Reding Orbánnak: „Az alkotmány nem játékszer!”

Nem kielégítő, amit az EU ma Magyarország vonatkozásában tesz. Igaz az, hogy az EU-szerződésbe egy új, „finomabb” szabályt kell beépíteni, mert a 7. cikkelyben szereplő eljárással, vagy a kizárással való fenyegetéssel csak a jogalkalmazói „atombomba” áll az EU rendelkezésére. Reding a jogállamiság megőrzése és az EU-tagállamon belüli működőképes igazságszolgáltatás érdekében ugyanolyan szigorú szabályokat akar, mint amilyenek a létrehozása jelenleg folyamatban van az euró- és a gazdasági témák vonatkozásában. Egy államban a gazdaság is csak akkor számíthat a befektetők bizalmára, hogyha jól működik az igazságszolgáltatás.

A Luxemburgból származó biztos asszony kijelentette, hogy 2014-ben ismét jelölteti magát az európai parlamenti választásokon, ugyanúgy, mint ahogyan eddig is tette. Ezért a biztosi posztjáról fizetés nélküli szabadságra megy, hogy részt tudjon venni a választási kampányban. Meggyőződése, hogy azoknak a biztosoknak, akik úgy tevékenykednek, mint egy kormánytag, közvetlen választás keretében kellene megmérettetni magukat a polgárok előtt. A jövőben ez lesz a szabály Európában. 2015-től kezdődően az EU-nak egy reformokat előkészítő konventre és mélyrehatóan megváltoztatott EU-szerződésre van szüksége. Ez 2018-ban léphetne hatályba.

Reding nyitva hagyta azt a kérdést, hogy akar-e az európai kereszténydemokraták egyes számú jelöltje lenni. „Ez nem szerepel a napirendemen”-mondta. A 62 éves politikust tapasztalatai miatt egyre többször mondják az EVP lehetséges közös jelöltjének. 14 év óta tagja az EU-Bizottságnak, kitűnően beszél az EU három hivatali nyelvén: németül, angolul és franciául, Európai parlamenti képviselő is volt, és egyike annak a kevés számú női politikusnak, aki az EU szintjén részt vesz a vezetésben. Az alapjogok iránti elkötelezettségével egyrészt csodálatot ébresztett maga iránt, másrészt néhány tekintélyes ellenséget is szerzett az EVP-ben, amikor a romák kiutasítása miatt határozottan fellépett Nicolas Sarkozy francia elnök ellen, vagy amikor Orbán ellen foglalt állást.

Vivian Redinggel Thomas Mayer beszélgetett:

Standard: A franciaországi roma kiutasításokat követően a magyar kormánynak az EU-s jogokat sértő alkotmánymódosításai jelentették az ön hivatali ideje alatt a második olyan esetet, amelynél az alapjogok megsértése hirtelen megdöbbenést váltott ki a széles európai közvéleményben. Most miért hevesebbek a reakciók, mint korábban?

Reding: A jogállamisággal nem lehet viccelődni. Az alkotmány nem játékszer, amit néhány havonta lehet módosítani. Továbbá a 2010-es Lisszaboni Szerződéssel valami megváltozott: a határokon átnyúló ügyek vonatkozásában igazságügy területén megerősítették a Bizottság illetékességét, – és a polgárok érdekében gyorsabban tudunk reagálni. Ehhez még az is hozzá adódik, hogy a Szerződésbe integrálták az alapjogi chartát, és így most nekünk is rendelkezésünkre áll egy saját Bill of Rights, ahogyan azt amerikaiak hívják.

Standard: Ez láthatóan csak nehezen keresztülvihető, nem?

Reding: Bebizonyítottuk, hogy komolyan vesszük az alapjogok megsértését. Vegye például csak a romák elleni megkülönböztetést. Lényegét tekintve semmi újdonság sem volt benne. Én azért léptem fel Franciaországgal szemben, mert az ország egyik népcsoportját anélkül utasították ki, hogy figyelembe vették volna eljárási jogaikat. Ez egyértelműen megsértette a 2004-ben elfogadott, az emberek szabad mozgásáról szóló EU-s irányelvet. Sajnos, korábban nem sok figyelmet szenteltünk ezeknek az EU-s törvényeknek. Ez volt a meglátásom. Ezután az egyértelmű európai jogi helyzet alapján megállapítottuk, hogy ezt az irányelvet 16 tagállamban nem helyesen vették át. Azóta ez megoldódott, de ehhez valóban feszítőrudast kellett használnunk.

Standard: A Magyarország elleni eljárások példaként szolgálnak-e arra, hogy a jövőben az alapjogok az európai szintről miként kerülnek majd átültetésre a nemzeti szintekre?

Reding: Nemcsak Magyarországról volt szó. Tavaly nyáron ott volt Románia, ahol a Legfelsőbb Bíróságot csaknem megfosztották a hatáskörétől. Közbeavatkoztunk, és meg tudtuk akadályozni a legrosszabbat. Amit mi Magyarországon tapasztalunk az egy szisztematikus eljárási mód az Alkotmánnyal szemben. Az Alaptörvényt minden harmadik, hatodik hónapban megváltoztatják a kétharmados többséggel. Törvényeket beemelnek az Alaptörvénybe, és ennek következtében az alkotmánybíróság többé nem tudja azokat alkotmányellenesnek minősíteni.

Standard: Konkrétan milyen hatással van ez a magyar polgárokra, tudna erre példát mondani?

