Támadás a sajtószabadság ellen: veszélyben a magyar EU-elnökség
Régen írt a nemzetközi sajtó annyit Magyarországról, mint most, miután a Parlament elfogadta az új sajtótörvényt. A külföldi visszhang elsöprő többsége rendkívül negatív. Van olyan politikus is, aki ezek után kétségbe vonja hazánk alkalmasságát az uniós elnökségre.
Európa egyik legbefolyásosabb, konzervatív napilapja Neue Zürcher Zeitung megállapítja: „Az új sajtótörvény elfogadtatásával Orbán miniszterelnök – közvetlenül az EU elnökségének átvétele előtt – eszközt teremtett ahhoz, hogy a kizárólag a kormányzó Fidesz képviselőiből álló Médiatanács révén ellenőrizze az ország közszolgálati médiáját. A felügyelő hatóság, a NMHH élén Szalai Annamária, a Fidesz hűséges tagja áll – kilenc évre megválasztva. Szalai helyettesei is a vonalhoz hű Fidesz-káderek s a teljes kontroll vonatkozik az elektronikus közszolgálati médiára és az MTI-re - azok szerkesztőségeit feloszlatták. Egyidejűleg „médiaalkotmányt” bocsátottak ki, amely gyeplőt rak a magánkézben lévő médiára, a nyomtatott sajtóra csakúgy, mint az internetesre s azokat „kiegyensúlyozott” tudósításra, „politikai pártatlanságra” kötelezi. Az előírások megsértése esetén a hatóság átszámítva 90.000 euróig terjedő pénzbüntetéseket szabhat ki, vagy betilthatja a lapokat, az adókat. (…) A Fidesz képviselői a sajtószabadság és a „közérdek” közötti „egészséges egyensúlyról” beszélnek. Figyelmen kívül hagyva a EBESZ aggodalmát Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium államtitkára azt mondta lapunknak, hogy az új sajtótörvény maradéktalanul megfelel az európai alapjogoknak és az EU-ban a demokratikus értékekről vallott felfogásnak. Az új törvény bírálói attól félnek, hogy a kormányt kritizáló médiát megfélemlíthetik, vagy elhallgattathatják.”
A legolvasottabb, liberális német hírmagazin a Der Spiegel „Merkel bírálja a magyar szájkosártörvényt” címmel számolt be a berlini kormányszóvivő szerdai nyilatkozatáról és rámutat: „A hatóság nyár óta felügyeli a közszolgálati médiát s a most elfogadott törvény szerint az újságíróknak meg kell nevezniük forrásaikat, ha a nemzetbiztonság szempontjából fontos kérdésekről van szó. A magyar médiahatóság kizárólag a kormányzó, jobboldali-nemzeti Fidesz képviselőiből áll, elnökét, Szalai Annamáriát Orbán Viktor személyesen nevezte ki kilenc évre. Az alkotmánymódosítás értelmében a NMHH elnöke parlamenti ellenőrzés nélkül adhat ki rendeleteket.”
A Spiegel közölte Jürgen Trittin-nek, a német Zöldek parlamenti frakcióvezetőjének állásfoglalását: „Trittin határozottan bírálta a médiatörvényt, mondván: Magyarország csak akkor veheti át január 1-én az EU elnökségét, ha ezt a vitatott törvényt visszavonja. Ilyen támadás, amelyet a jobboldali-konzervatív magyar kormány parlamenti többségével a sajtószabadság ellen intézett, összeegyeztethetetlen a magyar EU-elnökséggel. A politikus felhívta a német kormányt, mindenekelőtt Guido Westerwelle külügyminisztert az azonnali közbelépésre.”
