A FIFA alkonya?
A labdarúgás kedvelőit megdöbbentette Karl-Heinz Rummenigge, az európai klubcsapatokat tömörítő Európai Klubok Szövetsége (ECA) elnökének bejelentése, miszerint ha rövid időn belül nem számolják fel a nemzetközi labdarúgást övező korrupciót, szervezete kilép a FIFA-ból és az UEFA-ból. Amennyiben az ECA beváltja fenyegetését, a Bajnokok Ligáját, az Európa Ligát stb. a Barcelona, a Real Madrid, a Manchester United, a Bayern München, és sok más kitűnő csapat nélkül kell megrendezni. A bejelentés azt is tartalmazza, hogy a klubcsapatok a jövőben nem szabadságolják játékosaikat a nemzeti válogatottak mérkőzéseinek idejére. Vagyis nem szerepelhetnek a világ- és Európa-bajnokságokon. KASZA LÁSZLÓ írása.
Bocsássuk előre: addig még sok víz lefolyik Európa nagy folyóin, amíg Rummenigge fenyegetése valóra válhat. De tény, hogy a FIFA-t övező korrupciós botrányok egyre jobban felháborítják a labdarúgás kedvevőit. Vezetőit nem tekintik kedvelt sportjuk méltó reprezentánsának. Az is igaz, hogy az ECA-nak jogilag lehetősége lesz három év múlva kilépni a nemzetközi szövetségből, mert lejár a vele kötött szerződés.
Korrupció!
Az Európai Klubok Szövetségét három évvel ezelőtt alapították. Százkilencvenhét tagja van. Alapszabály szerinti feladata a klubok érdekképviselete a nemzeti és nemzetközi labdarúgó- szövetségekkel szemben. Kezdettől kifogásolták beleszólási jog nélküli, alárendelt szerepüket. Hangsúlyozzák, hogy a játékosok a klubok alkalmazottjai nagy, esetenként óriási fizetéssel. A mostani rendszer szerint a klubok kötelesek őket – összehasonlíthatatlanul alacsonyabb összegért – a nemzeti válogatott rendelkezésére bocsátani nemzetközi mérkőzések vagy tornák (VB, EB) alkalmából.
A „szabadságolással” járó költségek és főleg a sérülések jelentette kockázat kizárólag a klubokat terhelik.
A klubcsapatok nemzetközi tornáit pedig az UEFA szervezi, és ő teszi zsebre a befolyt összeg legnagyobb részét.
Feltűnést keltő bejelentését az ECA elnöke, Karl-Heinz Rummenigge (aki az FC Bayern igazgatóságának is vezetője) a Guardiannak adott interjújában tette. Állításait azóta számtalan mikrofon, kamera előtt megismételte. Összefoglalva: a FIFA-nál napirenden vannak a korrupciós ügyek; Sepp Blatter hiába mondja, hogy rendet akar teremteni, neki már senki sem hisz; tűrhetetlen, hogy tisztességtelen, korrupt személyek irányítsák a labdarúgást; itt van a demokratikus elvek, a szervezeti áttekinthetőség megvalósításának ideje; ha valaki tudja, hogy a dolgok rossz irányba mennek, kötelessége változtatni; ha az az egyetlen megoldás, kész a forradalomra is; az ECA egyezménye a FIFA-val és az UEFA-val három év múlva lejár, attól kezdve nem vonatkoznak rá a két nemzetközi labdarúgó szövetség szabályai, tehát nem köteles részt venni rendezvényein, önálló kupaversenyt hívhat életre; játékosait nem köteles delegálni a nemzeti válogatottakba.
Vizsgálat?
Azt persze világos, hogy Rumme-nigge megfontolásait nemcsak erkölcsi elvek, hanem pénzügyi szempontok is vezérlik. De tény, hogy a FIFA-t megalapítása óta a korrupció légköre veszi körül. Csak a legutóbbi eseményeket említve. A FIFA etikai bizottsága, amelynek öt tagját az elnök Sepp Blatter javaslatára választja a testület végrehajtó bizottsága, július 23-án örökre eltiltotta minden a labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől alelnökét, a FIFA ázsiai részlegének főnökét, a katari Bin Hammamot. Ugyanakkor felfüggeszette egy másik alelnök, a közép- és dél-amerikai régió vezetőjének, Jack Varrennek a mandátumát is. Vizsgálat folyik a huszonnégy főből álló végrehajtó bizottság további hat tagja ellen.
