Strasbourg feladta a leckét a kormánynak
Érdemi fordulatot vett Strasbourgban a 2012-ben kényszernyugdíjazott bírók ügye: az emberi jogi bíróság kérdéseket intézett a magyar kormányhoz, és a kabinetnek három hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon.
A bíróság az emberi jogok európai egyezményének nyolcadik cikkére hivatkozva folytat eljárást, amely szerint „mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét” tiszteletben tartsák. Ezt a passzust a magyar állam az érintettek idő előtti menesztésével megsérthette – számolt be róla a Népszabadság.hu.
A parlament által 2011-ben elfogadott törvénymódosítás szerint a bírói nyugdíjkorhatárt hetvenről 62 évre szállították le, és emiatt a következő évben mintegy 270 főnek – zömében vezető beosztásban levő bírónak – kellett távoznia. A kormány hivatalosan a nyugdíjkorhatár egységesítésére hivatkozott – ami 62 év volt, és 2022-ig 65-re emelkedik –, a cél azonban egyértelműen a korábban kinevezett bírósági vezetők eltávolítása volt. Az intézkedés miatt többen az Alkotmánybírósághoz fordultak, és a testület a kényszernyugdíjazást alaptörvény-ellenesnek minősítette.
Ugyanakkor az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, és az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Magyarországot. A kormány visszakozott, és az Országgyűlés a korábbi szabályozást úgy módosította, hogy a bírói nyugdíjkorhatár csak fokozatosan csökken hetvenről 65 évre, és akit idő előtt küldtek el, az ismét felöltheti a talárt. A vezetőket azonban egyetlen posztra sem helyezték vissza.
