Vokskáosz

Ki a hibás a vasárnapi káoszért? Amit egyébként az váltott ki: a parlament ötpárti konszenzussal elfogadta azt a javaslatot, hogy a „vendégszavazók” egy szavazókerületen belül csak egy szavazókörben járulhatnak az urnákhoz.

– Kezdjük inkább pozitív megközelítéssel: méltányolni kell, hogy az Országos Választási Bizottság a „külsős” szavazók számára igyekezett átlátható rendszert kialakítani. Viszont ilyen bonyolult helyzeteket nem lehet „hirtelen” kezelni. Az átszavazók magas száma miatt erre már hetekkel, de akár csak napokkal korábban is fel lehetett volna készülni – hatástanulmányokkal, előzetes „próbákkal”. Ez tény. De most nem a felelősöket kell keresni, nem ez a legfontosabb.

Hanem?

– Korrigálni kell a hibákat, és ez már a következő parlament feladata lesz. Attól semmi sem oldódik meg, ha addig kutatnak a „bűnösök” után, amíg valakit „ki nem ráncigálnak” a helyéről.

Ehhez képest Kósa Lajos lemondásra szólította fel az Országos Választási Iroda és az Országos Választási Bizottság vezetőit. Tóth Zoltán választási szakértő szerint az OVB elnöke és a testület hibázott.

– Igen, hibáztak. Valamelyest mentségül szolgálhat, hogy precedens nélküli a vasárnapi eset: improvizálni kellett, és az OVB nem bizonyult jó rögtönzőnek. Ám akkor sem gondolom, hogy pellengérre kell állítani bizonyos tisztviselőket. A tévedés, a jóhiszeműen meghozott hibás döntés nem bűn. Sem közigazgatási, sem büntetőjogi értelemben.

Nem mellesleg: a vokskáosz betetőzése az volt, amikor az OVB negyed nyolc felé bejelentette, meghosszabbítja a kampánycsendet. Miközben egyes tévék már közvetítettek a pártszékházakból, rendezvényekről, s latolgatták az eredményeket.

– És épp ez az igazi dilemma: volt-e joga az OVB-nek az országos választások lezárultával kiterjeszteni a kampánycsendet?

Tegyük hozzá: elvileg még „szilencium” volt, amikor Virág Rudolf, az OVI vezetője már hivatalosan ismertetni kezdte a részeredményeket. Ezzel ő maga sértett kampánycsendet?

– Virág Rudolf előzetesen jelezhette volna, milyen szakértői vélemények alapján ítéli meg úgy, hogy az OVB mégsem terjesztheti ki a kampánycsendet. De utólag nem bírálhatta volna felül az OVB döntését. Kétségtelen: a választási iroda és a választási bizottság képtelen volt az összehangolt munkára.

Sokak számára az sem volt egyértelmű, mit jelent ilyen esetben a kampánycsend meghosszabbítása. Politológusok, elemzők órákig a pártok nevét sem merték kimondani az élő televíziós műsorokban.

– A merev jogászi hozzáállás tényleg súlyosbította a kialakult helyzetet. A kampánycsend arra szolgál, hogy ne befolyásolja a választókat. Ám ebben a rendkívüli esetben rugalmasabban kellett volna kezelni a kérdést. Így valóban abszurd helyzet állt elő.

Elképzelhetőnek tartja, hogy akad, aki majd ezért óvást nyújt be?

– Az óvás ötlete – vélhetően – többekben felvetődik majd. Óvást egyébként bárki benyújthat, aki úgy érzi: a fennálló helyzet sértette a választójogában, vagy olyan jogi ellentmondást talált, amely megkérdőjelezi a választások kimenetelét. Ebben az esetben végig kell járni a jogorvoslat lépcsőfokait. Az OVB-hez benyújtott panaszokról az OVB dönt. A döntés megtámadható, s bíróság elé kerülhet a panasz. Minderre nagyon rövid idő áll rendelkezésre: egy héten belül ki kell derülnie, ha egy választókörben esetleg a voksolás megismétléséről határoznak. De véleményem szerint semmi sem indokolja, hogy az OVB helyt adjon ilyen beadványoknak.