Mindez azt jelenthetné, hogy korrupció ugyan van, de küzdenek ellene. A probléma csak az, hogy szinte minden ügy az elnök, Blatter személyéhez kötődik. Bin Hammam ugyan minden valószínűség szerint korrupt volt, de csupán akkor indítottak ellene eljárást, amikor kiderült, hogy Blatter elnöki székére pályázik. Minden valószínűség szerint Varren sem ártatlan (állítólag ő fizette le a küldöttek egy részét, hogy Bin Hammamra szavazzanak), ám csak akkor függesztették fel, amikor feljelentette Blattert, hogy röviddel az elnökválasztás előtt egymillió dollárt adott szabad felhasználásra (tehát elszámolási kötelezettség nélkül) az egyik tagszervezetnek.
Most minden valószínűség szerint kezdődik a szennyes kiteregetése, ami tovább ronthatja a FIFA amúgy is megtépázott tekintélyét. Bin Hammam ugyanis, aki évek óta szoros munkatársa és barátja volt Blatternek, bejelentette, hogy nem nyugszik bele az ítéletbe, és a Nemzetközi Sportbírósághoz fordul. Az ügy tehát kikerül Blatter mindent eltussoló hatásköréből. Bin Hammam máris megtette az első lépést. Feltette az internetre Blatter – első FIFA-elnökké választása után – hozzá intézett levelét, amelyben ez áll: „Nélküled, kedves Mohamed, megválasztásom nem lett volna lehetséges.” Akkor ugyanis felmerült a később eltussolt vád, hogy Blatter megbízásából a „kedves Mohamed” osztogatott ötvenezer dolláros borítékokat az afrikai és ázsiai küldötteknek.
De ezzel még nem értek véget „Blatter igazgató FIFA-cirkuszának legutóbbi mutatványai” (Rummenigge). Chuck Blaserről, az észak-amerikai tagszervezet vezetőjéről kiderítette egyik jóakarója, hogy mint a térség egy személyben főtitkára és pénztárosa, saját zsebre is dolgozott. A két pozíció egyidejű betöltése ugyan azt jelenti, hogy az a személy ellenőrzi saját maga másik pozícióban végzett munkáját, de a jó FIFA-hagyománynak megfelelően erre senki sem figyelt. Nem tűnt fel, hogy Blaser hat éven át az általa kötött üzletek értékének tíz százalékát, összesen tízmillió dollárt saját bahamai bankszámlájára utalta át. Vizsgálat? Ugyan.
A másik nagy, ugyancsak korrupciós tevékenységéről elhíresült nemzetközi sportszövetség, a NOB viszont próbálkozik a korábbi, samaranchi gyakorlat megváltoztatásával. A belga Jacques Rogge elnökké választása óta új szelek fújnak a bizottságban. Megindult számos, korrupciós vádon alapuló vizsgálat. Köztük három hajdani FIFA-vezető, ma NOB-tag ellen is. Az egyik gyanúsított a brazil Joao Havelange, a FIFA egykori, a korrupciót felsőfokon gyakorló legendás elnöke. Persze kérdés, hogy Roggénak lesz-e ereje, ideje és kellő hatalma a NOB-ot évtizedek óta átszövő korrupció felszámolásához.
Szankciók?!
Régóta ismert, bizonyított tény, hogy a világ két legnagyobb sportszervezete, a NOB és a FIFA egyben korunk két, velejéig romlott intézménye is. Vezetőik arcátlanul kihasználják az emberek sportszeretetét. Korrupt magatartásukra lehetőséget ad a szervezetek antidemokratikus alapszabálya, amely lehetetlenné teszi a „checks and balances” elvének érvényesítését. Az eredmény: a többségében korrupt közgyűlés a saját tagjai közül választ vezetőket, akik hosszú tevékenységük idején (Havelange 24 év, Samaranch 21 év, Blatter eddig 13 év) tovább építik, finomítják, látszatintézkedésekkel terelik el a figyelmet a szükséges reformokról (Blatter most Placido Domingót hívta meg alakulóban lévő „tényfeltáró bizottságába”).
A Transparency International szerint addig nem lesz lényeges változás a NOB és a FIFA munkájában, amíg életre nem hívnak egy kellő szankcionálási felhatalmazással rendelkező, nemzetközileg ismert bírókból, jogászokból, közgazdászokból, egykori sportolókból álló testületet, amely rendet teremt.
Addig csak Domingo énekel.
