Orbán Viktor máris félresöpörte az Alkotmányt

Orbán Viktor kiállt az Alkotmánybíróság jogkörének megváltoztatását célzó javaslat mellett. „Nem az emberek igazságérzetét kell megváltoztatni, hanem azokat a régi szabályokat, amelyekbe beleütközünk” – mondta a kormányfő pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján. Szerinte a konfliktus lényege a jövendőbeli Magyarország összeütközése a régi szabályokkal. „Az egyik oldalon van az emberek igazságérzete, amely szerint a jövőben már nem lehet azt csinálni, ami eddig ment, vagyis hogy indokolatlanul magas és elfogadhatatlan mértékű végkielégítéseket fizetnek ki, ráadásul olyanoknak is, akik felelősek az ország tönkretételéért. Ugyanakkor itt áll a régi alkotmány, és az Alkotmánybíróság nem tehet mást, mint hogy a régi, ideiglenes alkotmány alapján minősíti a kormány indítványait” – mondta.

Orbán Viktor azt mondta, hogy teljes mellszélességgel támogatja a kezdeményezést, mert az igazságérzetnek ad elsőbbséget. „Tulajdonképpen köszönettel tartozunk az Alkotmánybíróságnak, hogy ezt a konfliktust nyilvánvalóvá tette” – jelentette ki, és leszögezte: a konfliktust nem tudják másként feloldani, mint a szóban forgó parlamenti kezdeményezéssel. Szerinte az új Alkotmány elfogadásáig még számítani kell ilyen konfliktusokra - írta az MTI. Utalt arra, hogy megtámadtak az Alkotmánybíróság előtt több más, „az új Magyarországhoz tartozó” intézkedést, így a bankadót, a krízisadót. „Meg fogunk változtatni jó néhány dolgot” – tette hozzá, és úgy vélekedett: amikor jövő tavasszal, valószínűleg áprilisban új alkotmánya lesz az országnak, akkor megszűnnek majd az ilyen összeütközések.

Alkotmányjogász: "A tét nagyon nagy, és a fejlemények igen aggasztóak"

Jakab András alkotmányjogász szerint a változás lényege, hogy az adók, illetékek és vámok mellett a jövőben a járulékokról se lehessen népszavazást tartani, az ellenzék pedig fel van háborodva ezen. Csakhogy a járulékokról már most sem lehet népszavazást tartani, ugyanis az AB az 58 és 59/2007. határozataiban kimondta, hogy az „adó” fogalma magában foglalja a járulékokat is. Teljesen felesleges ezt beszúrni az alkotmányba, az ellenzék is feleslegesen tiltakozik ellene, hiszen ez már most is így van. – Aggasztó, hogy mindkét oldal úgy alakította ki alkotmányjogi álláspontját, hogy nem kérdeztek meg egy alkotmányjogászt. Hatalmas energiákat fektetnek egy nem létező probléma feletti vitába - mondta

az Indexnek adott interjújábana Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének docense.

A jogász úgy fogalmazott: "...a tét nagyon nagy, és a fejlemények igen aggasztóak. Vannak pillanatok, amikor az embernek szakmai kötelessége, hogy felhívja a közvélemény és a politikusok figyelmét erre."

– Az AB azt mondta, hogy a különadóról szóló törvény nem felel meg az közteherviselésről szóló alkotmányi szakasznak, a 70/I. paragrafusnak. A nyáron született alkotmányszövegben az szerepel, hogy ha „jó erkölcsbe ütköző módon” juttatott kifizetésről van szó, azt lényegében el lehet vonni. Az AB-nak az volt a problémája, hogy nemcsak a jó erkölcsbe ütköző esetekre terjed ki a törvény, mint amikor például valamiféle privilegizált munkaszerződés keretében jár valakinek a végkielégítés vagy más juttatás, hanem olyanokra is, mint a harminc éve dolgozó középiskolai tanár, aki kapna 2,5 millió forintot. Erre az AB szerint nem lehet azt mondani, hogy jó erkölcsbe ütközik, az alkotmány 70/I. paragrafusa nem ad felhatalmazást az elvonására.