Reding: Utoljára az Alaptörvény három módosítását vizsgáltuk. A módosítások 17. cikkelye leszögezi, hogy minden olyan pénzbüntetést, amelyet a magyar államra a saját alkotmánybírósága vagy az Európai Bíróság kiszab, különadó formájában automatikusan át lehet hárítani az állampolgárra, feltéve, hogy a pénzbüntetés az EU-bíróság ítéletén alapul. Ez az EU-alapszerződés 4. cikkelye szerint megsérti az Unióhoz hű magatartás alapelvét. Az a benyomás alakul ki, hogy a magyar polgárokat a legmagasabb rangú EU-bíróság ítélete miatt büntetik meg, holott ez a valóságban a kormány hibája miatt történik.

Standard: Orbán miniszterelnök macska-egér játékot játszik az EU-val és a partnereivel?

Reding: A Bizottság a Szerződések védelmezője, és az ehhez hasonló helyzetekben is meg kell őriznie a tisztánlátását. Mi a törvények és a tények alapján cselekszünk. Ez vezetett el oda, hogy az európai szemeszterbe, azaz az országspecifikus ajánlásokkal ellátott átfogó gazdasági- és költségvetési beszámolóba bevettük az igazságügyi állapotjelentést is. Ez egy valódi újdonság. Azt jelenti, hogy alaposan elemezzük, hogy miként működik egy országban az igazságszolgáltatás, és hogy független-e. Ezt az egészet a gazdasággal összefüggésben kell vizsgálni. Ugyanis megfigyeltük, hogy a nem működő igazságszolgáltatás elriasztja a befektetéseket. Ha nincs bizalom, akkor a befektető is kevesebb.

Standard: Azaz, nincs zöld jel a gazdaságpolitika területén, ha hamis játékot folytatnak az igazságügyi politikában?

Reding: Az igazságügyi politika egyben gazdaságpolitika is. Ezt az emelőkart beépítettük a gazdaságpolitikába, és most annak a vitának a kapcsán, amely számos területen bontakozott ki Magyarországgal, be is vetettük. A külügyminiszterek elkészítenek egy jelentést, az Európai Parlament és az Európa Tanács Velencei Bizottsága szintén jelentést készít. Az a vélemény, hogy az alpjogok megsértése esetén egy másfajta jogi eszközre van szükségünk. Ennek a helyzetnek Magyarország volt az előidézője. Ezt az eszközt azonban nem szabad csak Magyarországgal ellen felhasználni, hanem valamennyi tagállammal szemben alkalmazni kell. A magam részéről elképzelhetőnek tartok egy olyan eljárást, amely a gazdaságpolitikában alkalmazott deficiteljárásnak fele majd meg.

Standard: A továbbiakban mi történik Magyarországgal és Orbánnal?

Reding: 2012-ben rekordidő alatt több szerződésszegési eljárást indítottunk. Az egyik éppen most van végrehajtás alatt. Akkoriban Magyarország több mint 340 bírót és államügyészt küldött el kényszernyugdíjba. Az Európai Bíróság a Bizottságnak adott igazat. Most ezek a bírák ismét el akarnak helyezkedni, és a kormány kénytelen is alkalmazni őket. Ebben az évben három figyelmeztető levelet küldtünk, és követeltük az alkotmánymódosítások kijavítását. Most várjuk, hogy mi fog történni.

Standard: Még a nyár előtt megszületik majd a döntés?

Reding: Ezekben az ügyekben nem lehet elhamarkodottan tüzelni. Amikor a Bizottság ilyen elemzéseket készít, úgy jár el mint egy igazságügyi hatóság. Jogi szempontból mindennek jól megalapozottnak és ütésállónak kell lennie, hogy az Európai Bíróság előtt is megállja a helyét. Ott magasan képzett jogászok hadserege található. De mi gyorsan reagáltunk. Pontosan emlékszem arra, amikor 2011 végén figyelmeztető levelet írtam az illetékes magyar igazságügyi miniszternek. Azóta tart ez a procedúra. Mindenki elismeri azonban, hogy nem elegendő az, amit Magyarország esetében manapság megteszünk, és a jövőben más tagállamokban előforduló esetekben sem lesz elegendő. Nekünk olyan hatékony eszközre van szükségünk, amellyel nem csupán a szerződésszegési eljárásokra kell mindig reagálnunk.

Standard: Orbán személyéről valamit, mindenféle jogászi finomkodás nélkül. Azt gondolom, hogy ön személyesen is beszél vele, s hogy van egy politikai szint, amelyen megpróbálja megértetni vele, hogy nem folytathatja örökké ezt a játékot anélkül, hogy ne rombolná le a partnerek bizalmát.

Reding: Azt hiszem, hogy az európai néppártok állam- és kormányfői alaposan megtárgyalják Orbán úrral ezeket a vitás témákat. Úgy tűnik azonban, hogy ez mostanáig még nem vezetett alapvető változásokhoz.

Standard: Mit gondol, meg kellene-e próbálkozni azzal, hogy a legmagasabb szinten fokozzák a politikai nyomást Orbánra?

Reding: Ez nagyon nehéz. A tagállamok négyötödének és az Európai Parlamentnek (szavazatok kétharmadával) együttes beleegyezése szükséges ahhoz, hogy a Szerződés 7. cikkelye alapján megállapítást nyerjen az alapértékek súlyos megsértésének egyértelmű veszélye. Ezért van szükségünk a szavazatmegvonásnál és a kizárásnál is enyhébb, köztes eszközre, amellyel reagálni tudnánk. (...)

*************

Fordította: dr. Gonda László