A női szerep: Brutális botrányok az amerikai kampányban

Az idei tabudöntögető elnökválasztási kampányra az Egyesült Államok történetének egyik legcsúfosabb epizódjaként fognak emlékezni. A szakpolitikai viták háttérbe szorulása, a jelöltek személyét érintő példátlan mennyiségű botrány demoralizáló ereje és az esetenként sokkoló közönségesség nyomot hagynak az amerikai közéletben. Két népszerűtlen jelölt küzd a szavazatokért, már közhellyé vált a megállapítás, miszerint egy másik, rendezettebb hátterű jelölttel szemben egyiküknek sem lehetne komoly esélye a győzelemre. Clinton és Trump kampánya tartja őket kölcsönösen életben.

A vasárnap megrendezett második elnökjelölti tévévita előtti pénteken két újabb botrány robbant ki. Elsőként a Washington Post az NBC tizenegy évvel korábban rögzített műsorának vágatlan felvételeiből hozott nyilvánosságra egy még sosem hallott részletet. Az anyagon Donald Trump minősíthetetlen stílusban beszél arról, miként próbálkozik férjes asszonyok meghódításával és hogy „sztárként” bármit megtehet velük. Nem sokkal később a szabadszájú műsorairól híres rádióssal, Howard Sternnel rögzített interjúiból is olyan részletek kerültek elő, amelyekben a saját lányáról is arcpirító, államférfihoz méltatlan hangnemben beszél a republikánus jelölt. A nyilvánosságra került anyagok hatására számos vezető republikánus politikus vonta meg támogatását Trumptól.

Többen odáig is elmentek, hogy Trumpot az elnökségre és a párt képviseletére alkalmatlannak minősítették, és felszólították a Mike Pence alelnökjelölt javára történő visszalépésre. Ezen politikusok között szerepel számos újraválasztásért küzdő republikánus vezető. A párt az elnökjelölt mozgósítási kampányát segítő programját is felfüggesztette. Egy hónappal a választások előtt az a kérdés kering a Repub­likánus Párt köreiben, hogy lehet-e még esély Trump esetleges visszahívására, mivel az elnökség megszerzésében már szinte senki sem bízik, de a párt kongresszusi eredményei­­re is katasztrofális hatással lehet a milliárdos legújabb botránya. Kevesebb mint harminc nappal a választások előtt azonban szinte esélytelen már a jelöltcsere, így a kárminimalizálás lehet reális célja a pártvezetésnek.

Fotó: MTI

Ebben segíthet valamennyire, hogy még a felvételek megjelenésének estéjén újabb meghackelt e-mail-csomagot hozott nyilvánosságra a WikiLeaks. Ezúttal John Podesta, Clinton kampányfőnöke volt az áldozat. A levelek Clinton korábban sokat emlegetett Wall Street-i szervezeteknek tartott fizetett beszédeiből tartalmaztak leiratokat. Ezekből olyan információk derülnek ki, mint hogy Clinton tudatosan használ eltérő álláspontokat a nyilvánosság előtti és a színfalak mögötti politikai vitákban, valamint elkötelezett támogatója a határok nélküli szabadkereskedelemnek, amely szöges ellentéte a kampány során hangoztatott álláspontjának. A Trump-kampány számára ezek a revelációk a túlélést jelentik. A gyors reakció egyébként kérdéseket vet fel a WikiLeaks politikai motivációit illetően, hiszen a mostani lépésük kapcsán felmerül a Donald Trump kampányával való együttműködés gyanúja, amit tovább súlyosbít, hogy az e-maileket oroszokhoz köthető hackerek szerezték meg, az adminisztráció pedig azóta hivatalosan is megvádolta Oroszországot a választási kampányba való szándékos beavatkozással.

Az eddig lebonyolított két televíziós elnökjelölti vita élesen rámutatott, hogy Clinton még a mostani helyzetben sem képes padlóra küldeni Trumpot, mivel a milliárdos a kereskedelem, az e-mailek és a Clinton Alapítvány ügyeivel tud hatásosan visszavágni, ez pedig éppen elegendő számára, hogy elkerülje a kiütést. A saját botrányának hatását tompítandó, Donald Trump a második vita előtt olyan nőkkel tartott sajtótájékoztatót, akik azt állítják, hogy a demokrata jelölt férje, a korábbi elnök Bill Clinton az elmúlt évtizedekben szexuálisan zaklatta őket. Ezek mindmáig bizonyítatlan vádak, ráadásul kérdéses, mennyire hatékony fegyver ez, hiszen nem Bill, hanem Hillary Clinton az elnökjelölt, az exelnök hűtlensége és vélt kihágásai pedig akár még szimpátiát is kelthetnek a felesége irányában. Ez a lépés a Trump-kampány elkeseredettségéről árulkodik, csakúgy, mint a vitán tett kijelentés, miszerint elnöksége esetén lecsukatná Clintont, amely Trump jogállamiság iránti elkötelezettségét is megkérdőjelezi.

A botrányok kitörése után készült felmérések tanúsága szerint azonban a republikánus szavazókat alapvetően nem befolyásolta a jelöltjük vulgaritása, túlnyomó többségük továbbra is rá szavazna. Ez azonban nem jelent vigaszt Trump számára, mivel a kampány ezen szakaszára a pártok támogatóinak zöme felsorakozik a jelöltek mögé, a hátralévő időszakban a meglevő szavazók mozgósítására és a bizonytalan szavazók meggyőzésére kell koncentrálnia a jelölteknek. A mozgósítás területén a demokratáknak jelentős előnyük van, ez a két sikeres Obama-kampányra építő gépezetre támaszkodik, míg Trump kevesebb erőforrással és gyengébb, kevésbé szervezett infrastruktúrával rendelkezik a terepen. A bizonytalan választók körében sem sokkal jobbak Donald Trump kilátásai, mivel a választók többségét kitevő nők körében biztosan nem szerzett újabb támogatókat a degradáló kijelentéseivel, valamint az etnikai és egyéb kisebbségek támogatására sem számíthat.

Az idei választási év úgy hozta, hogy számos csatatér államban nemcsak az elnökjelöltek közötti küzdelem kiélezett, hanem a szenátusi versengés is. Míg a képviselőházi választások eredményei egyelőre kiszámíthatónak tűnnek, a szenátusi többség sorsa egy hajszálon múlhat számos esetben. A mostani helyzet történelmi esélyt adhat az egyébként meglehetősen gyenge kampányszezont futó demokraták számára, hiszen kulcsfontosságú államokban női jelöltekkel álltak ki a republikánusokkal szemben. Nevada, New Hampshire, Pennsylvania és Észak-Karolina mindegyikében kellemetlenségeket okoznak Trump botrányai, a demokraták pedig a vérszagot megérezve minden lehetséges felületen bunkósbotként fogják használni a republikánus jelöltet a saját pártja elleni küzdelemben. A jobboldal számára Mitt Romney 2012-es veresége után nyilvánvalóvá vált, hogy a tradicionális választói táboruk nem elegendő a választások megnyerésére, és a többi társadalmi csoport felé is nyitniuk kell a győzelem érdekében. Donald Trump azonban lerombolta ezeket a próbálkozásokat, és esetleges veresége esetén még a 2012-esnél is kedvezőtlenebb pozícióból kell majd a republikánusoknak újrakezdeniük az építkezést.