Nincs kegy(elem)

Az Országgyűlés vallásügyi bizottságának KDNP-s elnöke szerint a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) jogilag hiába tett eleget az egyházzá nyilvánítás követelményének, az egyházi státus megadása nem jog, hanem kegy. Különben pedig a MET vezető lelkésze, Iványi Gábor döntse el, lelkészként, avagy politikusként viselkedik-e.

Eszerint az lenne a megtagadás oka, hogy a lelkész politizálni (is) merészel. Ha valaki az evangélium szellemében, a krisztusi szeretet jegyében a szegények, elesettek, hajléktalanok nyomorúságán segít, hajlékot emel a fejük fölé, az kinek a szemében vétek? Vagy talán azt róják föl a lelkésznek, hogy a nyilvánosság előtt is fölemeli szavát a rasszizmus, az antiszemitizmus ellen; hogy elítéli a romaellenességet?

Minek vagy kinek a nevében fosztja meg a kereszténységével kérkedő hatalom ezt a kisegyházat attól, hogy Istennek tetsző szociális tevékenységet folytasson? Megbocsáthatatlan bűn, ha egy keresztényi közösség lelkésze azt szeretné, hogy a „bőség kosarából” egyszer majd mindenki egyaránt vegyen, s ennek szellemében szólal meg a jog és igazság mellett?

A kereszténydemokrata bizottsági elnök, Lukács Tamás figyelmébe ajánlom, tanulmányozza egy kevéskét a hatvanas években Latin-Amerikában elterjedt (máig is élő) tanítást: a felszabadítás teológiáját, amely a nyomor és szegénység talaján keletkezett, és hirdetői a bádogvárosok kisemmizettjei mellé állt papok és jezsuita szerzetesek voltak. E teológia kiemelkedő alakja Pedro Arrupe atya, a jezsuita szerzetesrend generálisa volt. Számos pap és szerzetes csatlakozott a katonai diktatúrák ellen küzdő mozgalmakhoz, többek között a mártírhalált halt Romero, Salvador érseke, akit szentmise közben lőttek agyon a diktatúra halálosztagai. A paraguayi diktatúra bukása után a püspökből lett elnök, Fernando Lugo irodájának falán egymás mellett függött Assisi Szent Ferenc és Che Guevara képe.

Latin-Amerika – a kor szellemének, nem kevésbé a felszabadítás teológiájának köszönhetően – napjainkban lassan demokratizálódik. Hazánkban az evangéliumi testvérközösségtől megtagadták az egyházi elismerést. Vajon miként vélekedik Európa arról, hogy országunkban az államhatalom nem a törvényesség alapján intézkedik, hanem saját kénye-kedve szerint osztogatja kegyeit, amikor eldönti ennek vagy annak az egyháznak a sorsát?
Merre tart Magyarország?

Zágon Ernő
E-mail