A szocdemekkel – vagy külön?
Az NDK egykori állampártjának tagjaiból és az NSZK radikális szociáldemokratáiból jött létre a Balpárt, amely a német szavazók 8-10 százalékára számíthat. Bár több tartományban tudnak már érdemben beleszólni a döntésekbe, országos szinten még távolról sem – s vitatott, akarják-e ezt egyáltalán, tükrözte hétvégi kongresszusok, ahol bejelentette visszavonulását népszerű frakcióvezetőjük, Gregor Gysi.
Gysi (miközben az NSZEP tagja volt), ügyvédként az NDK ellenzéki személyiségeinek védőjeként szerzett nevet. A vádat, hogy eközben együttműködött volna az állambiztonsággal, az ellene indított vizsgálatok nem tudták bizonyítani. A rendszerváltás idején országszerte ismertté vált jogászt 1989 végén a PDS-néven átalakuló állampárt elnökévé választották, e minőségében az NDK további önállósága mellett foglalt állást. Gysi (egy megszakítással, amikor Berlin gazdasági szenátora volt) 1990 óta van jelen a Bundestagban, ahol eddig az ellenzék vezetője volt: pártja ugyanis a legerősebb ellenzéki erő, a 2013-as választáson a szavazatok 8.6 százalékát kapta, minimálisan megelőzve a 8.4 százalékkal végzett Zöldeket.
A kongresszus központi kérdése volt, hogy Gysi megy-e vagy marad – nézetei ugyanis megosztják a marxista pártot. Sokan támogatják véleményét, hogy (amint erre a helyi politikában már volt és van példa) ne zárjanak ki jövendő kormánykoalíciót a szociáldemokratákkal és a Zöldekkel – és tegyenek ennek érdekében partnereiknek engedményeket. A politikus mindig hangoztatta, hogy az „utódpártnak” kritikusan kell tekintenie az egykori állampártra és tagjainak tiszteletben kell tartaniuk a jogállamot, a demokráciát, „ elemezniük, miként működik a tőkés rend”, megtartva abból azt, ami jó. A kérdés egyébként elméleti, mivel – eddig – különösen az SPD, de a Zöldek is leszögezték, hogy szövetségi kormányban nem kívánnak együttműködni a radikálisan antikapitalista párttal. Az programjában ezer euró fölé emelné a minimális nyugdíjat, ingyenes társadalombiztosítást és tömegközlekedést vezetne be, köztulajdonba venné az áram – és a vízszolgáltatást, mindezt pedig a tőke, a gazdagok radikális megadóztatásával véli megoldhatónak.
Harc az utódlásért
Miközben a 67 évesen a frakció vezetéséről lemondó (de képviselőként maradó) Gregor Gysit hosszan ünnepelték, sok tapsot kapott egyik lehetséges utóda, Sahra Wagenknecht. Ő a párt balszárnyának vezéralakja, aki ezúttal is élesen bírálta az SPD-t, amiért az támogatja az EU és Amerika között tervezett szabadkereskedelmi egyezményt, Merkel kancellárt pedig „a görög kormány könyörtelen zsarolásáért” állította pellengérre. „A Balpártot bizonyosan nem azért alapították, hogy ebben a zavarosban lubickoljon”,fogalmazott a népszerű, iráni apától származó politikusnő, aki egyébként a párt korábbi elnöke, Oskar Lafontaine (egykori SPD-elnök) élettársa. Katja Kippling, a Balpárt társ-elnöke ugyancsak ellenezte Gysi javaslatát.
A párt elnöksége a közeljövőben dönt arról, kiket jelöl a frakció élére – a döntés azután ősszel születik majd. A valószínű, hogy Wagenknecht és a mérsékelt reformernek számító (ugyancsak kelet-német) közgazdász, Dietmar Bartsch vezetik majd a frakciót.
Németországról további írásokat
a
