. Sok ezer trikót, sált, sapkát, sípot és trombitát adtak már el a nagy esemény jegyében, de az üzletből senki nem akar kimaradni. A Kaiser-boltok „VB-burgonyát” kínálnak, a Knorr cég „Bajnokság spagettijét”, amely 5 perc alatt elkészül, hogy nézhessük a meccset. Van brazil gumicukor a Haribotól, a DM a válogatott színeivel díszített pelenkát árul. Az ötletroham vitatható ízlésű győztese a Tschibo: „Brazíliát hordunk” néven hozott forgalomba bugyikat, az alkalomhoz illő színekben.

A nagy üzletet alkalmasint a nagyok csinálják. Kereken 1.400 német cég kapott megbízást a VB kapcsán, köztük olyan óriások, mint a Thyssen-Krupp, a Bosch és a Siemens. A Brasíliában, a Manausban és a Salvadorban épült stadionokat német irodák tervezték.

Szövetségi Nagy Érdemkereszttel tüntették ki Masát András professzort

Joachim Gauck államelnök a Németországi Szövetségi Köztársaság Nagy Érdemkeresztjét adományozta dr. Masát András professzornak, a budapesti Andrássy Egyetem rektorának a német-magyar tudományos és oktatási kapcsolatok terén szerzett kiemelkedő érdemeiért. Dr. Matei I. Hoffmann német nagykövet ünnepélyes keretek között nyújtotta át a magas kitüntetést.

Masát András professzor mindenekelőtt a berlini Magyar Kulturális Intézet, a „Collegium Hungaricum” vezetőjeként, és a Nemzetközi Germanisztikai Egyesület elnökségi tagjaként tett sokat a Magyarország és Németország közötti tudományos és kulturális csere érdekében. A budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem rektoraként is kiemelkedő módon támogatta a német nyelvet, mint a „tudomány nyelvét”, valamint az egyetemisták és tudósok közötti cserét a felsőoktatásban.

Spórol a (német) minisztérium

Kitűnő, követendő példa gazdag országból, amelyet szegény országunk jelenlegi kormánya aligha fog követni. Miután az új német kabinetben az energiaügyet is a Gazdasági és Technológiai Minisztériumhoz csatolták. megváltozott a tárca neve. Ám illetékesek nem látták okát, hogy ezért mindjárt mázsaszám dobjanak ki levélpapírt: küldeményeik borítékára szépen, külön beírják a titkárnők, miszerint a levél a Gazdasági és Energiaügyi Minisztériumtól érkezik.

Két billió euróba került a német egyesülés

Két billió, azaz kétezer milliárd euróba került eddig a német újraegyesülés, derül ki kutatóintézetek számításaiból. A Welt am Sonntagban idézett adatok szerint az óriási összeg csaknem kétharmadát a volt NDK lakosságának jutó szociális támogatások, javarészt a nyugdíjak tették ki. Az ugyancsak igen jelentős gazdasági támogatások ellenére a kelet-németek átlagos gazdasági teljesítménye most és várhatóan továbbra is csak kétharmada a nyugatiéknak s ebből következően növekedhetnek az életszínvonal-különbségek is.

Aldi kontra Rossmann

Panaszkodik a (Magyarországon is működő) Rossmann-drogériahálózat: mivel a diszkont élelmiszer-boltláncok egyre több kozmetikai cikket is árulnak, csökken a drogériák forgalma. Mióta az egyik nagy vetélytárs, a Schlecker tönkrement, a DM után a Rossmann második szakmájában Németországban, tavalyi forgalma meghaladta a 6.6 milliárd eurót. Miután azonban a diszkont boltok, mint az Aldi, immár drogéria-cikkeket is forgalmaznak, a két számjegyű növekedés egy számjegyűre csökkent. Igaz, a Rossmann-boltok sem maradtak a kaptafánál: árulnak élelmiszert, rövidárut és sok minden egyebet. Dirk Rossmann, az alapító cégtulajdonos szerint az éleződő konkurencia árversenyt hoz.

Berlin: zöld út új orosz gáz-üzleteknek

Jóllehet Merkel kancellár pár napja arról beszélt, hogy az ukrán válság miatt újra kell gondolni a német energia-politikát, kormánya most zöld utat ad új, nagyszabású energia-üzleteknek Oroszországgal – jelentette a Der Spiegel. A lap szerint tovább nő Németország függősége az orosz energiától, mivel Berlin hozzájárult hogy az RWE konszern orosz leányvállatát átvegye az orosz oligarcha, Michail Fridman, s folytatódhat az együttműködés a Gazprom és a német BASF-konszern között.

