Várakozás és lehetőség
A 13. szám Fórum rovatában, „A kampány közepén” hozzászólói körében vita alakult ki: elmenjünk-e szavazni, és ha igen, miként fejezzük ki álláspontunkat?
Nem kevesen voltak, akik az érvénytelen szavazás mellett érveltek. Húsz évvel a rendszerváltás után az emberek jelentős része nem vállalja a választás kockázatát, nem foglalkozik „ezekkel”.
A pártok a két évtized során csekély segítséget adtak a hazai demokrácia fejlődésében. Ha nem is mindig direktben, de többnyire azt sulykolták, te csak ikszelj mellénk, majd mi gondolkozunk helyetted.
A demokratikus szempontok háttérbe tolása persze nem egyforma súllyal és módon jelent meg a pártok részéről. A belső demokrácia nagyon is eltérően volt/van jelen a pártoknál. Az MSZP-ben a korántsem tudatosan vállalt laissez fair és a párt minden szinten gyenge vezetettsége vitte el a valódi demokratikus irányból a pártot. A Fidesz esetében a több mint húszéves, lényegében egyszemélyi hatalom nem engedte/engedi érvényesülni elégséges mértékben a demokratikus elveket sem belül, sem kifelé.
A közállapotok változtatásához pedig nincs más út, mint az együttműködés. Nemcsak a pártok között, hanem az állampolgárok között is újra kell építeni a lerombolt hidakat. Nem kis feladat, miután túl jól „sikerült” az emberek megosztása, szembeállítása.
Nincs más utunk, mint az együttműködés. Nehéz időszak elé nézünk. A politikának, a politikusoknak változniuk kell. A politikának minket kell szolgálnia, és nem fordítva. Ehhez azonban demokraták kellenek, valódi demokraták.
André Attila
Gyula
