Újságírók, politikusok a zsák alján
A tűzoltókban, a postásokban és tanárokban van a leginkább bizalmunk, a politikusokra és az újságírókra lyukas garast se bíznánk. De javítottak e helyzetükön a bankárok?
A tűzoltók, a postások és tanítók, tanárok a dobogósai a GfK Csoport által 2010 tavaszán végzett felmérésnek. A Wall Street Journal Europe megbízásából készített, 15 európai országban és az Egyesült Államokban, Brazíliában, Kolumbiában és Indiában összesen 18 800 fő megkérdezésével zajlott kutatás arra kereste a választ, hogy 20 szakma és szervezet képviselői közül kiben bízunk meg leginkább.
Idehaza a lista első felében alig történt változás a tavalyi felméréshez képest. Érdekes, hogy az ezüstérmes postások iránt érzett bizalom az összes felmérésben résztvevő országnál magasabb, 95 százalékos.
Az orvosok és a katonák, csakúgy, mint 2009-ben, megint a 4. illetve az 5. helyen végeztek. A sorban őket a piackutatók (79%), a környezetvédő szervezetek (71), a rendőrök (65) és a bíróság (60) követi, mellyel e résztvevők megőrizték korábbi pozíciójukat, bár elmondható, hogy a rendőrök másutt népszerűbbek, mint hazánkban.
A jótékonysági szervezetek képviselői a lista 10. helyére kerültek a tavalyi 14-ről, a válaszadók 57 százaléka fejezte ki bizalmát velük szemben.
Kevésbé örömteli változás, hogy csak a lajstrom második felében találhatók az ügyvédek, a köztisztviselők, és az önkormányzati képviselők, mely csoportok mindegyike 2-2 hellyel esett vissza. A papság hasonlóan járt, s bár a világ több pontján robbantak ki botrányok a katolikus egyházzal kapcsolatban, az egyházi elöljárók iránti bizalom mértéke nemzetközi szinten még így is magasabb, mint hazánkban (globálisan: 58%, nálunk 50%).
Bár a szakszervezetek három százalékpontot javítottak korábbi megítélésükön, 15. helyükkel korántsem lehetnek elégedettek. Válság ide vagy oda, a bankárok 7 pontot javítottak, s megcsípték a 16. helyet.
A lista végén kullognak szokás szerint az újságírók, akikben tízből hárman bíznak, és a politikusok, akik iránt tízből mindössze egy megkérdezett fejezte ki bizalmát.
Számos értékkutatás jelzi: a magyar a nyugati kultúra szélén helyezkedik el, értékeink inkább az ortodox gondolkodásmódhoz állnak közel. Érdekes ellentmondás, hogy miközben gyenge az intézményrendszerbe vetett bizalom, rossz a morális közérzet, a jövedelmi egyenlőtlenségek miatt erős az igazságtalanságérzet, mégis nagyon jellemző az állami paternalizmus. Bár az állam számos képviselőjében nem bízunk, erős az államfüggőség, miközben a személyes felelősségvállalásra és a kockázatvállalásra való hajlandóság igen csekély.
