Német sajtó: „A jó német” választása

A konzervatív Die Welt A derék németek című vezércikkében hangsúlyozta, hogy a német választók jelentősen emelkedő részvételi arány mellett megerősítették a pártrendszer hagyományos, mély társadalmi beágyazottságú szereplőinek – a bevett, bejáratott pártoknak – az uniós integráció előmozdítását célzó politikáját.

Az euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) – „amely korántsem annyira radikális, mint más hasonló európai csoportosulások” – figyelemre méltó eredményt ért el, de még a 10 százalékot sem közelítette meg – tette hozzá a Die Welt, megjegyezve, hogy a németek „ismét derék európai mintapolgár módjára viselkedtek, akkor is, ha ezt talán nem hallják szívesen”.

Hasonló meglátásokat fejtett ki a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung is a Csak semmi kísérletezés című vezércikkében, amelyben hangsúlyozták, hogy az eredmény a várakozásoknak megfelelően alakult és nem vet nagyobb belpolitikai hullámokat. A nagykoalíció politikáját megerősítette az EP-választás, az újonc AfD pedig – amely „csendben és titokban kétszámjegyű eredményben reménykedett” – megtapasztalhatta, hogy egyetlen témára, az euróra koncentráló pártként hamar korlátokba ütközik.

Ebben szerepe lehet egyebek mellett az euróövezeti válság enyhülésének, de a meghatározó talán az lehetett, hogy a választók azt a régi jelszót követték, hogy „Csak semmi kísérletezés” – írta a FAZ, utalva a konzervatív CDU-ban Konrad Adenauer idején, az 1957-es kampányban használt választási szlogenre.

A kommentárok a német határokon túl megmutatkozott fejleményeket is értékelték. A liberális Süddeutsche Zeitung például azt emelte ki, hogy „a Grillók, a Frages-ok és a Le Penek” előhívták „Európa démonát, a populizmust”, amelyet csak az eddiginél „szenvedélyesebb politikával” lehet megfékezni. Az EP-választás számos eredménye okoz megrázkódtatást, de „Európa továbbra is működőképes és dolgozhat tovább” – hangsúlyozta a müncheni lap.

A baloldali Berliner Zeitung az EP-választás és az ukrajnai elnökválasztás között vont párhuzamot, kiemelve, „elgondolkodtató egybeesés” a két választás, hiszen amíg az EU-ban sokan szavazás helyett a napozást választották, Ukrajnában még a választás jogáért is véres harcot kellett vívni, és amíg EU-ban az uborkák mérete és a villanykörték teljesítménye volt terítéken, Ukrajnában „sokan tudták, hogy a szabadságról, az önmeghatározásról és a békéről szól a választás”.

Orbán, az új típusú populista

A Süddeutsche Zeitung című német liberális lap online kiadása Orbán Viktor, a népet megértő magyar címmel közölte a Populizmus Európában – Ők az euroszkeptikusok című portrésorozatban Matthias Kolb írását.

A szerző azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormányfő „új típusú populista”. Politikáját olyan „egyszerű fogalmakkal” alakítja, mint a család, a haza, a hit, a rend és a nemzet, és ha éppen az áll érdekében, akkor rátámad az „EU elitjére”, és egy idegen birodalom bürokratáinak nevezi „az unió más tagjait”.

Hozzátette, Orbán Viktor gondolkodására az jellemző, hogy aki őt bírálja, az „hazaáruló és nem ismeri a népet”, és az „a meggyőződése, hogy csak ő képviselheti népét”. Ellenfeleit démonizálja, lejáratja vagy nem vesz tudomást róluk, és nem zavarja, hogy az ország arculata mindezt megszenvedi – áll a cikkben.