Schmitt másolt: a Fidesz megnyugodott, a KDNP mintha nem értené
A korábbi határidőhöz képest egy nappal korábban hozta nyilvánosságra jelentésének összefoglalóját az államfő kisdoktorijával szemben felmerült plágiumgyanú miatt felállított bizottság a Semmelweis Egyetem honlapján kedden. A tényfeltáró bizottság jelentése szerint Schmitt Pál másolt, de az egyetem követett el szakmai hibát, amikor a szövegazonosságokat nem tárta fel időben. A Fidesz megnyugodott, az ellenzék a köztársasági elnök lemondását követeli.
A Fidesz lezártnak tekinti az ügyet a Semmelweis Egyetem tényfeltáró bizottságának jelentését megismerve - közölte az MTI-vel Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője kedden az államfő kisdoktorija ügyében lefolytatott vizsgálat eredményére reagálva.
A Kereszténydemokrata Néppárt reményei szerint végre pontot tett a politikai támadások végére a Schmitt Pál államfő kisdoktorija ügyében a független és szakmai testület által lefolytatott és a hibákat feltáró eljárás. A kisebbik kormánypárt sajtóirodája az MTI-hez kedden eljuttatott reagálásában kiemelte: a köztársasági elnök kisdoktoriját vizsgáló bizottság jelentése megnyugtató lezárása lehet azon felvetéseknek, amelyek szerint kérdéses az államfő dolgozatának eredetisége.
Az MSZP szerint egyértelművé vált, hogy Schmitt Pál "lopta" doktori disszertációját, ezért le kell mondania a köztársasági elnöki posztról – erről Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője beszélt.
Kérdésre válaszolva hangot adott nézetének: ha Schmitt Pál nem mond le, akkor a Fidesz-frakciónak megvan rá a lehetősége, hogy "kiküszöbölje ezt a morális csorbát". Úgy vélte, Orbán Viktor adhat "utasítást" Schmitt Pált leváltására és ezt a Fidesz-frakció a kétharmadával minden további nélkül megteheti.
Az LMP véleménye szerint Schmitt Pál mind a doktori címre, mind a köztársasági elnöki pozícióra méltatlanná vált – mondta az LMP szóvivője, Heltai László. Szerinte az államfő kisdoktori dolgozatában plagizált, és le kell mondania. A politikus szerint az államfővel kapcsolatos plágiumgyanú miatt felállított testület azt állapította meg, hogy: „Schmitt Pál doktori disszertációjának 95 százaléka tulajdonképpen másoláson alapul, más forrásmunkáknak a hivatkozás nélküli átmásolásán”.
A Jobbik szerint a bizottság egyértelműen megállapította, hogy az államfő plagizált, csak "ebből röhejes következtetéseket von le". De már önmagában a tény is elegendő ahhoz, hogy Schmitt Pál lemondjon posztjáról - jelentette ki Dúró Dóra kedden.
A Demokratikus Koalíció arra szólítja fel Schmitt Pál köztársasági elnököt, hogy mondjon le tisztségéről, ellenkező esetben egy hét múlva tüntetésen próbálják erre rábírni. Molnár Csaba, a Gyurcsány Ferenc vezette párt alelnöke azt mondta: bár az államfő plágiumgyanús kisdoktori disszertációját vizsgáló egyetemi tényfeltáró bizottság mentegetni próbálja a köztársasági elnököt, a jelentésből így is kiderül, hogy Schmitt Pál "tudományos értelemben lopott, és jogellenesen jutott doktori címéhez".
Reagált a sportkutató lánya
Reagált a jelentésre annak a bolgár sportkutatónak a lánya, akinek művéből Schmitt Pál – immár a vizsgálóbizottság által is deklaráltan – hosszú szövegrészeket lopott.
