Menekülnek a lakók a bulinegyedből, közben vandálbiztos kukákkal és zajkommandókkal folyik a reménytelen harc a partizókkal

Azok közül, aki valaha már laktak huzamosabb ideig Budapest VII. kerületének bulinegyedként emlegetett utcáiban (egész pontosan a Király utca - Károly körút - Rákóczi út - Erzsébet körút által határolt területen, magában foglalva az egykori zsidónegyedet), sokakat nehéz meggyőzni arról, hogy lehetséges normális (értsd: nappali munkavégzéshez, esti pihenéshez, éjszakai alváshoz kötött) életritmust kialakítani ott. Ezen a zsebkendőnyi területen jelenleg több mint 400 szórakozóhely üzemel, ahol szó szerint reggelig ihat és partizhat bárki, aki bírja.

Akik pedig hajnalhasadtáig önkontroll nélkül isznak, drogoznak és táncolnak (tetszőleges variációban), azok egy része szükségszerűen ordítozni, hányni, vizelni fog az utcán, amíg egy rendőr be nem viszi a fogdára vagy el nem ájul. Ez az emberi természetből fakad, szóval nehéz bármit is tenni ellene.

Amikor 2018. február 18-án azonban érvénytelenség miatt elbukott az erzsébetvárosi önkormányzat képviselő-testülete által kiírt helyi népszavazás, mert azon csak a kerület választópolgárainak alig 15,9 százaléka vett részt, teljes joggal mondhatták a bulinegyed működésének változatlan fenntartásában érdekeltek (kocsma- és étteremtulajdonosok, szállótulajdonosok, lakás és üzlethelyiség kiadásából élő ingatlantulajdonsok, illetve maguk a bulizók és kocsmabarátok), hogy a lakosság többsége ezt akarja, szóval vége a történetnek.

Vagyis változatlan formában fennmaradhatott Erzsébetváros kizárólag a bulinegyedre specializált önkormányzati rendelete.

A jogszabályt 2013-ban fogadta el a fideszes többségű kerületi képviselőtestület, Vattamány Zsolt polgármester aláírásával. Ez alapján a VII. kerületben csak a bulinegyed területén nem kell bezárniuk éjféltől reggel 6 óráig az alkoholt is árusító vendéglátóhelyeknek, a kerület többi részén viszont muszáj lehúzni a rolót éjszakára. Ahogy Budapest minden más részén is muszáj.

A bulinegyedben dolgozók tüntetése az erzsébetvárosi népszavazás előtt 2017-ben

Ám nem a Fidesz-éra beköszöntével alakult ki a negyed mai arca, hiszen a romkocsmák már a 2000-es évek elejétől kezdtek beköltözni az akkor még alacsony értékű, elhagyatott, leamortizált ingatlanokba. Ráadásul a még MSZP-SZDSZ többségű kerületi vezetés is csak odáig jutott egy csendrendelettel 2010-ben, hogy a zajos vendéglátóhelyek szomszédságában a lakástulajdonosok többsége (vagy a társasház közgyűlése) kérhette a jegyzőtől az adott kocsma éjféli zárását.

A 2018-as népszavazás politikai szempontból mégsem múlt el nyomtalanul. Az, hogy a referendumot egész Erzsébetvárosban írták ki, nem pusztán a bulinegyedben, másodlagos kérdés, hiszen ha minden utca népszavazást írhatna ki a saját, kizárólagos érdekeit szem előtt tartva, az lehetetlenné tenné az önkormányzatok működését. Az pedig, hogy se a Fidesz, se az ellenzék nem kampányolt az éjféli zárás ellen, nem feltétlenül a bulinegyedben érdekelt üzleti körök miatti korrumpálódás, sokkal inkább a rideg politikai számítás jele volt. Senki sem mert kockáztatni és esetleg a vesztes oldalra kerülni.

Bár a referendum alapján a választók többségét hidegen hagyta a részeg britek éjszakai tombolása, Vattamány Zsolt polgármester a népszavazás után kijelentette, hogy az eredménytől függetlenül újraszabályozzák a bulinegyed működését. A 168 Óra kérdéseire Erzsébetváros fideszes polgármestere megírta, hogy milyen intézkedések születtek a referendum óta:

• Megemelték az önkormányzati kereskedelmi hatóság létszámát, így tavaly jóval több nappali és éjszakai ellenőrzést (adó, tűzvédelem, zajterhelés, munkaügy stb.) hajtottak végre a társhatóságokkal közösen a területen.
• 2018-ban összesen 531 ellenőrzést végeztek zajvédelmi szakértők, akiket a lakók telefonon is kihívhatnak. Az ezt követő eljárások során 64 esetben korlátozták az üzletek nyitvatartását vagy zenei szolgáltatását.
• A turisztikai csúcsszezonban 14 fős civil járőrszolgálatot vetettek be, megemelték az önkormányzati rendészek létszámát, továbbá 58 millió forintot fordított az önkormányzat a területen szolgáló rendőrök munkavégzésére és túlórájára. Lakást adnak bérbe, elektromos gépjárművet szereznek be a rendőrség részére.
• Beszereztek és kihelyeztek 68 darab nagy űrtartalmú, vandálbiztos szemeteskukát 25,2 millió forint értékben.
• Felújították a Klauzál téri köztéri illemhelyet, megkezdték a Bethlen téri felújítását, és további közvécék épülnek.

Mindezek ellenére egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy minden hiába, a belső-erzsébetvárosiak jelentős része továbbra is élhetetlennek tartja lakókörnyezetét. A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy a bulinegyed lassan két évtizedes fennállása óta a helyi ingatlanok értéke többszörösére nőtt, ami egyaránt ráfogható a turisták beözönlésére (amire lakás- és szálláskiadók, szolgáltatások települtek) vagy az általános ingatlanár-robbanásra (hitellehetőségek bővülése, CSOK stb.).

