Vona Gábor magát tartja a demokrácia utolsó bástyájának, bár ez „talán nagyképűen hangzik”
Az érzékeny vagy kényes témákat sem kikerülve interjút adott az osztrák Die Presse című napilapnak Vona Gábor – legalábbis a Simicska Lajos tulajdonában álló, a Jobbikkal egyre barátságosabb Magyar Nemzet Online ezzel a felütéssel idézte a cikket.
A Jobbik elnöke már a beszélgetés elején leszögezte, hogy ha valakinek, hát egyedül neki van esélye legyőzni Orbán Viktort, majd az ebben némileg nagy akadályt jelentő, az Állami Számvevőszék által kiszabott 662 millió forintos büntetésről úgy vélekedett, az utóbbi másfél évben a miniszterelnök támadásai átléptek egy határt, és egyre színvonaltalanabbak.
Mint az egykoron gárdamellényre hasonlító öltözékben az Országgyűlésben megjelent Vona mondta, a vitákban úgy érzi magát:
mint egy úriember, aki ringbe száll, de vele szemben egy maffiafőnök ül gépfegyverrel a kezében.
Az interjú készítője felemlegette azt is, hogy Vona Gábort azzal vádolták, homoszexuális. Erre a Jobbik elnöke azt felelte, hogy a karaktergyilkossággal tönkre akarták tenni, különösen a konzervatív szavazók körében, akik szemében elképzelhetetlen, hogy egy meleg férfi legyen az ország miniszterelnöke. Hozzátette, Orbán meg akarja őt törni lelkileg, a családját is figyeltették: például minden este egy fekete autó várta a háza előtt, ami miatt a fia sírt is, valamint egy olasz paparazzót is felbéreltek, hogy fotózzák.
Az azt firtató kérdésre, hogy vajon Orbán Viktornak miért lenne szüksége ilyen módszerekre a mindössze 20 százalékon álló Jobbik ellen, Vona azt válaszolta: azért, mert
Orbán Viktor a 2002-es választási bukással felismerte, hogy nem elég jól kormányozni, de az ellenfeleket is el kell söpörni.
A Jobbik elnöke elismerte, egyetemistaként ő is a Fidesz tagja volt. Elmondása szerint azért lépett ki, mert nem tartotta elég lendületesnek a párt harcát a szocialista kormány ellen. Pedig még a Fidelitas szóvivői posztját is felajánlották neki, a feladatot végül Szijjártó Péter kapta meg, aki napjainkban a külgazdasági és külügyminiszter.
Azzal kapcsolatban, miért kellene hinni a radikális szélsőjobboldali Jobbik néppártosodásának őszinteségében, az újságíró felemlegette például a párt antiszemita, Izrael-ellenes, rasszista és romaellenes múltját és megnyilvánulásait, mire a pártelnök leszögezte:
tőle nem találnak ilyen idézeteket, de azt elismerte, hogy valóban félrenézett.
Mint mondta, bár nem értett egyet, akkor még nem érezte magát elég erősnek ahhoz, hogy fellépjen ezen hangok ellen. Hozzátette, hogy azóta már bocsánatot kért azoktól, akiket a Jobbik megbántott, és ma már nem történhetne hasonló következmények nélkül.
Azt is elismerte, hogy ez egy folyamat része volt. Neki is mérlegelnie kellett, hogy akar-e egy 15 százalékos párttal élete végéig a parlamentben ülni.
Végül úgy döntött, hogy vagy egy néppárttal kormányoz, vagy nem akar tovább politikus lenni.
Vona Gábor arról is beszélt, hogy még mindig nagyon nehéz dolguk van, ha más európai pártokkal akarnak kapcsolatokat építeni. A Jobbik és az Európai Unió viszonya kapcsán elmondta: 2012-ben még úgy vélte, hogy Magyarországnak nem kellett volna csatlakoznia az unióhoz. Most viszont már – annak ellenére hogy az EU helyzete rosszabb lett –
tagja maradna az Európai Uniónak, mert a mostani válság alkalmat teremt arra, hogy megváltoztassuk az EU-t.
A Jobbik és Oroszország kapcsolatáról Vona Gábor leszögezte, hogy sem pénzt, sem másfajta támogatást nem kaptak az oroszoktól, nem úgy, mint például a francia Nemzeti Front. A Krím félsziget elcsatolása kapcsán pedig arra mutatott rá, hogy a magyaroknak nem a félsziget vagy Kelet-Ukrajna volt a fontos, hanem a kárpátaljai magyar kisebbség.
Vona a Nagy-Magyarországra vonatkozó kérdésre úgy reagált, hogy ez egy történelmi idea, a Jobbik a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek autonómiatörekvéseit támogatja.
Az interjú végén a Jobbik miniszterelnök-jelöltje megerősítette, hogy a pártja egyedül indul a választásokon, és mind a 106 egyéni körzetben lesznek jelöltjeik. Azt ugyanakkor nem zárta ki, hogy a választások után a két fiatal párttal, az LMP-vel és a Momentummal koalíciós tárgyalásokat folytasson.
Mint mondta: talán nagyképűnek hangzik, de ő a demokrácia utolsó bástyája Magyarországon.
Vona szerint az ugyanis az elmúlt hét év kormányzásából kiderült, hogy Orbán Viktor nem demokrata. Látszik ez a sajtószabadság, az állami szervek függetlenségének, a magántulajdonnak és a vállalatok szabadságának aláásásából, vagy abból, ahogy a civil szervezeteket, egyetemeket támadják. A Jobbik elnöke a Fidesz Achilles-ínát abban látja, hogy népszerű, ami abból táplálkozik, hogy egyetlen témával, a migrációval az egész társadalmat hisztérikus félelemben tartja. Szerinte abban a pillanatban, ahogy ez véget ér, az egész rendszer is véget ér, mert nincs mögötte valódi kormányzati teljesítmény.
A Jobbik elnökét kérdezték a Simicska Lajoshoz fűződő viszonyáról is. Ezzel kapcsolatban a pártelnök leszögezte, hogy semmilyen anyagi támogatást nem kapnak az oligarchától, a Fidesz egykori gazdasági háttéremberétől.
Azt viszont elismeri, hogy a Simicskához tartozó médiában egyre nagyobb teret kap a Jobbik.
Vona abban szkeptikus, hogy a miniszterelnökkel egykor baráti kapcsolatot ápoló Simicska bevet majd valamit a kampányban. A Jobbik elnöke úgy véli, hogy az üzletembernek is mérlegelnie kell, hiszen bizonyára Orbán Viktor is kemény bosszúra készül.
