Siklósnagyfalu polgármestere befogadná a menekülteket
Különös és egyben bíztató dolog történt menekültügyben, Kosztics József, Siklósnagyfalu polgármestere bejelentette, hogy a kormány által gerjesztett hangulat ellenére, ő befogadná falujába a menekülttábort. A nagyrészt romák lakta falu polgármesterével beszélgettünk.
– Mit gondol a menekültügyről?
– Fontosnak tartom rögtön az elején leszögezni, Kosztics József magánemberként szeretnék állást foglalni ebben a témában.
– Miért?
– Mert polgármesterként csak akkor lesz dolgom az üggyel, ha esetleg beélesedik a kérdés, addig én is csak egy helyi polgár vagyok. Az egész gondolkodást az indította el bennem, hogy a megyei lap újságírója megkérdezte tőlem, mi itt láttunk-e már menekültet errefelé? Elmondtam, hogy nálunk, Siklósnagyfaluban nem, de úgy hallottam, hogy a környékbeli településeken már jártak. Ám azokról is kiderült később, hogy „téves riasztás” volt, mert a kukoricásban dolgozó helyieket nézte valaki menekültnek. Ennek kapcsán beszélgettem néhány emberrel, és egy ilyen alkalommal vetődött fel bennem, hogy én – Kosztics József magánember – nem látom akadályát annak, hogy Siklósnagyfaluba menekültek jöjjenek, menekült tábor legyen. Döbbenten figyelem a híradásokban, hogy milyen szomorú, rossz körülmények között tengődnek emberekről van szó. Családok gyerekekkel fekszenek kint esőben, kánikulában az utak mellet. Még nézni is szörnyű, mire kényszerülnek. Emberként, cigányemberként megszólalt a szociális érzékenységem, egyszerűbben szólva: sajnálom ezeket az embereket Azt gondolom, hogy ha el kellene menekülnöm ebből az országból, a hazámból, nekem is jól esne, ha erejükhöz mérten segítenének az emberek.
– Miért kellene elmennie?
– Ha – feltéve, de meg nem engedve – 2018-ban szélsőjobboldali párt nyerné meg az országgyűlési választást, én és a családom biztosan csomagolnánk.
– Milyen a falu lakosságának összetétele?
– Siklósnagyfalu a 2015. január 1-i adat szerint 480 fő lakosú, 80 – 85 %-ban cigány nemzetiségű, a többiek ős Siklósnagyfaluiak.
– Mit gondol a lakosság, hány százaléka támogatná az ötletét?
– Nem tudom, ott még nem tartunk, egy dolog biztos, hogy ha eljönne az idő, helyi népszavazást írnék ki az ügyben.
– Milyen módon látja lebonyolíthatónak a menekülttábor létesítését?
– Amennyiben megismerhetném a részleteket, ha a kormány részéről az illetékesek megkeresnének minket, és elmondanák, hogy mit, miből, hogyan szeretnének megvalósítani, mik az előnyök, mik a hátrányok, akkor ki tudnék állni a falu elé, és mint már mondtam, ekkor válnék polgármesterré a magánemberből, és megpróbálnám elmagyarázni a többieknek is azt, amiben hiszek, és amit vallok. Ekkor az összehívott falugyűlésen kezdeményezném a helyi népszavazást a lakosok körében.
– A szavazás megszervezése mennyi időt vesz igénybe?
– Ezt még pontosan nem tudom, mert a jegyzővel még nem egyeztettem.
– Mit kérne cserébe azért, hogy a sportpályájukat átengedjék?
– Csupa olyan dolgot, ami a kormánynak szinte semmibe nem kerül, nekünk viszont elérhetetlen messzeségben van, mert képtelenek vagyunk finanszírozni, például az egészséges vízellátást a községben.
– Ön szerint a kormány miért nem kap az alkalmon, és veszi fel a kapcsolatot a községükkel?