A Schalke 17 milliója a Gazpromtól

A Bundesliga egyik jeles csapata, a Schalke 04 nem tart attól, hogy a krími válság miatt elveszítené a Gazprom támogatását. Ezt jelentette ki Clemens Tönnies, a „királykékek” felügyelő bizottságának vezetője a Spiegel magazinnak. A klub évi 17 millió eurós támogatást kap fő szponzorától, az orosz állami óriásvállalattól. Alexander Graf Lambsdorff, az FDP Európa-politikusa felszólította a klubot, hogy tekintettel az oroszok eljárására a Krímben, vegyék le trikójukról a Gazprom logóját. Tönnies szerint – aki egyébként húsgyáros – erre semmi ok, maga és egyesülete jó kapcsolatban állnak Putyin orosz elnökkel, aki mindig érdeklődik a Schalke iránt.

Korlátozzák a menedékjogot

A német kormány korlátozni készül a menedékjogot kérő balkániak befogadását. Sajtójelentések szerint a törvény kimondja majd: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró és Szerbia biztonságos országnak minősül. Ez azt jelenti, hogy az adott országokból érkezők nem kapnak majd menedékjogot, s kérelmük elutasítása után egy héten belül el kell hagyniuk az országot. Jelenleg a kérelmek elbírálása hosszabb időt vesz igénybe, amely alatt a menedékkérők bizonyos szociális juttatásokra jogosultak. A felsorolt országok polgárai számára 2009-ben, illetve 2010-ben törölték el a vízum-kötelezettséget. Tavaly az öt balkáni államból 22.500 menedékkérő érkezett, idén tovább hatezer.

Csilla von Boeselager emléke

A napokban emlékezett meg a német média Csilla von Boeselager halálának 20. évfordulójáról. Az 1941-ben született Fényes Csilla 1945-ben családjával Venezuelába került, majd amerikai elit-egyetemen végzett tanulmányok után a német vegyiparban dolgozott. A német Máltai Szeretetszolgálat munkatársaként már 1987-től szervezett segély-szállítmányokat Magyarországra. 1989-ben központi szerepe volt a Magyarországon menedékre talált NDK-állampolgárok tízezreinek gondozásában, tájékoztatásában, nemkülönben a magyar Máltai Szeretetszolgálat megalapításában. Munkáját családtagjai, barátai folytatják: 1991 óta alapítványa szervezésében 250 kamion érkezett adományokkal Magyarországra, Szerbiába, Lengyelországba, Romániába és Ukrajnába. Legutóbb a szerbiai Magyarcsernye és Szeged szegény sorsú gyermekeinek küldtek ajándékokat.

Masát András marad az Andrássy Egyetem rektora

Az Andrássy Gyula német nyelvű egyetem döntéshozó testületei három pályázó közül egyhangúan támogatták Prof. Dr. Masát András újraválasztását az intézmény rektorává. Amint a szakminisztérium bejelentette, a szenátus és az egyetemi tanács javaslatával megegyezően kezdeményezik Masát professzor kinevezését a köztársasági elnöknél.
A régi-új rektor így harmadik ciklusát kezdheti meg márciustól, megbízatása három évre szól. Masát András korábban az ELTE germanisztika professzora,1999-2007 között a berlini Collegium Hungaricum igazgatója volt.

A 2001-ben alapított Andrássy Egyetemet a magyar állam a német és az osztrák szövetségi kormány s két német tartomány támogatásával hozta létre. Ez az első Németországon kívüli, ott akkreditációval rendelkező egyetem. Az intézmény mester-képzéseket kínál nemzetközi hallgatóságának történelem-, politika- a gazdaság és a jogtudományok területein.

257 euró támogatás egy operajegyhez

Berlin kulturális ajánlata rendkívül gazdag – és sokba is kerül. A főváros lakóinak és látogatóinak túlnyomó többsége alkalmasint csak azért jut el az operába, a múzeumokba, mert a jegyek, belépők árát nagy költségvetési támogatással tartják megfizethető színvonalon. A jeles Staatsoper egyetlen jegyére átlag nem kevesebb, mint 257 eurós támogatás jut – de 10 helyett 80 eurót kellene fizetni a Berlini Képtárban, ha az nem kapna szubvenciót. Hasonló a helyzet a nagy színházaknál. Nem kevesen vitatják ezt a politikát: miért kell a gyakran módos opera-látogatókat támogatni, míg a pénztelen fiataloknak a színvonalas, de nem szubvencionált pop-koncerteken legalább 50 eurós jeggyel kell számolniuk? Nem volna-e helyesebb az opera pénzéből néhány milliót a közkönyvtáraknak, vagy az állatkertnek adni? A vita folyik.