Erre a határozatra válaszul született Lázár János frakcióvezető úr három érdemi részből álló javaslata. Az első a lehetséges népszavazási tárgykörök módosítása, a második az AB hatáskörének csökkentése, a harmadik a nyáron elfogadott közteherviselési klauzula megigazítása. Lényegében az alkotmánybeli közteherviselési klauzulát most már hozzáigazítanák a törvényhez.

Azt kell kiemelni, hogy ha a 70/I. paragrafus a javasolt legújabb formában bekerülne az Alkotmányba, akkor a törvény már nem is lenne alkotmányellenes. A javasolt új szabály, amely már egyáltalán nem szól jó erkölcsről, kivédi AB határozatban felhozott valamennyi, a különadó ellen szóló érvet (pl. az elvonás aránytalan mértéke, a megkülönböztetés tilalma, a jó hírnév sérelme stb.). Felesleges ezért az AB hatáskörének a szűkítése, a kormány szándéka anélkül is keresztülvihető. Vagyis létezik olyan megoldás, hogy a kecske is jól lakjon, és a káposzta is megmaradjon - állította az alkotmányjogász az Indexnek adott interjúban.

Lázár nem adja fel

Kitart a 98 százalékos különadó mellett Lázár János is. A frakcióvezető az

MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorábanazzal érvelt, hogy az év első felében kifizetett nagy összegek visszaszerzésére kaptak felhatalmazást a választóktól.

„A Fidesz választási programjának egyik legfontosabb eleme volt a január, február, március, április hónapban kifizetett végkielégítéseknek a visszaszerzése. Erre hárommillió ember adta a szavazatát, és ennek a hárommillió ember elvárásának meg kell felelni – mondta a frakcióvezető. - Első körben ez sajnos nem sikerült, az alkotmány jelenlegi keretei ezt nem fogadták el, illetve az Alkotmánybíróság álláspontját ma már ismerjük. Megpróbálunk egy olyan megoldást, amely jogszerű, törvényes, ugyanakkor garantálni fogja azt, hogy senki ne vehessen fel ilyen végkielégítést, és ami még fontosabb, az év első felében kifizetett ilyen típusú végkielégítések visszafizetését lehetővé teszi. Ez nagyon másképp nem oldható meg a jelenlegi jogrendszerben.”

A Fidesz frakcióvezetője ugyanakkor megfontolandónak tartja az Alkotmánybíróság döntését, azt, hogy a megsemmisített törvény nemcsak azokat sújtotta volna, akik a jó erkölcsbe ütközően sok pénzt vettek fel. Ezért a jövő héten konzultál a szakszervezetekkel. Az általa benyújtott újabb törvényjavaslatról a következő két hétben dönthet a parlament - mondta Lázár János.

„Nekem egy célom volt, amikor ezt a módosító indítványt benyújtottam, és ezt az elképzelést próbálom megvalósítani, hogy amit megígértünk hárommillió embernek, azt próbáljuk végre megtartani, és húsz év után ne az legyen, hogy széttesszük a kezünket és nem tudunk csinálni semmit sem.”

Külön tüntet Gyurcsány, az MSZP és az LMP

Az Alkotmánybíróság jogkörét korlátozó fideszes törvényjavaslat miatt többen is tüntetéseket szerveznek. A demonstrációkat az MSZP egyik új platformja, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció indítja halottak napján, azaz kedden. A volt kormányfő hívei úgy vélik, Orbán Viktor miniszterelnök és kormánya sorra iktatta ki a politikai döntéshozatal rendszeréből azokat az alkotmányos fékeket és ellensúlyokat, amelyek demokratikus korlátok között tarthatnák a kormányzását. A szocialista párt platformjának rendezvényén azonban nem vesz részt az MSZP vezetése és a Lehet Más a Politika sem akar közösen fellépni Gyurcsány Ferenccel – mondta a Magyar Rádiónak Tordai Bence, az LMP választmányának szóvivője.

Az MSZP hivatalos demonstrációja november 27-én lesz – tájékoztatott Mesterházy Attila pártelnök – parlamenti frakcióvezető. A szocialista párt évértékelő rendezvényt szervez, hagyományteremtő jelleggel.