Ausztriából is elvándorolnak a friss diplomás orvosok
Még nincs nagy gond, de vidéken már érezhetően nehezebb betölteni a család orvosi állásokat. Sőt: a legnagyobb osztrák kórházban, a bécsi AKH-ban is egyre több a betöltetlen állás. Ha nem sikerül megakadályozni az elvándorlást, hamarosan súlyos orvoshiány sújtja majd az osztrák egészségügyet.
Az osztrák szakorvosok negyede betöltötte az 55 évet, vagyis hamarosan nyugdíjba vonulási hullámra kell számítani. Az orvostársadalom, élén a kamarával a képzési rendszer megváltoztatását látja szükségesnek. Az orvosi egyetemeket minden jel szerint az idén is megszállják a németországi képzésből kiszorulók, márpedig ők osztrák diplomával a zsebükben visszatérnek hazájukba. Sőt, ausztriai társaik is szívesen vállalnak állást Németországban.
Ausztriából nem a szakorvosok vándorolnak el – jobb fizetés reményében – hanem a friss diplomások. Rájuk otthon a szakorvosi képesítés megszerzése előtt még három gyakorló év vár, márpedig az ehhez szükséges helyet nem könnyű megszerezni. Néha három-négy év várakozás után jut egy-egy friss diplomás rezidensi álláshoz, márpedig a doktori cím és diploma ellenére e szakorvosi felügyelettel letöltött gyakorlat az általános orvosi kvalifikáció (nem hivatalos) feltétele.
A rezidensi állások áldozatul esnek a kórházak takarékoskodási intézkedéseinek. Egy fiatal bécsi orvos (a fővárosban a legnagyobb rezidensi állás hiánya) 36-38 éves korára számíthat szakorvosi kvalifikációra. A várakozás éveire persze elhelyezkedhet az illető mondjuk egy praxisban, kisegítőként, kap is a negyvenórás heti munkáért 200 euró havi bért. Egyébként nem törvényben rögzített előírás, hogy a szakorvosképzés csak a rezidensi évek letöltése után kezdődhet, mégis ez a gyakorlat, az orvostársadalom ezt szokta meg.
A rezidensekkel ráadásul a legtöbb osztrák kórházban méltánytalanul bánnak. Mi vagyunk az osztály bolondjai – panaszolja az egyik érintett, és társai nagyon is egyetértenek vele. Őket szalajtják leletért, sokszor kávéért, a nővérek feladatait végzik, vért vesznek le, vérnyomást mérnek, és a fizetség se túl nagy. Viszont éjszakai és hétvégi ügyeletre előszeretettel osztják be őket. A nekik biztosított tevékenységek nem is igen adnak új ismereteket, így előfordulhat, hogy a delikvens a rezidensi évek után sem érzi magát „felnőtt” önálló orvosnak, vagyis semmivel sem tart előbb, mint a diplomaosztás után.
Nem csoda, hogy aki teheti, más országban keresi a boldogulást. Németországban különösen a keleti tartományokban óriási orvoshiány van, más a képzési rendszer, a frissen végzett azonnal megkezdheti a szakorvosképzést, vagy dolgozhat önálló családorvosként. Nyelvi akadály sincs és az ausztriainál jobb a kereset. Jelenleg nagyjából kétezer osztrák orvos dolgozik Németországban (2002-ben ez a szám még 800 körül volt).
Svájc is vonzó, több százan ott keresik a boldogulást, de Anglia, Dánia és Svédország is kedvelt a fiatal orvosok körében. Aki pedig gyorsan sok pénzt akar keresni – igaz gyilkosan sok munkával – az megy az Egyesült Arab Emírségbe. A kivándorlás üteme egyre nő, és az is tény, hogy nem egyszerű az évekkel későbbi hazatérés sem. Nagyon valószínű, hogy aki egyszer állást talált külföldön, ott is marad.
Halálbüntetés, ha meghal a beteg?
Kivéve talán Abu Dhabit, ahol gyakorlatilag nincs szabadnap, és a munkaidő napi 15 óra. Igaz, a kezdő fizetés évi 100 ezer euró, s ez hamarosan tovább emelkedik. Az iramot öt évnél tovább kevesen bírják, de mostanában többen fontolgatják, hogy ennél is rövidebb idő után hazatérnek. Egy osztrák altatóorvost a helyi hatóságok gondatlanságból elkövetett emberölés miatt állítottak bíróság elé – mivel betege a műtőasztalon elhunyt. Rossz esetben halálra is ítélhetik. Ez azért nem csinál túl nagy kedvet…
A megoldás a képzési rendszer változtatása, konkrétan a rezidensi évek törlése lenne – vélik a szakemberek. A vita már megindult a konkrét megoldási javaslatokról. A hároméves gyakorlat helyett az egyetemi tanulmányokba kellene beiktatni egy klinikai-gyakorlati évet, és bevezetni az általános orvosi képzést – hangzik a kamara álláspontja
A lois Stöger egészségügyi miniszter elképzelése nem egyezik a kamarai ötlettel. Ő a svéd modellt tekinti elfogadhatónak. Eszerint a végzett orvos egy éves gyakorlati évet lenne kötelesek letölteni: fél év jutna a sebészetre, fél év a belgyógyászatra, különös tekintettel a sürgősségi ellátásra. Ha itt kiállta a próbát, jöhetne a következő lépcső: kétéves általános orvosi, vagy ötéves szakorvosi képzés. Csak ezek után kaphatná meg az illető az engedélyt hivatásának gyakorlására.
A kérdés nyitott: most szakbizottság vizsgálja, melyik a járható út. Ausztriában eközben élénk figyelem kíséri a külföld hasonló gondjait. A sajtó részletesen beszámolt a cseh orvosok harcáról, Szlovénia orvoshiányáról. A magyar orvosok helyzete ugyanakkor nem téma.
További cikkeket olvashat Ausztriáról a
Szervusz Ausztriahonlapon