A német 60 százaléka takarékoskodik

A németek 60 százaléka tesz rendszeresen félre pénzt – még ha viszonylag szerény összeget is. A Forsa közvélemény-kutató vizsgálata szerint a többség legfeljebb átlagosan 200 eurót tesz félre havonta – csak 14 százalék nem takarékoskodik soha. Vannak nyugati tartományok, ahol nem kevés a havi 500 eurót félretevők száma – de más, ugyancsak nyugati országrészekben előfordul, hogy az emberek negyede 50 eurónál kevesebben takarít meg havonta. Országosan ugyancsak 60 százalék azok aránya, akik nem akarnak hozzányúlni megtakarításaikhoz, 17 százalék többet tenne félre.

Snowden megzenésítve

Thomas Bierling német zeneszerző korábban hazája alkotmányát zenésítette meg – most Edgar Snowden, az amerikai titkosszolgálatok leleplezője adott neki ihletet. A komponista „Top secret – the NSA-Rhapsody” címmel alkotta meg legújabb művét, amelyben az amerikai és a brit hírszerző-hatóságoknak az egyénekre és a nemzetekre gyakorolt hatását kívánta megjeleníteni. A mű egyes részleteit mindenesetre egyelőre – stílusosan – maga is titokban tartja. Bierling szerint a rapszódiának e szakaszai ugyanis megzavarhatnák a felkészületlen közönséget – ezért azok megszólaltatása csak 50 év múlva célszerű...

Figyeli az alkotmányvédelem a Balpártot

Német belpolitikai sajátosság: a Balpártot, amely részben az NDK állampártjának utóda, mindmáig figyelik az alkotmányvédelmi szervek. Miközben a párt a szeptemberi választás óta a legnagyobb ellenzéki erő a Bundestagban, így annak egyik alelnökét adja és képviselői számos parlamenti bizottságban kaptak vezető helyet. Gregor Gysi frakcióvezető most felszólította a kormányt: január végéit szüntesse be figyelésüket, különben ismét bírósághoz fordulnak. Az Alkotmánybíróság októberi döntése szerint parlamenti képviselők csak akkor figyelhetők meg, ha mandátumukkal visszaélve „aktív, agresszív harcot folytatnak a szabadelvű, demokratikus rend ellen.” Gysi szerint ez vonatkozhat a szélsőjobboldali NPD képviselőire (akik több tartományi parlamentben ülnek), de nem a Balpárt küldötteire. Lapjelentések szerint a hatóságok már nem általában a Balpártot figyelik, hanem egyes szélsőségeseket, mint a kommunista platform tagjait.

Középkori városkából outlet-center

Bad Münstereifel festői városka, nem messze Bonntól. Fürdője, a középkorból megőrzött házai, sokáig vonzották a turistákat, ám a takarékosabb időkkel azok elapadnak. A remények szerint azonban 2016-tól már évi egymillió látogatója is lehet a fürdővárosnak. Azok nem Kneipp-kúrára jönnek majd, hanem – vásárolni. Vállalkozó kedvű üzletemberek ugyanis megvették a műemlék-épületek többségét – egész Bad Münstereifel nagy bevásárló-központ, outlet-center lesz, ahol a vásárló mérsékelt áron juthat hozzá márkás ruházati cikkekhez, kiegészítőkhöz. Outletek boltjait általában a célra építik, zöldmezős beruházásként – a 17.000 lakosú városkában viszont több száz éves házakban lehet majd divatcikkek között válogatni. A tervért nem mindenki lelkesedik, de a törvényhatóság valamennyi pártja támogatja, lévén, hogy deficites a költségvetés.

Villamoson Franciaországból Németországba

A sikeres európai példát jelentő német-francia együttműködés legújabb kezdeményezése: Strasbourg, a francia Elzász fővárosa egyik villamosvonalát átvezetik a Rajnán, s azon a német határvárosba, Kehl-be lehet majd átutazni. A vonal meghosszabbításának költségeit – amelyekhez új Rajna-híd építése is tartozik – közösen viseli majd a két régió, de hozzájárul azokhoz az Európai Unió is. Az építkezést, amely várhatóan több, mint 20 millió euróba került majd, jövőre kezdik.

