Orbán visszavonulót fújhat

Magyarországnak nagy szüksége van a hosszú távra tervező külföldi beruházókra, különösen a németekre, hiszen gazdasági mérföldekre van a közép-európai szinttől. Annál képtelenebb éppen ezért a hatalmi harc az RTL-lel. A reklámadó legújabb emelése egyértelmű figyelmeztető lövés a konszern vezetése számára, miután az panaszt tett a brüsszeli bizottságnál – írja a Handelsblatt. Közben azonban Orbán érzi, hogy a küzdelem igencsak árt Magyarországnak a befektetések célpontjaként. Jó pár német üzletember elbizonytalanodott, hogy van-e értelme kihelyezni a pénzét, amikor cégét önkényes járulékok megfizetésére kényszeríthetik. A különadóknak híre ment a német gazdaságban.

Orbán azonban rugalmas, a lap szerint nem fél a visszavonulástól, ha az szükségesnek látszik. Az internetadót például egy mozdulattal lesöpörte az asztalról. Ez lesz az RTL-adó sorsa is? A szerző a személyes beszélgetés során azt tapasztalta, hogy Orbán jóval békülékenyebb, mint eddig volt. A politikus kifejtette, hogy bizonyos esetekben lehet egyéni megoldást találni az adóproblémákra, és ez előbb vagy utóbb, de vonatkozik majd a médiára is. A párbeszéd fonala még nem szakadt meg az RTL és a magyar kormány között, mindkét fél érdekelt a kompromisszumban. Ha mégis kivonulna a tévé, az nem csupán az országnak jelentene hatalmas image-veszteséget, hanem gazdaságilag is hátrányos következményekkel járna. Orbán időközben megértette a helyzetet. Baden-Badenben kijelentette, hogy az ország és a Bertelsmann egy csónakban eveznek. A magyaroknak az az érdekük – tette hozzá –, hogy a külföldi vállalatok annyi profitot termeljenek, amennyit csak tudnak, mert akkor ennek megfelelően fizetnek adót is.

Orbán teljesen hétköznapinak tartja, hogy tüntetnek ellene. De a viszonyokat világosnak nevezi, hiszen április óta megintcsak kétharmada van, és a másik két választás is a Fidesz népszerűségét támasztotta alá. Ezért a hatalom felelőssége, hogy párbeszédet folytasson. Mint rámutatott, a hatalommal elégedetlen fiatalok rájönnek, hogy nincs hol hallatniuk a hangjukat, mert az emberek túl gyengének tekintik a parlamenti ellenzéket. A megmozdulásokon nem csak az ő távozását követelik, hanem azt is, hogy az utóbbi 25 év teljes politikai elitje menjen a pokolba. Számára azonban ismerős ez a helyzet, hiszen annak idején a Fidesz is az egész kommunista rezsimet akarta elűzni. És ha a mostani mozgalom megtalálja a megfelelő hangot, akkor a kormány szívesen tárgyal vele. A liberális demokráciáról szólva kijelentette, hogy Európa elveszti lába alól a talajt a nemzetközi versenyben, ezért ő csupán félreverte a vészharangokat. Cáfolta ugyanakkor, hogy rokonszenvezne olyan autoriter rendszerekkel, mint Oroszország vagy Kína. Csak ragaszkodik bizonyos tényekhez, így ahhoz, hogy a nem demokratikus államok sikeresebbek, mint mi vagyunk. A kínaiak eredményei lelki megrázkódtatást jelentenek az öreg földrész számára. Oroszország más tészta, az geopolitikai kérdés. De Orbán azt állítja, hogy egyik államot sem utánzásra méltó példaként említette. Ezek a modellek alkalmazhatatlanok Magyarországon, illetve Európában. Az orosz befolyást illetően közölte, hogy a magyar politika nem változott: nem közeledünk Oroszországhoz, de nem is távolodunk tőle. Ő maga megvédte a magyar szuverenitást Moszkvával szemben, amikor például megakadályozta, hogy a MOL-részvények negyede orosz kézbe kerüljön. Utána pedig azért harcolt, hogy az E.ON helyett a magyarok dönthessenek a gázellátásról szóló szerződés ügyében. A politikus úgy véli, hogy jelenleg sokkal kisebb az oroszok ereje Közép-Európában, mint négy évvel ezelőtt. Paks kérdését érintve a miniszterelnök azt állította, hogy Magyarország minden országnak felkínálta az új reaktorok megépítését, de csak az oroszok teljesítették a feltételeket, hogy ti. finanszírozzák a munkát és hogy az erőmű magyar állami tulajdonban maradjon. Orbán arra is kitért Oroszország kapcsán, hogy a magyar és az amerikai érdekek nem esnek egybe, ebből vita származik. A magyarok három dolgot akarnak szavatolni a geopolitikai érdekek alapján: békét, energiát és kereskedelmet. Putyinról azt mondta, hogy nehéz tárgyalásokat folytattak, sikeres és kínos pillanatokat egyaránt megélve. De továbbra sem biztos, hogy egyetértésre jutnak – írja a német gazdasági lap.