Republikon-konferencia: a romákat érintő kérdésekről vitáztak

A konferencia kezdetén a felkért politikusok a rendszerváltás óta a romák felzárkózását segítő, általuk pozitívnak értékelt lépésekről beszéltek.

Hiller István (MSZP) korábbi oktatási és kulturális miniszter a 2002 előtt elindított tehetséggondozás és az óvodáztatás terén a korábbi szocialista kormányzati eredményeket emelte ki.

Osztolykán Ágnes, az LMP országgyűlési képviselője, az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának alelnöke a 2005-ben meghirdetett Roma évtized programot és a később megszületett európai roma stratégiát értékelte nagyobb lépésként.

Juhász Péter, az Együtt 2014-PM társelnöke a cigányságot segítő civil programokat emelt ki, fontosnak nevezte a kormányzati intézkedéseket is, de – mint mondta – azok végrehajtására „oda kellene figyelni”.

Kovács Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár azt mondta, hogy „sporadikusan jelenhetett meg” az elmúlt húsz évben mindaz, amiről pozitívumként lehet beszélni a területen. A jelenlegi kormány alakított ki nemzeti szinten „értelmezhető struktúrát”, és 2011-ben a magyar európai uniós elnökség alatt sikerült uniós szintre emelni a roma politikát – jelentette ki.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció alelnöke a konkrét programok helyett elveket emelt ki, többi között a helyi kezdeményezések, szerveződések támogatásának és a cigányság társadalmi „befogadásának” fontosságát hangsúlyozta.

Niedermüller Péterrel egyetértve Osztolykán Ágnes és Juhász Péter is beszélt arról, hogy a cigányság ügyében „pártok feletti” konszenzusnak kellene létrejönnie.

Hiller István kijelentette, beszélni kell arról, hogy bár fontos területeken eltérő a véleményük a megjelent politikusok által képviselt pártoknak, de a romák és a nem romák „normális együttélésében” érdekeltek. „Jelentős az a magyarországi politikai véleményalkotás, amely nem együttélésben, nem integrációban, nem befogadásban, hanem elkülönítésben (...) láttatja saját elképzelését” – tette hozzá.

Kovács Zoltán ennek kapcsán azt mondta, hogy szerinte nemcsak a radikális jobboldalról, hanem „a másik oldal hipokritaságáról is” beszélni kell: a bajai videójátékról és a videófelvételről, amelynek kihasznált szerepelői és áldozatai a romák.

„Vannak olyan politikai erők, nemcsak a jobboldalon, hanem a másik oldalon is, amelyek nem fognak hezitálni kihasználni a romákat” – fogalmazott az államtitkár, majd hozzátette: fontos, hogy ezektől a szélsőségektől is megszabaduljunk.

Kovács Zoltán azt mondta, azokra a sztereotípiákra erősít rá a roma emberekkel elkészített bajai videó, amelyek ellen megpróbálnak fellépni. Azok a politikai erők, amelyek ezt ki- és felhasználják, azok a felzárkózásban nem tudnak partnerek lenni – fűzte hozzá.

Niedermüller Péter Kovács Zoltán szavaira reagálva „csúsztatásnak”, a hangsúlyok összekeverésének nevezte a bajai videó összehasonlítását a Jobbik „újfasiszta, rasszista, cigányellenes” szövegeivel és azzal a ténnyel, hogy – mint mondta – a Fidesz ezzel a párttal számos önkormányzatban együttműködik.

Juhász Péter, visszautasítva Kovács Zoltán kijelentését, azt mondta: ez azt mutatja, hogyan próbálják elterelni a figyelmet egy problémáról.

Osztolykán Ágnes szerint a bajai videó „a korrupt politikai elit játéka a roma kisebbséggel”.

Kovács Zoltán viszonválaszában azt mondta, hogy az ellenzéki oldal is tett azért, hogy nem sikerült a Jobbikot karanténba zárni.

„Mi látjuk, hogy ki a farkas, de legalább ilyen veszélyesek azok, akik báránybőrbe bújva ott vannak közöttünk” – fogalmazott az államtitkár, majd hozzátette: ezek az emberek nem átallják – legutóbb október 23-án a svéd televízióban – Magyarországot úgy beállítani, mintha az európai szintéren Magyarországon lenne a legnagyobb probléma a cigányellenesség, a rasszizmus és az antiszemitizmus ügye.

Kovács Zoltán úgy fogalmazott, hogy ez a két szélsőség fenyegeti ma azt a nemzetstratégiai fontosságú ügyet, amit a romák problémáinak a megoldása jelent.

Hiller István az elhangzottakra reagálva azt mondta, nem választási vitára, hanem szakmai konferenciára hívták – írja az MTI.

Az ellenzéki politikusok a tanácskozáson bírálták a jelenlegi kormányzat oktatáspolitikáját, szerintük az nem segíti a cigányság felzárkózását. Mint elmondták, rossz megoldásnak látják, hogy csökkentették a tankötelezettség korhatárát, valamint beszéltek arról, hogy oktatáspolitikai lépések elősegítik az iskolai szegregációt.

A Republikon Intézet az Ars Longa Művészeti Egyesülettel közösen szervezte A romakérdés és hátrányos helyzet – kitörési pontok és stratégiák című konferenciát.