„Már a kezdetektől mondtam, hogy abban a kutatásban, amit édesapám folytatott, Schmitt Pál nem működött közre. Az a kutatás és elemzés apám saját ötlete volt, ő dolgozott rajta egyedül” – mondta a
hvg.hu-nak a 2005-ben elhunyt Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató lánya. A jelenleg Svájcban élő Malina Georgiev ugyanakkor nem kívánta kommentálni azt, hogy a bizottság nem tett javaslatot a doktori cím visszavonására.Nem mernek dönteni
A SE dékánja, Tulassay Tivadar által írt közlemény szerint a bizottság 1157 oldalból álló jelentését tájékoztatásul és állásfoglalás végett elküldte a nemzeti erőforrás miniszternek.
Schmitt másolt, de az egyetem hibázott
A vizsgálóbizottság kedden nyilvánosságra hozott összegzésében részletesen ismertetik a kisdoktori értekezés idején érvényes, az 1992-es szabályozási környezetet, majd a doktori eljárást tekintik át. Mint írták, az eljárásban feltűnő, de nem tekinthető szabálytalannak, hogy a jelentkezés és a doktori értekezés megvédése között mindössze egy hónap telt el.
Hozzátették: ha nem is szabálytalanságra, azonban mindenképpen formai hibára utal "a dolgozatra általában jellemző szakszerűtlen forrásmegjelölés, illetve a hivatkozásokra történő szakszerű utalások hiánya, melyre a témavezetőnek, illetőleg a bírálóknak még a felkészülés idején, illetve az elő-opponensi véleményben fel kellett volna hívnia a figyelmet".
Mint írták, szintén eljárási hibára utal, hogy az értekezés végén felsorolt irodalmi hivatkozások nem a szabályos bibliográfiai elvárásnak megfelelően szerepelnek, s a 21 hivatkozási tételből 5 esetben az eredeti mű nem volt beazonosítható.
Nem használt forrásmegjelölést
Az összefoglaló szerint megerősítést nyert, hogy a dolgozat szerzője a kisdoktori értekezés szövegében sehol nem használta a forrásmunkákra történő közvetlen utalást. Nem használt a szövegben idézőjelet, szövegközi szerzői név megadását, lábjegyzetet vagy végjegyzetet.
A bizottság megjegyezte azt is, az értekezés nem tartalmaz köszönetnyilvánítást, amelyben általában az értekezés létrejöttét elősegítő személyeket, kutatókat vagy a témában közösen dolgozó munkatársakat szoktak felsorolni.
A részletes megállapításokat ismertetve kitértek arra, hogy a dolgozat a 34. oldalától az 50. oldaláig "teljes szövegazonosságot tartalmaz" Klaus Heinemann egyik - az összegzésben pontosan megjelölt - írásával, további 180 oldal pedig részleges egyezést mutat egy Nikolaj Georgiev-munkával. Megjelölték továbbá több diagram, illetve táblázat eredeti forrását.
Az összegzésben az olvasható: a doktori eljárás - eljárási hiányosságokkal ugyan, de - formailag megfelelt az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem gyakorlatának. A dolgozat szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul, ami nem derült ki időben, holott annak feltárása a korabeli védési eljárás részét kellett volna, hogy képezze - írták, hozzátéve: a TF szakmai hibát követett el, amikor ezt a szövegazonosságot nem tárta fel időben, s így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak.
Ők vizsgálódtak
A tényfeltáró bizottság január 23-án állt fel, tagjait eddig nem nevezték meg, most nyilvánosságra hozták a névsort; a bizottság tagja volt Tóth Miklós, az SE Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja, Gombocz János, a kar testnevelés-elmélet és pedagógiai tanszékéről, Kovács Etele, a kar atlétikai tanszékéről, Rácz Károly, az SE Doktori Iskola elnöke és Fluck Ákos ügyvéd.
Tóth Miklós, a vizsgálóbizottság egyik tagja, Schmitt Pál disszertációjának kivizsgálása közben kapta meg a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöki posztját. A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánját a MOB február 26-ai közgyűlésén választották meg az elnökség tagjának, hetekkel a vizsgálóbizottság felállítását követően, s szinte napra pontosan egy hónappal a mai „eredményhirdetés” előtt. A szakember egyben a diák- és főiskolai-egyetemi sportért felelős szakmai tagozat elnöke is lett.