Puszta létükért küzdenek az alapítványi- és magániskolák
Az Országgyűlés elé kerülő Köznevelési és Szakképzési törvény alkotói azt akarják, hogy Magyarországon minden iskola egyforma legyen - áll Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete, valamint a Független Pedagógiai Intézet felhívásában. A november 25-26. között megrendezése kerülő szakmai napokon közel 60 iskola kívánja megmutatni, hogy igenis sok olyan intézmény van, melynek palettáján szerepel a sokszínűség, a személy-központúság, a differenciált és a kooperatív tanulásszervezés, más szóval, hogy VAN MÁSIK ISKOLA!
November 15-én reggel 9-kor kezdte el tárgyalni a Parlament a közoktatási törvényjavaslatot, amelyet már korábban sokat és élesen bíráltak ellenzéki és kormánypárti oldalról egyaránt, a szakmai berkeket nem is említve. Az oktatási törvény kapcsán kialakult vitában Orbán Viktor saját frakciójával is szembeszállva állt Hoffmann Rózsa mellé: aki az etikett ellenére a földre köp, azzal nincs több együttműködés, ez volt a miniszterelnök üzenete a köznevelési törvényjavaslat fideszes bírálóinak. Gyakorlatilag csak a KDNP és a miniszterelnök gondolja úgy, hogy a törvény jelenlegi tervezete kifogástalan.
November elején jött létre a tanárokat, oktatáspolitikai szakembereket, oktatási és civil szervezeteket tömörítő Hálózat a Tanszabadságért (HAT) kezdeményezés. Az alapító tagok között szerepel többek között Lóránd Ferenc, az Országos Köznevelési Tanács volt elnöke, aki nemrégiben tiltakozása jeléül lemondott posztjáról. A HAT a parlamenti vita napjára szervezte meg Fogadóóra elnevezésű demonstrációjának nyitóakcióját: a szervezők a Kossuth téren felállították az elmaradt társadalmi párbeszédének helyszínéül szolgáló sátrukat, és egészen addig a helyszínen kívánnak maradni, amíg a Parlament nem vonja vissza a törvényt. A nyitónapon előadást tartott többek között Nahalka István Dilettáns törvény címmel, és az érdeklődők megtekinthették Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének önálló programját is.
Tömeges elbocsátások s iskolabezárások várhatóak
A készülő - és a Parlamenten minden jel szerint gond nélkül átmenő - törvényjavaslat szerint a gyerekek 6 és 16 éves koruk között lennének tankötelezettek. Ez a lépés 635 feladatellátási hely - jellemzően felső tagozat - megszüntetéséhez és nagyjából 5 ezer pedagógus elbocsátásához vezetne (egyes becslések szerint 8 vagy akár 10 ezer tanár veszítheti el állását). Az iskolák állami kézbe kerülnének, az önkormányzatoktól elvonnák azokat a helyi forrásokat, melyeket eddig az oktatásra fordítottak.
A tankötelezettség 18 éves korról 16-ra csökkentésével a kormány két lehetőséget vet fel a fiataloknak: folytatják tanulmányaikat vagy elmennek dolgozni. Képzettség nélkül azonban manapság szinte lehetetlen elhelyezkedni a munkaerőpiacon, állítja Nahalka István oktatáskutató, aki
hozzátette, a kormányzat nem a nehezebb probléma megragadását tartja fontosnak, hanem a könnyebb utat választja, és lemond az iskolából idejekorán kihulló diákokról.
Hoffmann Rózsa a törvény parlamenti vitája előtt ötoldalas, a kormánypárti frakciótagoknak kiküldött ismertetőjében (Valótlanságok és tények az új köznevelési törvénnyel kapcsolatban) 14 pontban próbálta kívánta cáfolni a törvénnyel kapcsolatos „tévhiteket és szándékos tévinformációkat”. A felsorolás szerint nem igaz például, hogy az oktatási intézmények fenntartói jogának átvételével a kormány célja a központosítás. A valódi cél az államtitkárság szerint ezzel szemben az „állami felelősség és a hozzá tartozó jogkörök megbillent egyensúlyának helyreállítása”. Egy másik pontban azt írja a dokumentum, nem igaz, hogy az állam elveszi az önkormányzatoktól a fenntartói jogokat, illetve hogy az új munkaidő-számítás fokozza a pedagógusok túlterheltségét. A törvénytervezetből szó szerint ugyan valóban nem olvasható ki ilyen, de a részletszabályokból ez következik - számolt be az oktatásért felelős államtitkár ismertetőjéről az
Mindenkinek meg akarják mutatni, van másik iskola!
Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete valamint a Független Pedagógiai Intézet saját akcióba is fogott, véleményük szerint az új közoktatási törvény veszélybe sodorja az alapítványi iskolák működését. A VAN MÁSIK ISKOLA elnevezésű szakmai bemutatkozó célja, hogy megmutassák: szükség van rájuk, mert olyan szolgáltatásokat tudnak nyújtani, amelyeket az állami iskolák nem, vagy csak részben képesek megoldani. Ezekben az intézményekben tanuló gyerekeknek lehetnek saját ötleteik, szolidárisak a rászorulókkal, tudnak és szeretnek olvasni, van digitális írástudásuk, nyelveket beszélnek és hagyománytisztelők. Őket nem lehet agymosással félrevezetni, mert ismerik a történelmet, a hatalom és az üzlet természetét - vallják az esemény szervezői.
A kétnapos rendezvény alatt közel 60 iskola mutatja be a intézménye sajátosságait, szervez szakmai és műhelyfoglalkozásokat, tart előadásokat pedagógusoknak és szülőknek. Lesznek, akik képzőművészeti anyagaikkal vagy színpadi előadásokkal mutatják be sokszínűségüket, és számos programot szerveznek alternatív iskolában tanuló mozgássérült fiatalok is.
Hazánk első magániskolája sem adja fel
1939-ben nyitotta meg kapuit az első magyarországi magániskola, amelyet a Forrai házaspár hozott létre gép-gyorsíró és ügyviteli képzésre. Az iskolát 1951-ben államosították, a rendszerváltás után azonban az alapítók lánya, Forrai Rege újjászervezte az intézményt. A Forrai Magániskola 1991-től képez a hagyományokhoz hűen ügyintézőket, titkárokat, de a képzéseket kiterjesztették informatikai és kommunikációs szakirányban, kéttannyelvű oktatással.
Az iskola számos elismerést tudhat a magáénak. Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete(AME) Intézményeket értékelő Bizottsága 1995-ben ítélte oda nekik az „értékelt Magániskola” tanúsítványt. 1997-ben a svájci székhelyű European Foundation for Quality Management programjában megkapták az „európai minőségbiztosítási program önértékelési rendszerét alkalmazó szakképző intézmény” címet, majd 2004-ben az AME a „Minősített Iskola” címet is a Forrai Magániskolának adományozta.
Az igazgatónő, Forrai Rege a 168 Óra Online-nak elmondta, a gimnáziumi képzés mellett szakképzéssel is foglalkoznak, nappali és esti tagozaton van lehetőség többféle OKJ-s képesítés megszerzésére. A diákok 2 éves felsőfokú szakképzés keretében jogi asszisztens, vagy web-programozói képzések közül választhatnak, valamint akár divat- és stílustervezővé válhatnak 3 éves emelt szintű középfokú szakképzéssel. Az iskolában működik felnőttképzés is, művészeti szakmákat, informatikát, kereskedelmet és marketinget is tanulhatnak az érdeklődők.
„A VAN MÁSIK ISKOLA rendezvényén a Forrai Magániskola is részt vesz, célunk, hogy megmutassuk, milyen sokszínűek az alapítványi iskolák” - mondta Forrai Rege. Az intézmény rajzkiállítással, valamint divatbemutatóval készül, ez utóbbi immár hagyományosnak számít náluk. A ruhákat diákjaik tervezik és varrják, fél évente van lehetőségük munkáik bemutatására színes, valódi divatshow keretein belül. Az első, 2010-es másfél órás bemutatón például jelen volt Andy Vajna hollywoodi producer is. A médiás gimnazisták filmet készítettek az iskola 20. évfordulójára, a pályázat díjnyertes alkotását is levetítik a kétnapos rendezvényen.
Forrai Rege elmondta, a közoktatási törvénnyel az alapítványi iskolák és az ott tanuló több ezer diák nagyon nehéz helyzetbe kerülhetnek, ezért mindent meg kell tenniük, hogy ezek a sokszínű iskolák továbbra is működhessenek. „Sajnos eddig nem vehemenciával mutattuk be értékeinket” - vélekedik az igazgatónő.
A
