Az áldozatok védelme – elhalasztva
Magyarországon 1848-ban eltörölték a testi fenyítést. Százhatvan év után esély volt rá, hogy legalább a családon belüli legdurvább erőszakot, fenyítést korlátozzuk. Az Országgyűlés ellenszavazat nélkül elfogadta a törvényt, hogy az áldozatok segítséget kapjanak, s hogy távoltartással korlátozzák az elkövetőt a további erőszak-tételben.
A törvény a szélsőséges erőszakot gátolta volna meg, amely a legóvatosabb becslések szerint is évente ötven szerencsétlen halálához vezet: többségében nők, de gyakran idősek, fogyatékosok is áldozattá válnak - fogalmaz állásfoglalásában dr. Gurmai Zita, az Európai Parlament Nő- és Esélyegyenlőségi Bizottságának alelnöke.
A politikus szerint ebben az ügyben nehéz elfogadható és működőképes jogszabályt alkotni; a korábbi szabályozás is lényegében hatástalannak bizonyult. Ezért volt komoly eredmény az Országgyűlés decemberi döntése. Még akkor is, ha utána a Fidesz a kapcsolódó törvény-módosítást – az új szabályok alkalmazásához szükséges kétharmados döntést – megakadályozta.
"Most a megszavazott törvény is veszélybe került. Köztársasági elnök úr szerint alapvető emberi jogokat veszélyeztet a törvény, ezért hatáskörével élve, nem hirdette ki azt, ráadásul a hosszadalmas alkotmánybírósági utat választotta. Ha kifogása helyesnek bizonyul is, tudnia kell, hogy a fennmaradó helyzet sok bántalmazott embertársunknak az élethez való jogát is veszélyezteti.
Az Alkotmánybíróság döntését a politika nem befolyásolhatja, de arra kérem a tisztelt alkotmánybírákat, minél hamarabb hozzanak megalapozott döntést" - írja állásfoglalásában Gurmai Zita.