Hol volt a Lech-mezei csata?

Ami nálunk gyásznap, a németeknél győzelmi ünnep: a csata a Lech mezején, 955-ben, amikor Ottó király, a „kalandozó” magyarok legyőzésével, megteremtette a német nemzet alapjait. A Lech folyó partján, Augsburg városához közel lefolyt csatát eddig úgy tartották számon, hogy Königsbrunn-nál, a ma 28.000 lakosú településnéll folyt le. Legutóbb azonban arról számolt be a helyi sajtó, hogy a csak 1.300 lelket számláló Todtenweis településnél korabeli ezüstözött magyar lószerszámot találtak – azaz ott lehetett a csata. A régészek a leletet eredetinek ítélték – a történészek még nem nyilatkoztak.

Vita a kettős állampolgárságról

A kettős állampolgárság kérdéséről a németek is vitatkoznak – most éppen a kormányalakítási tárgyalásokon. Lényegében a törökökről van szó: sok családnak már a második nemzedéke él Németországban, de úgy, hogy az egykori „vendégmunkások” és leszármazottaik a német mellett megtartották török állampolgárságukat is. A törvény azonban ma előírja, hogy a 2000 után született, kettős állampolgársággal bíró fiataloknak a 18. és a 25. év betöltése között dönteniük kell, melyiket tartják meg. A CDU/CSU szerint e rendezés hasznos: ha a fiatal a német útlevél mellett dönt, fokozottan érdekelt lesz a beilleszkedésben, míg az SPD szerint ezzel nyomást gyakorolnak a fiatalokra. A kérdés szerepel a két tábor tervezett kormánykoalíciójának nyitott kérdései között. A CDU kompromisszumos javaslatát, hogy a döntéshez szükséges időtartamot hosszabbítsák meg hét évvel, az SPD elutasította. Az említett jogszabály egyébként uniós állampolgárokra nem vonatkozik, esetükben a kettős állampolgárság Németországban megengedett.

Munkakeresés óriásplakáttal

Ralph Knapp 55 évesen egy mozi üzemvezetője volt, amikor az utcára került. Miután a műszaki képzettségű férfi, aki adó-tisztviselőként is dolgozott, hosszú ideje képtelen munkát találni, utolsó 400 eurójából két óriás-plakátot helyezett el a wuppertali pályaudvar előtt. A felirat: „ 55 évesen szinte lehetetlen munkát találni – én pedig éppen ezt szeretném! Utóirat: egyébként számolni is tudok.”
A találékony férfi bekerült a médiába, s kapott ár állás-ajánlatokat is. Kortársai írtak neki, hogy mennyien vannak hasonló helyzetben, de írt egy fiatal is: miért akarják az öregek elvenni a munkahelyeket előlük...

CDU-álllamminiszterből Mercedes-lobbista

A német államügyészség nyomozást indított Eckart von Klaeden, Angela Merkel kancellár hivatalának volt államminisztere ellen. Von Klaeden, aki a CDU parlamenti képviselője is volt, a közelmúltban távozott a politikából és a Daimler-Benz konszern fő lobbistájának igen magasan fizetett állását foglalta el. A nyomozásnak azt kell tisztáznia, nem kapott-e az óriáskonszern jogtalan előnyöket – von Klaedennek köszönhetően – abban az időben, amikor az új fő-lobbista még politikus volt. Von Klaeden elismerte, hogy korábban nem egy alkalommal találkozott a konszern vezető embereivel, ám e találkozásokon csak személyes, vagy általános jellegű kérdésekről volt szó. A volt képviselő jól ismert Magyarországon is: hosszú éveken át ő volt a Bundestag német-magyar baráti csoportjának elnöke.

Terézia Mora kapta a Német Könyvdíjat

A Német Könyvdíjat, a német irodalmi élet kiemelkedő kitüntetését idén Terézia Mora magyar származású író és műfordító kapta. Az elismeréssel Das Ungeheuer (A szörnyeteg) című regényét díjazták.

Mora 1971-ben, Sopronban született s kétnyelvűen nőtt fel Petőházán. A rendszerváltás után, 1990-ben iratkozott be a berlini Humboldt Egyetemre, ahol hungarológiát és szinháztudományt tanult. Azóta is a német fővárosban lakója, elvégezte a Német Film –és tv-Akadémiát is. 1998 óta csak az írásnak és a fordításnak él. Munkásságát már korábban több jeles díjjal ismerték el – többek között Esterházy Péter Termelési regényének fordítását.

