Az osztrákok még rosszabbra készülnek és takarékoskodnak
Ausztria bruttó hazai összterméke az idén 4, 2 százalékkal, jövőre még további 0, 4 százalékkal csökken – hangzik az(OeNB) igencsak pesszimista prognózisa. A szakértők csak 2011-ben remélnek ismét gyarapodást, mégpedig 1, 2 százalékos GDP növekedést. A kilátásokat tehát rosszabbnak ítélik, mint tavaly decemberben: akkor még 2009-re 0, 3 százalékos csökkenést, 2010-re minimális, 0,8 százalékos növekedést jósoltak.
Az új prognózissal szertefoszlott az a hiedelem, hogy a katasztrofálisan rossz első negyedévvel Ausztria túl van a nehezén. Nem sok jóra számítanak a szakértők a munkaerőpiacon és a lakossági keresetek terén sem: a munkanélküliségi ráta az idén (az Eurostat kritériumai alapján) 5, 3 lesz (tavaly májusban 3, 5 volt), jövőre pedig 6, 5 %-ra nő. Ez annyit jelent, hogy 2009-ben és 2010-ben összesen további 132 ezer osztrák veszíti el munkahelyét. (Sovány vigasz, hogy nemzetközi összehasonlításban Ausztria nem áll rosszul: Spanyolországban máris 18 százalék körüli a ráta).
A Nemzeti Bank prognózisa szerint a családi reáljövedelmek az idén még - hála a tényleges emeléseknek – 0, 3 százalékkal nőnek, jövőre azonban már szorosabbra kell húzni a nadrágszíjat. Igaz, sok osztrák ezt már az idén is megteszi, és inkább takarékoskodik, mint költ. Ennek tudható be, hogy a fogyasztás 0, 3 százalékkal csökken, éppen annyival, amennyivel a megtakarítási ráta -12, 3 százalékról 12, 6-ra- emelkedik. Az infláció alacsony marad: az idei 0, 4 százalék jövőre 1, 1 százalékra növekszik (csak).
Ewald Nowotny, az OENB elnöke vigaszként annyit tud hozzátenni a rideg adatokhoz, hogy az év vége felé már számítani lehet valamelyes stabilizációra. Ez a remény sok cégen már nem segít: a kis- és középvállalkozások közül egyre többen jelentenek csődöt, nem utolsósorban azért, mert nem élték túl a hitelfeltételek szigorítását, és mert a Private-Equity finanszírozás – a magántőkeszerzés – lehetősége gyakorlatilag megszűnt.
A két nagypárt gazdasági szakértői most az Állami Vagyonügynökség bankjának (Fimbag) mintájára olyan állami intézmény létesítésén gondolkodnak, amely időlegesen beszáll a bajbajutott cégbe, majd miután átsegítette a válságon, ismét kivonul belőle. A bankvilágban a már említett Fimbag révén ez a modell működik.
Ez az átmeneti „államosítás” – a bankoknál bevált gyakorlat kiterjesztése a termelőiparra – nem csak a szakszervezetek és az SPÖ támogatását bírja. Ha nem is nyíltan, de a Néppárt sem igen lát más megoldást. A bankok egyre több céghitelt kénytelenek leírni, tehát vagy közvetve a pénzintézetek kapnak némi állami pénzt, vagy egyenesen a fizetésképtelen cégek – vélik a szakértők, megjegyezve, hogy a vélemény nem egységes. A pénzügyminisztérium eddig elzárkózott az ilyen megoldástól, és a Gazdasági Kamara sem tartja sokra az ötletet. Az átmeneti és részleges államosítás helyett az állami bankgaranciát tartja helyénvalónak, vagyis, hogy az állam vállalja a felelősséget a vállalakozás hiteleiért.
Sok idő vitára nincs: egyre több középméretű vállalkozás szorul segítségre.