– Azt gondolom, hogy túl nagy a környékbeli települések lobbi-ereje, hatalmas az ellenállás a vezetők és a lakosok részükről. Nagyon félnek valamitől, de hogy mitől, azt nem tudják megmondani. Éppen ezért kezdeményeztem egy találkozót a környékbeli polgármesterekkel, mert szeretném elmondani nekik a gondolataimat, hogy ha egyféle médiát néznek, akkor abból nehéz az objektív tájékozódás. Sok a ferdítés, a csúsztatás. Szeretnék tiszta, világos, egyértelmű tájékoztatást adni arról, hogy mit mondtam én, mint magánszemély, és mi lesz az álláspontom, mint polgármesternek, ha odáig jut az ügyünk. Sajnos úgy látom, hogy nem lépünk előre. Azt, hogy a kormány miért nem gondolja komolyan a felvetésemet, tőlük kell megkérdezni. Nekem az az érzésem, hogy ez eldöntött tény, és előrehaladottak a tárgyalások a kivitelezéssel kapcsolatban. Nyilvánvaló, hogy Villány, Siklós, Nagyharsány, Beremend elég nagy községek ahhoz, hogy meglegyen az elegendő erejük, hogy lesöpörjék a javaslatomat az asztalról.
– A szerdai találkozóra jött már visszajelzés?
– Ma reggel küldtük ki a meghívókat Nagyharsány, Beremend, Old, Kásád, Egyházasharaszti és Alsószentmárton polgármestereinek. Őket szeretném első körben megnyugtatni. Nem értem, hogy miért nem mondhatom el a magánvéleményemet ebben az országban és miért okoz közfelháborodást, ha megnyilvánul egy polgármester magánemberként. A konkrét döntés egy kormánymegkeresés után mindenképpen a falu lakosságáé, nekem bárhogy döntenek is az itt lakók, tiszteletben kell azt tartanom. Nem mellesleg, Siklósnagyfaluban köttetett már vegyes házasság iszlám vallású emberekkel, nyilvánvaló, hogy ennek is megvolt az érzelmi mellett az anyagi ellentételezése, motivációja mindkét fél részéről. Tudomásom van sok olyan településről, ahol szintén köttetett már ilyen vegyes házasság. Félnek az emberek valamitől, amiről nem is tudják, hogy micsoda. Nem veszik a fáradságot, hogy megismerjék ezeket az embereket. Csak a politika által sulykoltak vezérlik őket, hogy azok terroristák, robbantgatnak, veszélyesek, betegségeket terjesztenek. Magyarország megállítja őket, nem engedi tovább, pedig ők nem itt akarnak letelepedni, nem akarnak itt élni. Amint lehetőségük lesz, nyilván el fognak menni.
– Miért lepődik meg azon, hogy az emberek tudatában Kosztics József a magánember és a polgármester összemosódik.
– Nyilvánvalóan nem mondok mást egyik minőségemben sem. Ha megszólalok, mindazok nevében is teszem, akik rám szavaztak és bíznak bennem és elhiszik, hogy jót akarok nekik és a szerencsétlen embereknek is, akik a segítségünkre szorulnak. Természetesen azt se élem meg kudarcként, ha az itt élők másként döntenének, hiszen tiszteletben kell tartanom mindenki véleményét, érzését, szimpátiáját. Hogy jól értsen, én cigány emberként is szembesültem előítéletekkel. Származásom miatt voltak velem rosszindulatúak emberek, sokunknak van ilyen tapasztalata. Mindezt az okozta, hogy van egy kialakult, berögzült kép a cigányságról. Ugyanígy viselkednek a menekültekkel is. Hallgatom őket, és sokszor olyan, mintha rólunk beszélnének. Nem is ismerjük őket. Megértem, hogy az emberek tartanak az újtól, az ismeretlentől. Tartsunk tőlük, de ne féljünk. A menekültek többségünkben mélyen vallásos emberek nem is értem, hogy miért keltenek ekkora riadalmat.