Szivárványszínű mezben a téli olimpián

Igencsak tarka, a szivárvány minden színében pompázó lesz a német csapat öltözete a szocsi téli olimpiai játékokon. A bemutatón az illetékesek cáfolták, hogy a ruhák (amelyek alkalmasint felidézik fa homoszexuálisok által zászlaikban is világszerte használt színeket) az orosz hatóságok homofób lépéseivel lennének kapcsolatosak. A hivatalos német magyarázat szerint az ihletet az olimpiai formaruha tervezésénél nem a Putyin-rendszer lépései adták, hanem történetesen egy tacskó: Waldi, az 1972-es müncheni olimpia kabala-állata, amely ugyancsak tarka színekben pompázott...

A válság óta gazdagodtak a németek

Tavaly átlagosan csaknem 42.000 eurót tett ki a német állampolgárok vagyona – nem számítva az ingatlan-tulajdont. Ez az összeg csaknem 18 százalékkal magasabb, mint a válság előtt: csak az elmúlt évben 6.8 százalékkal nőtt a németek átlagos pénzvagyona, mutatja az Allianz felmérése. Jóllehet egyetlen euró-országban sem volt ilyen mértékű a gazdagodás, a németek nemzetközi összehasonlításban távolról sem állanak az élen. A leggazdagabbak tavaly is a svájciak voltak, átlagosan csaknem 142.000 eurós vagyonukkal, míg az USA polgárainál több mint 100.000, a japánoknál közel 84.000 eurót tett ki az átlag.

Mitsem ér a drága só

Nincs különösebb haszna, értéke a boltokban borsos áron kínált különleges, egzotikus sóknak, állapította meg a Stiftung Warentest. A nagy, független fogyasztóvédelmi szervezet saját laboratóriumaiban, kiváló szakemberekkel vizsgáltatja meg a legkülönbözőbb fogyasztási cikkeket, az élelmiszerektől a mobiltelefonokig. A ítélet: ne hagyjuk magunkat megtéveszteni a szép üvegcsékbe csomagolt, hangzatos elnevezésű „trópusi” és egyéb sóktól, amelyek állítólag a Kalahari-sivatag, vagy a Himalája vidékéről származnak. Azok egyike-másika használható ugyan bizonyos ételek utólagos ízesítésére, ám akinek sóra van szüksége – vegye a „közönséges” konyhasót, a legközelebbi boltban. Az t.i. ugyanúgy nem más, mint nátrium-klorid, s e minőségében nem alkalmas sem az öregedés lassítására, sem arra, hogy ásványi – és nyomelemeket juttasson a szervezetbe – amint azt a drága sók forgalmazói próbálják elhitetni.

Kertész Imre Kollégium Jénában

Kertész Imre, a Nobel-díjas, Németországban élő magyar író nevét viseli a jénai Friedrich Schiller Egyetem nemzetközi, interdiszciplináris kutatóközpontja. Az Imre Kertész Kolleg Kelet-közép- és Délkelet Európa 20. századi társadalom-és gazdaság-történetét kutatja. Az intézménytnemzetközi összetételű tudományos tanács vezeti, amely a térség kutatóinak, köztük a fiataloknak ad kiváló lehetőségeket. Legutóbb Tomka Béla, a Szegedi Tudományegyetem tanára dolgozott a Kollégiumban Európa társadalomtörténete a 20. században c. új könyvén.

Napelempark a volt szovjet repülőtéren

A brandenburgi Gross Dölln egykori szovjet katonai repülőterét napelemekkel fedték be, azok 36.000 Berlin-környéki háztartás áram-igényét tudják kielégíteni. A 212 hektáros terület 300 labdarúgó pályának felel meg, másfél millió amerikai gyártmányú, vékony napelem-táblát helyeztek el rajta, 128 MW névleges összteljesítménnyel. A beruházást, amelynek a költsége 200 millió eurót tesz ki, különösen a Zöldpárt üdvözölte, mint fontos lépést a megújuló energiákon alapuló gazdasághoz vezető úton. Mint ismeretes, a német konzervatív-liberális kormány a legutóbbi japán atomerőmű-szerencsétlenség után (egyetértésben az ellenzékkel) úgy döntött, hogy nem épülhet új atomerőmű az országban s a meglévőket fokozatosan leállítják.