– Százával menekülnek az emberek a kerületből, különösen Belső-Erzsébetvárosból, és ezért senki nem vállalja a felelősségét – mondta a 168 Órának Szűcs Balázs, a Párbeszéd önkormányzati képviselője.

A közös baloldali jelöltként megválasztott politikus szerint az ellenzék által is javasolt, majd elfogadott intézkedések megvalósítása nagyon lassan történik. Ráadásul hiába szavazták meg, hogy több százmillió forinttal többet költsön az önkormányzat takarításra, 2018-ban alig 15 millió forintot szedtek be felügyeleti díjból. Ezt egy 2013-as törvénymódosítás szerint szedhetik az önkormányzatok az éjszakai szórakozóhelyektől köztisztasági és közbiztonsági többletfeladataik ellátására.

– Ez a bevétel a területen lévő szórakozóhelyek számához képest elképesztően kevés – tette hozzá Szűcs. Azonban a képviselő szerint valójában az állami törvényeket kellene megváltoztatni a sikeres szabályozáshoz. A Hetedhétker blog például pontról pontra rámutat: a hatályos kereskedelmi törvény miatt számos kiskapu létezik, ami miatt alig lehet beszedni a felügyeleti díjat.

Fontos kiemelni, hogy miközben a parlamenti és önkormányzati többséggel is rendelkező Fidesz politikai akaratán múlna a probléma megoldása (ahogy a felügyeleti díj mellett az éjféli záróra alóli mentesség országos betiltása is), a Fidesz-közeli üzleti körök igencsak nagy befolyással bírnak Erzsébetvárosban. És nekik aligha érdekük az éjszakai szórakozási lehetőségek felszámolása a kerületben.

Az Átlátszó derítette ki még 2017-ben, hogy például a budai Várban a fideszes önkormányzatnak hiperalacsony bérleti díjakat fizető Zsidai Roy, vagy éppen az Origo egykori tulaja, Száraz István is rendelkezik vendéglátós érdekeltséggel, egyéb vállalkozásokkal a területen. Emellett arab befektetők, továbbá egy olyan magyar üzleti kör is érdekelt a bulinegyedben, akik még az előző, Hunvald György polgármester által fémjelzett kerületi vezetéssel állapodtak meg.

Az üzleti lobbi állítólag annyira erős, hogy a hvg.hu még 2017-ben azt írta: azért cserélték le a Fidesz erzsébetvárosi választókerületi elnökét és országgyűlési képviselőjét, Rónaszékiné Keresztes Mónikát az Orbán Viktor kormányfő ügyvédjeként ismertté vált Bajkai Istvánra (akiből képviselőjelölt is lett), mert Rónaszékiné a lakók javára akarta eldönteni a bulinegyed kérdését. Úgy tudjuk, Vattamány Zsolt fideszes polgármester sem akar túlzottan ezekkel az üzleti körökkel szembefordulni, ami érthető, hiszen még közel sem biztos, hogy a Fidesz őt indítja ősszel a polgármesteri székért.

Az idei önkormányzati választáson lesz még egy társaság, akiknek várhatóan lapot osztanak majd, és az ő központi témájuk éppen a bulinegyed.

Az Élhető Erzsébetvárosért Egyesület évek óta tartja napirenden tüntetésekkel, médiajelenléttel, politikai kezdeményezésekkel Belső-Erzsébetváros problémáit. Ők az általános éjszakai zárvatartás hívei. És bár az általuk is támogatott népszavazás kudarcba fulladt, az egyesületet vezető Garai Dóra a tavaly decemberi fővárosi közmeghallgatáson elérte, hogy a kampánytempót lassan felvevő Tarlós István főpolgármester kerekasztal-beszélgetésre hívja az egyesületet és az érintett feleket.

Csendért tüntető erzsébetvárosiak

Fotó: Kökényesi Gábor

A 168 Órának Garai Dóra elmondta, a találkozón arra kérték őket, nyújtsák be javaslataikat (például a kereskedelmi törvény módosításához), amit meg is tettek. Garai szerint ezzel fontos együttműködés kezdődhet el, ám úgy tűnik, mégsem bíznak annyira a politikai támogatásban. Elképzelhető ugyanis, hogy önálló polgármesterjelöltet és képviselőjelölteket állítanak.

– Ez attól függ, hogy mennyire sikerül a kerületet konszolidálni a választásokig. Nekünk az a célunk, hogy ne egy romnegyed lakói legyünk, hanem egy minőségi turizmust vonzó, világörökségi épületeket felmutató városnegyedé. Ahol jó lakni és ahonnan nem menekül a lakosság – mondta Garai Dóra, aki szerint, ha van rá a lakóknak igénye, akkor lesznek jelöltjeik.

Vajon a Belső-Erzsébetváros kérdésében eddig teljesen intakt Tarlós István beavatkozása azt jelzi, hogy a Fidesz tényleg meg akarja oldani a problémákat? A kudarcos népszavazás ellenére szavazatveszteségtől, netán vereségtől tartanak a VII. kerületben? Egyelőre nem ismert, hogy a hamarosan kiválasztásra kerülő közös ellenzéki jelöltek a zászlajukra tűzik-e a csendrendeletet, pedig ellenkező esetben az Élhető Erzsébetvárosért Egyesület akár szavazatokat is nyúlhat le tőlük.

Az viszont egyértelmű: ahol ilyen mértékben koncentrálódnak a szórakozóhelyek, éppen egy szűkös helyre szabott, korlátlan nyitvatartást engedő szabályozás miatt, ott nincs az a mennyiségű kuka vagy közvécé, ami képes biztosítani a lakók nyugodt alvását.