Százezres átverés volt csupán a pedagógusok béremelése?

Az úgynevezett előmenetel megalázó, hiszen ha a kormány tartotta volna a szavát, ma akár százezrekkel többet vinnének haza a tanárok.

2018. január 6., 13:36

Szerző:

Pedagógustüntetés a Kossuth téren – érik az újabb tiltakozás?

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) pécsi ügyvivője kiszámolta, hogy mennyi lenne a tanárok illetménye, ha a kormány tartja magát a 2013-as ígéretekhez, ha a tanárbéreket a mindenkori minimálbérhez köti és ha differenciálás nélkül kaptak volna emelést 2017-ben. Az eredmény megdöbbentő:

a különbség 50 és 210 ezer forint között mozog havi szinten.

A pecsistop.hu-nak nyilatkozó pedagógus több számítást is végzett a pedagógus előmeneteli rendszer szerinti illetmények kapcsán. Először a 2016. szeptember 1-jétől hatályos százalékokkal számolt illetményeket hasonlította össze a 2018-as minimálbérrel és a 2017. szeptember 1-jétől hatályos százalékokkal. Mint mondta, ennek oka az, hogy a 2017. szeptemberétől hatályos illetményalap megállapításához alkalmazandó százalékok és a 2016. szeptember 1-jétől hatályos százalékok különbözetét differenciált illetményemelésre lehetett felhasználni.

Az eredeti ígéretek szerint ez utóbbi százalékokat vezették volna be 2013 szeptemberétől, és az illetményeket a mindenkori minimálbérhez kötötték volna. A számokból viszont egyértelműen kiderült, hogy

ez nem történt meg, sőt a kormány kifejezetten spórol egy-egy tanáron azzal, hogy a belengetett béremelést kitolta négy évre.

Ezt tetézte, hogy már az első év után elszakították a bérrendszert a minimálbértől, és a helyette bevezetett úgynevezett vetítési alap, amelyből a bért kell számolni mindenféle szorzókkal, a 2014-es minimálbér szintjén maradt. Majd jött a következő csavar: a négy évre kitolt béremelés utolsó eleme már nem is járt mindenkinek, hanem az intézményvezetők „differenciálhattak”, hogy ki kap és ki nem.

Nagy Erzsébet kiszámolta azt is, hogy ha a 2018. évi minimálbérrel számolt illetményeket a 2017. szeptember 1-jétől hatályos számítás szerinti illetményekkel hasonlítjuk össze (tehát ha úgy vesszük, hogy az intézményvezető 2017. szeptember 1-jétől differenciálás nélkül hajtotta végre az illetményemelést), akkor hogyan alakulnak a különbözetek.

Elképesztően nagy a különbség.

Egy kezdő, főiskolát végzet tanárnál 85, egy egyetemi diplomával pályát kezdőnél 96 ezer forint a különbség Pedagógus I. kategóriában. Egy veterán pedagógus esetében a különbség már 135, illetve 151 ezer forint havonta. Pedagógus kettőben a különbség még nagyobb, akár 163 ezer forint is lehet, egy mesterpedagógusnál a 200 ezer forintot karcolja a differencia, míg egy kutatótanárnál a 210 ezret is meghaladja.

– Ha ehhez hozzávesszük, hogy a középfokú végzettséget igénylő munkaköröket betöltők garantált bérminimuma havi 180.500 forint, és összevetjük ezt a kezdő fizetésekkel, azaz gyakornoki illetményekkel, vagy akár a magasabb kategóriákhoz tartozó illetményekkel is, láthatjuk, hogy a kormány hova helyezi a pedagógus-munkakörökben foglalkoztatottakat – vélekedett Nagy Erzsébet. – Amellett, hogy az ígéretek szerint 50-100-210 ezer forinttal kellene többet keresnie a tanároknak havonta, az is elég beszédes, hogy a garantált bérminimum ma meghaladja egy főiskolát végzett pályakezdő kötelező illetményét.

Megalázó erre az óriási átverésre az előmenetel szót használni, az meg egyenesen felfoghatatlan, hogy ilyen feltételekkel ki választja majd itthon ezt a pályát – tette hozzá a pécsi ügyvivő.

A 168 Óra is beszámolt már arról: ahogyan sok-sok más szakmában, úgy az oktatásban sem valósultak meg a kormány ígéretei. Mint megírtuk, 2010 óta a pedagógusok felelősségét emelte ki a kabinet, és ennek szolgálatában megemelték terheiket. Cserébe – állították – a 2013-ban indított pedagógusok béremelési programjában a fizetések átlagosan 40 százalékkal emelkedtek, és a béremelés idén és jövő ősszel is folytatódik. Valójában azonban úgy néz ki a dolog, hogy bár a pedagógusok kaptak fizetésemelést 2010 óta, arra egyrészt több részletben került sor, miközben a terheik jelentősen nőttek, másrészt a bérüket elszakították a minimálbértől, ami miatt az folyamatosan veszít értékéből, sőt:

az OECD-országok közül pedig még mindig Magyarországon a legalacsonyabb egy kezdő tanár fizetése.