Pénzeső Debrecenben
A kormányváltáskor a miniszterelnök és Debrecen regnáló polgármestere azt mondta: vége a nagy osztogatásoknak! Őszintén örültem bejelentésüknek. S ím, mire kell rádöbbennem! Debrecenben tízmilliós nagyságrendű jutalmakat osztottak szét az amúgy veszteséges, milliárdos hiányt regisztráló, az önkormányzati cégeket tömörítő Vagyonkezelő Zrt.-nél.
S alig egy hónappal a megyei napilap hiányról beszámoló tudósítása után itt az újabb „eredmény”. A város hulladékkezeléséért, parkfenntartásáért, temetkezéséért stb. felelős két (!) ügyvezető igazgatója személyenként több mint tízmillió forintos célprémiumban részesült. Ugyancsak tízmillió forintot kapott a vízmű első számú vezetője, de más önkormányzati cégek menedzserei sem jártak rosszabbul. A hőszolgáltató vezérigazgatójának több mint nyolcmillió jutott, a város ingatlangazdálkodásért felelős igazgatójának pedig ötmillió. De nem járt rosszabbul a holding elnök-vezérigazgatója és gazdasági helyettese sem a hasonló összegű jutalommal. (Hajdú-Bihari Napló, 2012. július 10.)
Más szóval: a cégvezetők egy eladósodott városban egyszerre megkapták egy egyetemi tanár félévi fizetését, egy „átlag” pedagógus, egészségügyi dolgozó éves bérét! Nyilván kiváló szakmenedzserek dolgoznak a vállalatok élén, de kérdezem: nem a jó szakmai munkájukért tölt(het)ik be állásukat, veszik fel az amúgy is magas fizetésüket?!
Ha a város cégeinek tulajdonlását annyira kiváló politikai és gazdasági szakértők felügyelik, hogyan fordulhat elő, hogy a nagyberuházások torzóként állnak a hajdúsági megyeszékhelyen? Miért maradt félbe az új villamosprojekt, miért akadozik a városközpontot elkerülő körút építése, miért csak a betonfalak meredeznek évek óta az új színház helyén, miért kell a Nagyerdőt stadionépítésre hivatkozva tönkretenni, miért nem tudják a debreceni repülőtéren a járatokat tankolni? Miért, miért, miért? Minek a kirakatpolitika egy-egy nagy nemzetközi sportesemény kapcsán, amikor az őslakosok tömegesen menekülnek az agglomerációba a cívisvárosból?
Miközben a hétköznapi emberek (már akinek van munkahelye) be kell érjék néhány tízezer forintos, jó esetben százezres jövedelemmel, a milliós jutalmak gazdái széttárják karjukat: nehéz helyzetben van az ország. De akkor magyarázza meg valaki: tisztességes és erkölcsös ilyenkor tízmilliós jutalmakat osztogatni?
(Név és cím a szerkesztőségben)
