Meg kell törni a szégyen csendjét!

Megtörni a gyermekkori szexuális bántalmazást övező csendet: ez a Beszélj róla! projekt keretében elindult honlap célja. A lehetőséget nyújt az áldozatoknak, hogy szabadon és név nélkül elmesélhessék az őket ért traumát – a közvéleménynek pedig, hogy megismerje ezt a máig tabunak számító témát.

2014. május 20., 14:02

„Minden olyan helyzet szexuális abúzusnak (visszaélésnek) számít, amelyben egy felnőtt szexuális tárgyként használ egy gyermeket. Ez a szexualizált légkör megteremtésétől egészen a nemi aktusig terjedhet” – mondta a projektet bemutató sajtótájékoztatón Víg Sára pszichológus. Az elkövető a legtöbbször hozzátartozó vagy közeli ismerős, akiben a gyermek megbízik. A bántalmazás egy életen át tartó lelki sérülést, bűntudatot okoz. „A gyógyulás felé vezető úton az első lépés a hallgatás megtörése, a titok feltárása: a Beszéljróla.hu erre teremt lehetőséget” – tette hozzá a pszichológus.


Ami a magyarországi jogszabályokat illeti, a szexuális erőszak minősített esetének számít, ha gyermek ellen követik el, ezért öt–tíz év szabadságvesztés is kiszabható. Mint Hyross Virág ügyvéd elmondta, nemcsak a szexuális abúzus elkövetője büntethető, hanem az is, aki tud a bántalmazásról, ám nem tesz ellene. A büntetőeljárásokban ugyanakkor gondot okoz, hogy gyakran hónapok is eltelnek, mire egy kisgyermeket megvizsgál az igazságügyi pszichológus szakértő, és – főként négy-ötéves áldozatoknál – a késedelem miatt egyre nehezebbé válik az abúzus egyértelmű bizonyítása.

Példát mutatott a tabuk ledöntéséből a tájékoztatón felszólaló Bozsik Yvette Kossuth-díjas koreográfus és rendező, aki felidézte, hogy gyermekkorában ő maga is szexuális bántalmazás áldozata lett. Az elkövető egy nagybácsi volt. Yvette-nek volt bátorsága beszélni erről az édesanyjának, és akkor derült ki, hogy a családban több lány is elszenvedett abúzust. A traumát később színdarabokban is feldolgozta, és művészként feladatának is tartja ezt. „Örülök, hogy ennyi idegen előtt beszélhetek erről” – jegyezte meg a táncművész.

A Beszélj róla! projektet létrehozó, önkéntesekből álló csoport tagja, Fábián Andrea gyógytornász úgy fogalmazott: a gyermekkori szexuális abúzus olyan téma, amelyet elmesélni és meghallgatni is nehéz. Pontos adatokat éppen az elhallgatás miatt nehéz találni. Magyarországon óvatos becslések szerint minden tizedik gyermek érintett, de a valóságban ez a szám magasabb lehet, mivel sok áldozat sosem – vagy csak évek-évtizedek múlva – beszél az őt ért traumáról. A

www.beszeljrola.huoldalt éppen azért indította az Anoni Mara Társaság, hogy olyan támogató-bátorító közösség alakuljon ki, amelyben könnyebb beszélni a legsúlyosabb bántalmazásról is.


Anoni Mara tavaly megjelent, Bűn vagy bűnhődés című könyve Magyarországon az első, amelyben a szerző (írói álnéven) megírta a saját traumáját és az abból kivezető, közel ötéves pszichoterápiát. Mint Fábián Andrea hangsúlyozta, a történetek megosztása, illetve a fórumon való részvétel a Beszéljróla.hu honlapon nem helyettesíti a terápiát; fontos, hogy aki teheti, kérje pszichológus segítségét. A történetek és a fórum hozzászólásainak elolvasása segíthet a közvéleménynek, a témára érzékeny érdeklődőknek is: a kívülálló számára zavaros, „sötét borzalom felbontható kis realitásmorzsákká”.