Még a híveiben sem bízik a hatalomfüggő „kis diktátor”
„Aki egyszer hatalmat kap, az könnyen függővé válhat tőle. Ez a szenvedélybeteg azonban nem magát, hanem a körülötte állókat pusztítja, azzal, hogy folyamatosan gyanakszik és kontrollál, nehogy elveszítse a hatalmát. Ezért még a híveiben sem bízik. ” – írja a Mindennapi Pszichlológi blog, mely szerint az ilyen ember csak azzal nem tud mit kezdeni, ha valaki nem fél tőle.
A hatalomvágy, a már megszerzett hatalommal élés, illetve visszaélés a viselkedési függőségek egyike, hiszen a hatalomfüggők alapvetően semmi mással nem tudnak foglalkozni, mint hatalmuk megszerzésével és megőrzésével.
A „hatalommániások” súlyos hatással bírnak környezetük, pontosabban „alárendeltjeik” életére. Míg a szenvedélybetegek többsége önpusztító életet él, a hatalomfüggő nem magát, hanem a körülötte állókat pusztítja – sokszor a szó szoros értelmében.
A hatalomfüggők között a „kis diktátorok” például azok a munkahelyi főnökök, akik pozíciójukkal visszaélve „főnökösködnek” . Az ilyen vezető rettegésben tartja a munkatársait, és önalávető, ellenállni képtelen „alattvalókat” teremt. Az ilyen hatalomfüggő kiskirály először is támogató bázist, besúgóhálózatot épít maga köré, így mindenkiről mindent tud.
A hatalomfüggő ember sérült személyiség, többnyire gyerekkorában egy hatalmaskodó apa nyomása alatt élt, s felnőttként ezzel a viselkedéssel áll bosszút gyermekkori sérelmein – írja a Mindennapi Pszichológia. A lap idézi Jerrold Post washingtoni professzort, aki diktátorok, maffiavezérek, kisfőnökök személyiségét vizsgálva több közös pontot állapított meg: mindannyiukra jellemző az énközpontúság, a messianisztikus küldetéstudat, a beszűkült lelkiismeret, a gátlástalanság és a paranoia valamely formája.
Ugyanakkor „a hatalomfüggő folyamatosan fél, gyanakszik és kontrollál, nem bízik híveiben sem, bárki bármikor kieshet a pikszisből. Munkatársai („alattvalói”) vagy lelkes hívei, vagy csendben, észrevétlenül próbálnak meghúzódni – vagy ellenállnak. Az „ellenállókkal” szemben mindent elkövet, hogy tönkretegye őket, s ha ez mégis meghiúsul, tombol haragjában, de nem adja fel.”
(Forrás: Mindennapi Pszichológia)
